Orbán
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Hogyan vonatozhatunk jövőre?

2009.10.20. 13:46 Módosítva: 2009.10.20. 17:36
A közlekedési tárca kedden közzétette honlapján a jövő évi vasúti menetrend tervezetét. Ebből kiderül, jövőre 124 vasútvonalon, 6858 kilométeren lesz vasúti személyszállítás, 1000 kilométernyi vonalat bezárnak. A megmaradókból csak 25 vonalat, 2873 kilométert üzemeltetnének tartósan állami megrendelésre, a többiről a későbbi években helyben születhet majd döntés. Három megyeszékhelyről már csak busszal lehet eljutni a fővárosba.

A közlekedési tárca honlapján kedden publikált menetrendi tervezet szerint – ez még nem végleges menetrend, Antali Károly, a közösségi közlekedés átszervezéséért felelős kormánybiztos hétfőn azt mondta, a szakmai észrevételeket október végéig várják – jövőre igencsak átalakul a vasúti és buszos közlekedési viszonya. Ezek szerint a mostani vasúti hálózatnak kevesebb mint a felére rendeli meg az állam az úgynevezett országos vasúti személyszállítást, és több helyen buszok váltják a vonatokat.

Emellett, mint azt Hónig Péter közlekedési miniszter a keddi kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, 33 vasútvonalon szűnik meg az új menetrend szerint a vasúti közlekedés. Ez azt jelenti, hogy összesen több mint 1000 kilométeren zárnak be vasútvonalat, a korábban napvilágra került lista szerint a legtöbbet Szabolcsban, elsősorban Nyíregyháza térségében. A miniszter azt mondta, egy háromelemű, három évig tartó átalakulási folyamat része az új menetrend. A harmadik év végére 70 milliárd forint a megtakarítás a helyközi közösségi közlekedés költségvetési finanszírozásából – ismertette a reform célját a miniszter.

Elbocsátás jövőre, hitel három évre

Az átalakulás három eleméből az egyik a vasúttársaság szervezeti megújítása, az 57 cégből álló vízfej ésszerűsítése, ennek költségeit 3 év alatt 48 milliárd forintra becsülik, ezt hitelből finanszíroznák. A vasút átalakítása ugyanakkor csak a jövő év második felében járhat létszámcsökkentéssel, és akkor is csak az úgynevezett fehérgalléros állományból érinthet majd körülbelül ezerfős létszámot – mondta Hónig Péter, aki szerint az alvállalkozói tevékenységeket felül kell vizsgálni.

A másik feladat a menetdíjak és kedvezmények rendszerének átdolgozása. A tarifák 2007 óta nem követték az infláció mértékét sem, így emelésre kell számítani – mondta a miniszter, aki a tarifanövekedésből és menetdíj-kedvezmény átalakításából 9 milliárdos bevételnövekedést remél.

Végül pedig a menetrendi kínálatot és az utazási időt csökkentik a menetrendek ésszerűsítésével, valamint bevezetik az ütemes menetrendet. A miniszter kiemelte: ahol eddig volt közösségi közlekedés, ott ezután is lesz, egyetlen település sem marad busz- vagy vonat nélkül.

25 országos vonal marad

A menetrendi tervezetről készített prezentációból az derül ki, hogy jövőre 4337 kilométer lesz az úgynevezett országos jelentőségű vasúthálózat hossza.Ebből 25 vasútvonalon, összesen 2873 kilométerre rendeli meg az állam a személyszállítást (ez így az úgynevezett országos vasúti személyszállítás hossza), ezeken a vonalakon közlekedik egyébként a vonatok 60 százaléka.

vasut3

A minisztérium szerint országos vasúti személyszállítást ott rendelnek meg, ahol jelentős, nemzetközi és a hazai forgalomban is igénybe vehető gyorsvonati közlekedés van, vagy az országon belüli forgalmat rendszeres intercity vonatközlekedésen biztosítja, továbbá Budapest vonzáskörzetében minden vonalon és a Balaton környékén. A minisztérium célja ugyanakkor – derült ki Hónig Péter szavaiból –, hogy idővel a regionális szolgáltatásokról regionális szinten döntsenek, de a pénzt továbbra is költségvetési forrásokból adják majd.

