Hedvig
7 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Jó ötlet volt eltörölni a 13. havi nyugdíjat

2009.11.05. 06:41 Módosítva: 2009-11-05 07:05:44
A kormány legutóbbi intézkedései, amelyek a jóléti kiadásokat érintik, tehát több ponton szigorítanak, csak mérsékelten növelik a relatív szegénységet. A 13. havi nyugdíj eltörlése miatt mindössze a népesség egy ezrelékének csökken a jövedelme a legszegényebb rétegeket jelentő szint alá. Eközben az extra havi nyugdíj eltörlésének jelentős pozitív hatása van a nyugdíjrendszer hosszútávú fenntarthatóságára - legalábbis erre a következtetésre jutottak a Közpénzügyi Füzetek legújabb számának szerzői, Gáspár Katalin és Kiss Áron A pénzbeli jóléti támogatások célzottsága című tanulmányukban. A tanulmány szerint családi pótlék összegének két éves befagyasztása járul hozzá legnagyobb mértékben a legszegényebb réteg szélesedéséhez. A gázártámogatás célzottsága összességében hatékonyabb lett a jövedelemkorlát bevezetése óta.

A szociális biztonságra kevesebbet költ a magyar állam az euróövezet átlagánál, de a visegrádi országok közül a legtöbbet, a GDP 17,3 százalékát. A 1999-2006-ig eltelt években főleg az egészségügyi és öregségi kiadások növekedése (1-1 százalékpont) teszi ki a szociális kiadások alig 3 százalékpontos emelkedését.

joleti megoszlas

A jóléti funkciókra költött kiadás legnagyobb részét - 40 százalékot - a nyugdíjak képezik, már csak ezért is érdemes a nyugdíjkiadások célzottságát és eredményességét vizsgálni. A Gáspár Katalin és Kiss Áron által készült tanulmány a jóléti rendszer eredményességi szempontú vizsgálatához felmérték, a népesség mekkora hányada rendelkezik egy adott küszöb alatti jövedelemmel.

Relatív szegénység

Relatív szegénységnek nevezik azt a mutatót, amely a szegénységi küszöböt a társadalom többi tagjának jövedelme alapján állapítja meg, nem a létfenntartáshoz szükséges jövedelemszint alapján. A jövedelmek medián értékéhez képest fejezik ki a szegénység mértékét. Így alkalmazzák a medián jövedelem 40, 50, 60 százalékát arányként, amelyben a legszegényebbek jövedelme elmarad a medián 40%-ától, míg a medián jövedelem 60%-ánál kevesebb rendelkezők köre kevésbé szegény rétegeket jelez.

A tanulmány szerint az öregségi nyugdíjasok inkább a középső jövedelemsávban helyezkednek el, vagyis a nyugdíjrendszer általánosságban jól teljesít az idősek jövedelmének fenntartása, illetve az időskori szegénység elleni védelemben - írja szerzőpáros. A 13. havi nyugdíj eltörlése mindössze egy ezrelékkel növeli a medián jövedelem (az a jövedelemszint, amelynél a lakosság fele kevesebb, fele több jövedelemhez jut - a szerk.) 40 százaléka alá esők számát, így a tanulmány szerint ez a hatás nagyon minimális. A tanulmány azt is hangsúlyozza, a 13. havi nyugdíj eltörlése nagyban hozzásegíti az országot a nyugdíjrendszer hosszútávú fenntarthatóságához. A nyugdíjrendszer GDP-arányos 230 százalékos implicit adósságához (a nyugdíjkassza jövőbeni kiadásainak jelenértéke) a 13. havi nyugdíj 50 százalékban járult hozzá.

13havi

A családi pótlék jól funkcionál

A családi pótlékot több mint 1,2 millióan veszik igénybe, és legnagyobb számban a legalacsonyabb jövedelműeket érinti. Ez a két ok is magyarázza, hogy a családi pótlékkal kapcsolatos változtatások (adóterhet nem viselő járandóság körébe vonták, két évre befagyasztották az összegét) érintik legérzékenyebben a szegényebb rétegeket az összes jóléti kiadást csökkentő intézkedés közül.

A családi pótlék a jövedelemeloszlás szerinti célzottsága jónak mondható, a támogatás a megfelelő helyre kerül (vagyis a családi pótlék a jelenleg alanyi helyett rászorultsági alapú juttatása nem lenne ésszerű, mivel a célzottsága jelenleg is igen jó).

A szigorítás nagyon kevés kárt okoz

A családi pótlék adóterhet nem viselő járandóságként való beszámítása nem annyira mozdítja negatív irányba a szegények arányát, mivel összjövedelmük a családi pótlék beszámítása miatt nem lépi át a magasabb adósáv küszöbét. A magasabb jövedelmű gyermekes háztartásokra a teljes hatás azért kisebb, mert összességében kisebb arányt képviselnek a teljes lakosságon belül - erre az eredményre jut a szerzőpáros.

A családi pótlék befagyasztása, vagyis az inflációkövetés elmaradása 2009-2010-ben annál nagyobb hatást vált ki. Ha csak ezt a tényezőt változtatjuk, a teljes népesség három ezreléke kerül a medián jövedelem 40 százaléka alá, azaz a legszegényebbek közé. A medián 60 százaléka alá pedig a lakosság hat ezreléke szorul csak ezen egy tényező hatására.

csaladipot

A tanulmány foglalkozott azzal a gondolattal is, mi lenne, ha egyáltalán nem lenne családi pótlék. Az eredmények azt mutatják, a legszegényebb rétegek közé csak emiatt a lakosság további 3,6 százaléka kerülne.

A gázártámogatás jó, ha jövedelemhez kötött

A passzív táppénz (amikor a munkaviszony megszűnése után jár a táppénz - a szerk.) jogosultságának rövidítése viszonylag keveseket érint, az összes táppénzes állomány mindössze 6,6 százalékát tette ki a passzív jogú, és csak töredékét a 45 és a 90 napon túli igénybevétel. A szerzők rámutattak, a jogosultság rövidítése nem hoz túl nagy költségvetési megtakarítást (2007-ben 2 milliárd forintot takarítottak meg ilyen címen), inkább morális hatásai erősebbek. A tanulmány statisztikai adatokra hivatkozva arra a következtetésre jut, hogy a passzív táppénz általában hosszabb, mint maga a valódi munkaképtelenség.

A 2003-ban bevezetett gázártámogatás sokat kritizált pontja volt a támogatási rendszernek, de a támogatás 2006-os reformja után (jövedelemkorlát bevezetése) már elmondhatjuk, hogy célzottsága a szándékoknak megfelelő, a valóban rászoruló rétegeket éri el.