Olivér
8 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Kopits: Néha nem világos, hogyan és miből számol a PM

2009.10.09. 10:17
Sokat kell még javítani a költségvetés tervezésének átláthatóságán, egyes esetekben a folyamat ellenőrzésére létrehozott Költségvetési Tanács sem kapott megfelelő, a PM számításait-terveit alátámasztó adatokat. Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke úgy véli, hogy bár az általa vezetett szervezetnek nem feladata, hogy a költségvetésre gyakorolt hatás szempontjából véleményezze a a választási kampányban elhangzó ígéreteket, de hasznos lenne, ha a választópolgárok valamilyen hiteles forrásból informálódhatnának pénzügyi vonzataikról.
Fotó: Huszti István
Fotó: Huszti István

Önt februárban választották meg a Költségvetési Tanács elnökének, a stáb június végén állt fel, augusztusban készült el a bemutatkozó munkájuk, de oroszlánkörmeiket csak most mutatták meg a 2010-es költségvetési törvényjavaslatról készített elemzéssel. Hogyan vélekednek a jövő évi büdzséről?

Egyrészt meg kell határozni, mi az a költségvetési korlát, amelyet az ország megengedhet magának adott világgazdasági szituációban. Most különösen nehéz megalkotni azt a makropályát, amelyre a büdzsé felépül, hiszen még most sem lehet látni például, hogy a világgazdaság túl van-e a recesszión, gyors felívelés előtt áll-e a világ, vagy pangás vár ránk hosszú évekig, esetleg újra zsugorodik a GDP. Valójában tehát több forgatókönyv létezik, ezért a költségvetést úgy kell összerakni, hogy eléggé óvatos legyen.

Ebből a megközelítésből a kormány költségvetési javaslata inkább konzervatívnak tekinthető, aránylag óvatos makropályára épül . Másrészt azonban tudomásul kell venni, hogy a költségvetési javaslat egyes tételei jelentős kockázatoknak vannak kitéve. Egyúttal ne feledjük, a magyar gazdaságpolitikának és benne különösen a fiskális politikának szűk a mozgástere.

Az átláthatóság és hitelesség elmúlt évekre jellemző hiánya, az emelkedő államadósság behatárolják, hogy milyen kényszerpályán mozoghat az ország. A költségvetési kiigazítást folytatni kell. Ennek a benyújtott költségvetés nagy vonalakban megfelel.

Elemzésükben kiemelik, hogy ha a kormány, a PM makropályáját vesszük alapul, és abból számoljuk a bevételi és kiadási előirányzatokat, akkor a költségvetési javaslatban levőnél 132 milliárd forinttal rosszabb lenne az úgynevezett külső tételek egyenlege, és közvetve az államháztartási szaldó. A Pénzügyminisztérium tisztázta a jelentős eltérés okát?

Ez több tételből áll össze. A jelentés készítése közben beszéltünk a pénzügyi tárcával. Egyes esetekben a PM alá tudta támasztani számokkal, érvekkel a számítását, de voltak tételek, amelyeknél nem volt világos, mi is volt a „konyhai recept”, amit használtak. Sokszor még az sem volt tudható, a kormányzat milyen adatokból indult ki. Az átláthatóságon még sokat kell javítani, és ha ez sikerül, az lényegesen segítene a hitelesség helyreállításában.

Mely tételeknél nem tudott előállni a PM elfogadható magyarázattal?

Kopits György

Sebészcsaládban született, kisgyermekkorában emigráltak a háború elől Argentínába, később Párizsban és Barcelonában élt, végül az Amerikai Egyesült Államokba költözött, iskoláit is itt végezte. Egyetemi diplomáit a svájci Fribourgi Egyetemen, majd 1965-ben a Georgetown Egyetemen szerezte. Ezután a Brookings Intézet kutatási munkatársa, majd 1969-től az Amerikai Egyesült Államok pénzügyminisztériumának munkatársa lett, 1975-ben a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) szerződött. 1986-ban az IMF magyarországi főreferense lett, 1988-ban az alap osztályvezetőjévé nevezték ki, közben 1990-ben a szovjet gazdasággal foglalkozó tanulmánycsoport egyik vezetője is volt. Magyarországgal szorosabb viszonyba 1993-ban került újra, amikor kinevezték az IMF magyarországi képviselőjének, és részt vett a Bokros-csomag felügyeletében. 1996-ig töltötte be ezt a pozíciót. Ekkor az állami pénzügyi főosztály vezetője lett, ilyen minőségében több országba küldött (Belgium, Brazília, Indonézia, Törökország, Ukrajna stb.) misszió vezetője volt. 2004-ben tért vissza Magyarországra, és Járai Zsigmond javaslatára a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja lett. Ugyanebben az évben Heller Farkas-díjbat kapott. 2009-ben az Országgyűlés egyhangúlag az újonnan megalakított Költségvetési Tanács elnökévé választotta. (forrás: wikipedia)

Hogy csak néhány példát említsek: a kormány tervszámához képest közel tizenöt százalékkal kisebb regisztrációsadó-bevételre számítunk. A vagyonadóból is érdemben, előrejelzésünk szerint tizenhétmilliárd forinttal elmaradhatnak a bevételek a tervtől. Ennél az adónemnél nagy probléma, hogy nem állnak rendelkezésre kellő részletezettségű adatok az ingatlanállományról. Az ezt helyettesítő kormányzati becslés torzíthat, és indokolatlan mértékben tér el a KSH adatbázisából számolt adatoktól.