Összesen 124 vasútvonalon, 6858 kilométeren lesz vasúti személyszállítás az új menetrend szerint. A minisztérium azt is közölte: a menetrendi irányelvek betartása, elsősorban az összehangolt, ütemes menetrend betarthatósága érdekében a regionális vonatok közlekedését is megrendeli, így azok az országos megrendelésű távolsági vonatokkal közös pályán, menetrendileg egybe ágyazva közlekednek.

Vonat helyett busszal

Az új menetrendi koncepció értelmében Budapest elővárosában csúcsidőben 20 perces, csúcson kívül 30-60 perces ütemes menetrend lesz érvényben, és négy kivételével minden megyei jogú város közvetlen vasúti kapcsolattal rendelkezik Budapestre és vissza. A négy kivétel: Eger, Salgótarján, Szekszárd és Hódmezővásárhely, ezeken az országos személyszállítás megszűnik, vagyis innen a jövőben busszal lehet eljutni a fővárosba. Salgótarjánba napi 40, Egerbe 58, Szekszárdra 36, míg Hódmezővásárhelyre 20 buszjárat fog közlekedni a fővárosból. Ezeknek a városoknak sem szűnik azonban meg a vasúti közlekedése, regionális személyszállítás lesz, csak a közvetlen fővárosi közlekedés lesz gyorsabb busszal, mint vonattal.

Az országos személyszállítást bonyolító 25 vasútvonalon az ideivel lényegében megegyező számú vonat közlekedik az új menetrend szerint, 1125 az idei 1124 helyett. Az éves vonatkilométer viszont az idei 58,4 millió kilométerről 68,3 millió kilométerre emelkedik, és növekedni fog az úgynevezett ülőhely-kilométer is, 17,8 millióról 22,2 millióra.

Változó buszozási rendszer

A fővárosból azokba a nagyvárosokba, ahová könnyen és kényelmesen el lehet jutni vonattal (Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Szolnok, Tatabánya, Győr, Pécs), a távolsági buszjárat csak bizonyos feltételekkel indulhat – olvasható a menetrendi tervezetben, és ez vonatkozik a Debrecen-Miskolc viszonylatra is.

Az országos autóbuszos személyszállítási szolgáltatásokat egyébként hat kategóriába sorolják. Az első kategóriába a már említett négy nagyvárost a fővárossal összekötő, lényegében a vasúti közlekedést pótló buszközlekedés tartozik. Emellett külön kategóriába sorolták az úgynevezett preferált és nem preferált távolsági szolgáltatásokat, a fővárosi agglomeráció helyközi és távolsági járatait, valamint a Budapestet elkerülő távolsági buszjáratokat.

A főváros vonzáskörzetében folytatják a buszközlekedés összehangolását a vasúttal. Budapestről új elővárosi vonatok indulnak Érdre és Pusztaszabolcs-Dunaújváros irányába, valamint Dabasra. Az agglomerációban, és a tágabb elővárosi közlekedésben reggel 20, délután 30 perces közlekedési ütemezést tervez a minisztérium.

Búcsú a mozdonyfüsttől

A minisztérium honlapján publikált prezentáció ugyan nem foglalkozik a vonalbezárásokkal, ám Antali Károly hétfőn 33 vonalról és nagyjából 1000 kilométerről beszélt. Ez a szám megegyezik azoknak a vonalaknak a hosszával, amely a VDSZSZ által hétvégén nyilvánosságra hozott névsorban szerepelt, és Hónig Péter is 33 vonalat említett a kormányszóvivői tájékoztatón.

