Transzparens és tranzakcióalapú lakásárindexet vezet be az FHB Bank. Magyarországon először jelenítenek meg valós adatokon nyugvó indexet, mely nem becsléseken vagy kínálati árakon alapul. Az index háromezer település 800 ezer lakóingatlanának adásvételi adatait feldolgozva készült el, csak magánszemélyek közötti tranzakciókat vizsgáltak, az új lakások árai nem szerepelnek benne - mondta Harmati László, az FHB vezérigazgató-helyettese.
A vizsgált 1998-2009 közötti időszakban a lakásállomány 4,04 millióról 4,3 millióra bővült, a lakásárak nominális értékben megnégyszereződtek, reálértékben megkétszereződtek. Az éves áltagos növekedés 13,2 százalékos volt, vagyis a növekedés meghaladta a legtöbb pénzügyi befektetést. Az adatokból az is kiderült, hogy az az ingatlanpiaci buborék veszélye jelentősen kisebbnek bizonyult, mint a környező országokban.
Az időszakot négy korszakra lehet osztani. A hőskorszak 2001 első negyedévéig tart, három év alatt 132 százalékos volt a nominális növekedés, a reálérték közel megduplázódott. Ekkor még nem volt jellemző a hitelfelvétel. A második korszak a költségvetési expanzió korszaka volt, ekkor már jelentős hitelfelvételről beszélhetünk, hiszen megjelentek az államilag támogatott lakáshitelek. Az ingatlanforgalom 30-40 százalékkal nőtt. A harmadik korszak a hitelboom, a devizahitelek korszaka. A negyedik pedig az egy éve tartó kifulladás korszaka, a lakásárak csökkennek, a hitelfelvétel is visszaesett.
Az európai ingatlanpiacot vizsgálva láthatjuk, hogy az elmúlt hat évben 60, az elmúlt nyolc évben 70 százalékkal nőttek a lakásárak. A nagyobb áremelekedési időszakokat a mostani korrekciós időszakban ugyanakkora árcsökkenés követte. Magyarországon azonban az emelkedést hozó években sem szálltak el az árak, így igazolható az az állítás, hogy itt nincs lufi, ami kipukkadjon.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