A MÁV-nál szerkezetátalakítás nélkül nemhogy nem reális a negyvenmilliárdos támogatáscsökkenéstől az államháztartási egyenleg ezzel egyenlő javulását várni, inkább a vasút szorulhat huszonöt-harmincmilliárdos többlettámogatásra.

Az önkormányzatoknál is erősen kérdéses, hogy csak a törvényjavaslatban becsült hiány alakul ki. Tudniillik számos önkormányzat – a központi kormányzat beleszólása nélkül – könnyen hozzáférhet finanszírozási forrásokhoz akár bankszámlán felhalmozott megtakarítás, akár hitelfelvétel formájában.

Elemzésükben arra kérik a kormányzatot, hogy tegye nyilvánossá azokat az adatbázisokat, amelyek felhasználásával megalkották a költségvetési előirányzatokat. A kabinet önöknek odaadta a bevételi és kiadási számok alapjául szolgáló adathalmazt?

Vegyes a kép. Egyes tételeknél kaptunk ilyen segítséget, más bevételi vagy kiadási soroknál nem kaptunk alapadatokat a kormánytól, vagy amiket kaptunk, azok egy része régi vagy nem összehasonlítható volt.

Keményen rákoppintottak a Pénzügyminisztérium fejére azzal, hogy szóvá tették, a költségvetési javaslat egy sor ponton megsérti a közpénzügyi csomag vagy az államháztartási törvény előírásait. Nehezményezte ezt a kormány vagy a PM? Egyáltalán, megindokolta a minisztérium, hogy miért nem tartja be a vonatkozó rendelkezéseket?

Igen, a jelentésünkben szót emeltünk az ellen, hogy a törvényjavaslat több pontban eltér a költségvetési felelősségi törvény azon rendelkezéseitől, amelyek csak 2010. január 1-jétől hatályosak, de amelyek már a 2010. évi költségvetési törvény megalkotásakor alkalmazandók. A pénzügyminiszter költségvetési expozéja alapján látok reményt rá, hogy az Országgyűlés a szükséges módosító javaslatok elfogadásával mégis érvényt fog szerezni ezeknek a rendelkezéseknek.

Legközelebb mikor fog megszólalni a Költségvetési Tanács?

A költségvetés parlamenti tárgyalásakor felszólaltam a bizottsági ülésen és utána az általános vitában. A büdzséhez benyújtandó módosító javaslatok egy részét pedig véleményezni kívánjuk. Beárazzuk, mibe kerülnek, és megállapítjuk, hogy megfelelnek-e a kötelező ellentételezési szabálynak. Emellett még a hónap vége előtt elkészítünk egy középtávú makrofiskális előrejelzést.

Mernek vállalkozni a parlamenti választások környékén arra, hogy beárazzák a kampányígéreteket, számszerűsítsék és közzétegyék, hogy a pártok ígéretei mivel járnak a költségvetésben?

A választási kampány alatt Hollandiában rendszeresen készítenek véleményt, számítást arról, hogy megalapozottak-e a különböző politikai pártok ígéretei. A költségvetési felelősségi törvény alapján a Költségvetési Tanácsnak ez nem feladata, de kétség sem férhet hozzá, hogy hasznos lenne Magyarországon is, ha a választópolgárok valamilyen hiteles forrásból informálódhatnának a kampányígéretek pénzügyi vonzatairól.

Mennyire tartják a kapcsolatot más itthoni és nemzetközi intézményekkel, a PM-mel, a jegybankkal, az ÁSZ-szal, az IMF-fel, az Európai Bizottsággal?

Van információáramlás közöttünk, és alkalomadtán szakmai konzultációt tartunk különböző intézményekkel. De ezt nem úgy kell elképzelni, hogy feltétlenül egyezségre törekednénk, vagy bármiféle nyomást helyezne ránk bármelyik intézmény. Ügyelünk arra, hogy mindenkitől függetlenek legyünk. Igazából úgy értelmezzük mandátumunkat, hogy csak a magyar polgároknak és képviselőiknek, a parlamentnek tartozunk felelősséggel.

08

Érzékelnek-e féltékenységet az Állami Számvevőszék részéről? Hiszen eddig egyedül az ÁSZ foglalkozott idehaza a költségvetés ellenőrzésével, igaz, csak annak szabályszerűségét vizsgálva.