Ebből kiindulva az várható, hogy új menetrend életbe lépésével 33 mellékvonalon, 1024 kilométeren szűnik meg az országban a vasúti közlekedés, további két vonalon, 101 kilométeren szolgáltatáscsökkentés várható. A miniszter szerint a bezárt vonalakon naponta 6400-an utaznak, ezeknek a vonalaknak a működtetési költsége évi 7 milliárd forint. Hónig Péter kiemelte, hogy a vonalakon csak a személyszállítás szünetel majd, a vágányokat nem fogják felszedni, így azok a vonalak is használhatók lesznek teherszállításra.

Az első, még augusztusban napvilágot látott tervekhez képest jelentősen változtak a bezárásra kijelölt vonalak, csökkent a számuk, és így a hosszuk is: mint emlékezetes, a nyáron még 44 vonalon, több mint 1800 kilométeren szüntették volna meg a vasúti közlekedést.

A most várható döntés szerint a nagyvárosok közül Nyíregyháza veszítette a legtöbb vonalat, innen sem Vásárosnamény, sem Nyírbátor felé nem közlekednek a jövőben vonatok. Bezárják emellett a szabolcsi megyeszékhelyről a Balsa-Tiszapartra közlekedő vonalat, valamint az ahhoz kapcsolódó Herminatanya-Dombrád vonalat. Szabolcsban a román határ közelében is megszűnik két vonal, valamint érinti a megyét az Ohat-Pusztakócs–Tiszalök vonal bezárása is.

Több helyen csak egy részét zárják be egy nagyobb vonalnak. Így például a 35-ös, Siófok-Kaposvár vonalon Siófok és Karád között, a 142-es, Budapest-Kecskemét közötti vonalon Lajosmizse és Kecskemét, míg a 127-es Gyoma-Körösnagyharsány vonalon Vésztő és Körösnagyharsány, a 11-es, Győr-Veszprém vonalon pedig Zirc és Veszprém között szűnik meg a vasúti közlekedés. Megszűnik a teljes 5-ös vonal – Székesfehérvár és Komárom között –, valamint a 42-es, Paksra és a 47-es, Komlóra vezető vonal is.

Viszonylagos nyertese lett a változásnak a dél-alföldi térség, ahol eredetileg mintegy 400 kilométernyi vasútvonalat zártak volna be. A most nyilvánosságra hozott tervekben viszont már csak a Vésztő-Körösnagyharsány és a Kisszénás-Kondoros szakaszok összesen kevesebb, mint 40 kilométere szerepel.

Nincs benne politika

A bezárásra váró vonalakat, úgy tűnik nem a parlamenti erőviszonyok határozták meg. A vonattól búcsúzni kényszerülő vágányok áthaladnak szocialista és fideszes képviselők választókerületein is. A Hegyeshalom – Rajka vagy az Almásfüzitő – Esztergom-kertváros vonalak például három szocialista képviselő területét érintik, de a több vasútvonalat elveszítő Nyíregyházának is szocialista párti mindhárom parlamenti képviselője.

Érdekes, hogy két volt pénzügyminiszter választókörzetében is szűnik meg vasútvonal. Ha a politikai logikát keresnénk a döntésben, talán érthető lenne, hogy a fideszes Varga Mihály Karcagjáról Tiszafüredre közlekedő vonat megszűnik, de elveszíti a vasutat Gyurcsány volt pénzügyére, Veres János választókerülete, Nyírbátor is.

Szintén MSZP-s képviselője van a vasút nélkül maradó Komlónak Páva Zoltán személyében, ugyanakkor a Hódmezővásárhely és Makó között megszűnő vasút a vásárhelyi fideszes Lázár János mellett Makó szocialista képviselőjének, Buzás Péternek is fájni fog. Megmarad viszont a Lakitelek-Kunszentmárton vonal; ennek a térségnek a képviselője a fideszes Lezsák Sándor.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!