Új transzferárszabályokra kell figyelniük a cégeknek

2009.10.20. 16:10 Módosítva: 2009.10.20. 16:16
A napokban hirdették ki azt az új pénzügyminisztériumi rendeletet (22/2009. – X. 16.), mely a 2010. január 1-től hatályos transzferár dokumentációs követelményeket és előírásokat tartalmazza. Az uniós normákhoz igazodó új rendeletnek köszönhetően nemcsak a dokumentáció formai felépítése változik meg, hanem egységesebbé válnak az alkalmazott követelmények is, ami egyszerűbb eljárást eredményez az EU több tagállamában működő vállalatok részére. Mindezekkel párhuzamosan erőteljesen meg fog növekedni a vagyonértékelés szerepe a hazai adózásban.

A most kihirdetett új szabályozás az egyszerűsítést és az EU-szintű harmonizációt célozza – értékel Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere. Egyes egyszerűsítések már a 2009-es adóév vonatkozásában is alkalmazhatóak, bizonyos feltételek teljesülése esetén.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény előírásainak megfelelően az adóalap megállapításánál a kapcsolt vállalkozások közti tranzakciókat a szokásos piaci ár alkalmazásával kell figyelembe venni. 2003. január 1-jétől ezzel összefüggésben bevezetésre került az alkalmazott transzferárak szokásos piaci ár mértékét alátámasztó dokumentációkészítési kötelezettség. A most kihirdetett rendelet a következő főbb változtatásokat vezeti be:

1. Egyszerűsített dokumentáció feltétele

Amennyiben az ügylet nagyságrendje szokásos piaci áron nem haladja meg az 50 millió forintot, úgy egyszerűsített dokumentáció készítésére van lehetőség. Mindezidáig egyszerűsített dokumentáció készítésére csak határozott idejű szerződések, megállapodások esetében volt lehetőség, azaz olyan esetekben, ahol a tranzakció teljes futamideje alatt a piaci ár összesítve nem haladta meg az 50 millió forintos értékhatárt. Az új szabályok értelmében egyszerűsített dokumentációt lehet készíteni mindazon ügyletek esetében (függetlenül attól, hogy azt határozott vagy határozatlan időszakra kötötték a felek), amelyek értéke az ügylet kezdetétől az adóév utolsó napjáig nem éri el az 50 millió forintot. Változatlan követelmény azonban, hogy az értékhatár megállapításánál az összevonható ügyletek értékét együttesen kell számításba venni.

Ezen egyszerűsítéssel az adózók már a 2009. adóévről készített transzferár dokumentációk elkészítésekor is élhetnek, feltéve, hogy a dokumentáció elkészítésének határideje 2010. január 1. utánra esik.

2. Dokumentáció nyelve

Bár a szabályozás eddig nem rendelkezett a dokumentáció elkészítésének nyelvéről, az ellenőrzési gyakorlat alapján a revizorok magyar nyelvű dokumentációt kértek. Az új szabályok szerint a transzferárnyilvántartás és az azt alátámasztó dokumentációk magyartól eltérő nyelven is elkészíthetőek, azonban az adóhatóság felhívására az adózó köteles azokat, vagy annak részeit a megjelölt határidőn belül magyar nyelven is rendelkezésre bocsátani.

Ezt a szabályt ugyancsak alkalmazni lehet már a 2009. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség teljesítésére is, amennyiben a dokumentáció elkészítésének határideje 2010. január 1-je utánra esik.

3. Dokumentáció frissítése

Az új szabályozás megerősíti azt az eddigi általános nézetet, miszerint az egy ügyletről már elkészített dokumentációt nem szükséges évente frissíteni, amennyiben a tények, körülmények változatlanok. Az új rendelet megfogalmazása szerint ugyanis a nyilvántartást a szerződés (ügylet) hatálya alatt akkor kell módosítani, ha olyan változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenek vagy érvényesítenének.

4. EU MasterFile

Az új PM-rendelettel beépült a magyar szabályozásba az EU MasterFile koncepciója, melynek lényege, hogy az EU tagállamokban működő kapcsolt vállalkozásokra egységes dokumentációs formát, tartalmat ír elő, melynek révén csoportszinten hatékonyan racionalizálható a transzferár dokumentációk elkészítése és annak költségei. Az EU MasterFile alapvetően két részből áll: egy központi, mindenkire nézve egységes közös nyilvántartásból – mely a cégcsoport és a kapcsolt tranzakciók bemutatását tartalmazza –, illetve tranzakció specifikus nyilvántartásokból. Az adózó jövő évtől kezdődően ilyen formában is eleget tehet itthon transzferár-dokumentációs kötelezettségének, e választásáról adóbevallásában kell nyilatkoznia.

Veszprémi István tapasztalatai szerint, bár sok multinacionális cégcsoport készít központilag transzferár nyilvántartást, azok sok esetben nem az EU MasterFile koncepciója és előírt tartalma szerint készülnek. Ezért, bár e nyilvántartások nagy könnyebbséget jelentenek a magyar dokumentációs kötelezettség teljesítése során, továbbra is megmarad a helyi, kisebb-nagyobb módosítások és kiegészítések szükségessége.

Veszélyek és erények

Figyelni kell arra, hogy megváltozik a transzferár-dokumentáció formai felépítése. Mindez azt jelenti, hogy a jövőben az új szabályozásnak megfelelő tartalommal kell a dokumentációs kötelezettséget teljesíteni. Ez azoknak a vállalkozásoknak jelenthet nehézséget, amelyek egy már elkészített minta felhasználásával dokumentálják kapcsolt ügyleteiket, amely az új szabályozásnak már jó eséllyel nem fog megfelelni – hangsúlyozza Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss adópartnere.

A rendelet fő erénye, hogy a hazai szabályozást összhangba hozza az OECD transzferár iránymutatásával, illetve az európai uniós irányvonalakkal. A legjelentősebb újítás a közös nyilvántartás létrehozása, amely a több tagállamban működő vállalkozások megfelelő információszolgáltatását teszi lehetővé. A változás ezen cégcsoportok részére tehát egyszerűsítést eredményez, ugyanis szélesebb körben teszi lehetővé a dokumentációs kötelezettségek egységes teljesítését. Az egységesség hiánya jelenleg ugyanis gyakori probléma – magyarázza Békés Balázs. Előfordulhat olyan eset például, hogy egy francia anyavállalat kötelezően előírja a magyar leányvállalat részére, hogy milyen formában és tartalommal készüljön el a transzferár dokumentáció, ami viszont nem feltétlenül van összhangban a magyar szabályozással.

A vagyonértékelés, az értékbecslés szerepe megnő

Várhatóan radikálisan meg fog növekedni a vagyonértékelés, a magas szintű értékszakértői szolgáltatások szerepe a hazai adózásban, fontos ugyanis a tisztánlátás, ami az egyes gazdasági műveletek tényleges és valós tartalommal történő leképezését jelenti, hangsúlyozza az FWT adójogi szakértője. Egyre inkább látható, hogy pusztán a tranzakciókat kísérő dokumentáció (szerződések, jegyzőkönyvek) általában nem nyújt elégséges alapot ehhez. Eddig ugyanis a kapcsolt vállalkozások közötti transzferár, a vagyonszerzési illeték, valamint – főként a vagyongyarapodási eljárásokban alkalmazott – becslési eljárás igényelt valamilyenfajta értékszakértői közreműködést. Ezek közül a transzfer-árazás tekintetében alakult ki professzionális szolgáltatás Magyarországon, hiszen ennek van a legszorosabb kapcsolódása nagy értékű tranzakciókhoz.