Racionális munkamegosztás van az ÁSZ és a Költségvetési Tanács között, a két intézmény kiegészíti egymást. A számvevőszéknek klasszikus, pénzügyi és jogszabályi ellenőrzést kell elvégeznie a költségvetési törvényhozás legelején és a költségvetés végrehajtásának végén. Ezzel szemben a tanácsnak főként kvantitatív makrofiskális elemzési feladata van, amelyet valós időben kell elvégeznie a törvényhozás egész folyamatában. Tehát mindenki megtalálja a helyét. Nagyon jó a kapcsolatunk a számvevőszékkel.

A jegybankban egy ötfős osztály foglalkozik a költségvetés elemzésével. Ők nem féltik a munkájukat, hiszen a Költségvetési Tanács elveheti kenyerüket?

Egyáltalán nem érzékelem ennek jelét. A jegybank vezetőivel is jó a viszonyunk. Van a jegybanknak elég tennivalója. Az MNB a monetáris és pénzügyi folyamatokhoz kapcsolódó fiskális témákra helyezi a hangsúlyt.

Több országban is van hasonló intézmény, többek között az Egyesült Államokban, Svédországban, Hollandiában, Belgiumban, és több országban gondolkodnak egy ilyen szerv felállításán. Mik a tapasztalatok, mit von maga után egy ilyen hivatal létrehozása és a közpénzügyi szabályrendszer megalkotása?

A független költségvetési intézménynek rendszerint erős demonstrációs hatása van. Ahol már felállt egy ilyen hivatal, ahol már bevezettek néhány szabályt, amely a józan fiskális politikát szolgálja, amelyek megváltoztatják az addigi beidegződést, ott rövidesen már az adott ország pénzügyminisztériuma és kormánya is átláthatóbb akar lenni, és idővel érdemben javul az államháztartási gazdálkodási fegyelem, a költségvetési tervezési munka. Azonban, amint az bebizonyosodott számos esetben, az ilyen intézmények független működésének igazi erőpróbája az első kormányváltás; utána már rutinná válik a szerepük.

Írtunk arról, hogy a Pénzügyminisztérium fontolóra vette, hogy még a hatálybalépés előtt visszavonja a közpénzügyi csomag két fontos pontját, aztán végül feladta tervét. A közpénzügyi szabályok kiépülése alatt normálisnak mondhatók az ilyen próbálkozások?

Emberi természet függvénye, hogy megpróbálunk-e kibújni a kötelezettségek, szabályok alól. Az eurózónát megalapozó stabilitási és növekedési paktum megalkotásakor a német kormány úgy szeretett volna előnyösebb képet mutatni, hogy az ország aranykészleteit a több évtizedes, rendkívül alacsony bekerülési értékről hirtelen piaci árra akarták átértékelni. Ott a közvélemény annyira ellenezte a kormány tervét, hogy kénytelenek volt feladni. Mindig akadnak tehát kisebb „merényletek”, ezekre figyelni kell.

Jövőre készítenek prognózist a folyó költségvetésről?

Elképzelhető, de egyelőre sok energiát fordítunk a 2010-es költségvetési törvényjavaslat nyomon követésére. 2010 nyarán és őszén, amikor a 2011-es büdzsét dolgozza ki a kormány, még több feladatot kell ellátnunk. Még mélyebb költségvetési előrejelzéseket alkotunk, becsléseket készítünk arról, hogy az egyes törvényjavaslatok hogyan hatnak több éven át a költségvetési egyenlegre. Ahogy haladunk az időben, a közpénzügyi szabályok (az adósságszabály, a kötelező ellentételezés szabálya) betartásának figyelemmel kísérése is egyre fontosabb lesz.

A Költségvetési Tanács munkáját szakértői gárda, a Költségvetési Tanács Titkársága segíti. Hány főből áll a stáb?

Pillanatnyilag körülbelül húszan vagyunk, szeretnénk év végére harminc-negyven fősre felfejleszteni a szakértői gárdát, de nem valószínű, hogy ez sikerül is. Nagyon válogatósak vagyunk, csak elsőrangú szakemberekkel szeretnénk feltölteni az apparátust.

Kik alkotják a stábot?

Különböző háttérrel és tapasztalatokkal érkeztek szakértők a titkársági stábba, de egy közös nevező mindenképpen van: jól képzett szakemberek, erősen motivált fiatalok. Többen a közszférában szolgáltak már korábban is, de van, aki a magánszektorból jött. Néhányan külföldről tértek haza, az Európai Bizottságnál és a Világbankban levő pozíciójukat adták fel, és vállalták a fizetéscsökkenést. Néhányan az MNB-ből és a Pénzügyminisztériumból jöttek, de vannak frissen végzettek. És változatlanul keressük a jó szakembereket.