Hella
16 °C
28 °C

260 milliárd forintba kerülhet a PM trehánysága

2009.11.10. 07:40
A hamarosan törvénnyé váló költségvetés már most meghatározza, hogy 2011-2012-ben mit kell nyújtania az akkori kormánynak a költségvetési politikában. 2011-ben jókora osztogatást is megengedhetne magának a Fidesz, de rá egy évre majdnem ekkora megszorításra kényszerülne, ha be akarná tartani a most felállítandó kritériumokat. A másik lehetőség, hogy nem túl elegáns, viszont körülményes módon pótköltségvetéssel megváltoztatják a kritériumot. Szakértők szerint nem tudatos akcióról van szó, az elmúlt években a PM megszokta, hogy nem nagyon kell figyelni a hosszabb távú számokra.

A még parlamenti tárgyalás alatt levő 2010. évi költségvetési törvénynek nagyobb a tétje annál, mint hogy jövőre hogyan alakulnak az állami gazdálkodási folyamatok, tudjuk-e tartani az IMF-nél és az EU-nál vállalt hiánycélt. A jövő évi büdzséről szóló törvény ugyanis előír majd olyan számokat, amelyeket a következő kormánynak 2011-ben és 2012-ben hoznia kell. Így behatárolják – a minden jel szerint – Fidesz-kormány mozgásterét is.

Hogy mostantól komolyan vegyük magunkat

Mindez azért történhet meg, mert idén lépett érvénybe a közpénzügyi csomag. A kiszámítható költségvetési tervezést segíteni hivatott csomag leegyszerűsítve egyebek mellett arról rendelkezik, hogy már most, a 2010-es költségvetésben meg kell határozni, hogy a leendő kormány mennyi pénzt oszthat el 2010 őszén a 2011-es költségvetés parlamenti vitájában (ezt takarja az úgynevezett belső tételek egyenlege, vagyis azoké az államháztartási bevételi és kiadási soroké, amelyekről a költségvetés vitájában még dönteni lehet, ilyen a közszolgák javadalmazása, az állami beruházások, az állami intézmények által szedett díjak).

Emellett az új előírások szerint ugyancsak most kell meghatározni azt is, hogy 2012-ben az akkori kormánynak milyen elsődleges államháztartási egyenleget kell produkálnia. (Az elsődleges egyenleg a kamatkiadások és kamatbevételek nélküli államháztartási egyenleg.)

Eddig az ehhez hasonló többéves kitekintéseket senki sem vette komolyan az államigazgatásban, ezen igyekszik változtatni a közpénzügyi csomag. A csomag ugyanis annak a szankciónak a kilátásba helyezésével szorítaná rá a pontos, megalapozott számításra a kormányt, az államapparátust, hogy az előre meghatározott tervek, számok későbbi megváltoztatása csak pótköltségvetéssel lehetséges.

Tudni kell, hogy egy pótköltségvetés hosszadalmas, durván két hónapos parlamenti folyamat, ezt megelőzi még a törvényjavaslat pár hetes kidolgozása, az alkudozás a minisztériumokkal. A kormányok azért sem szeretik a pótköltségvetési procedúrát, mert olyankor a puhítani, osztogatni vágyó képviselők kísérleteinek is ellent kell állni.

Háromszázharmincmilliárdos lazítás...

A kormány költségvetési terve, amely a minap sikerrel vette a legfontosabb parlamenti szavazást, vagyis lényegében a főbb számokat már kőbe vésettnek lehet tekinteni, azt tartalmazza, hogy 2011-ben közel 5550 milliárd forintnyi mínuszt mutathat a belső tételek egyenlege, vagyis 5550 milliárd forinttal többet szórhat szét az akkori kabinet belső jellegű bevételeinél (belső jellegű bevétel, például, a költségvetési szervek saját forrása) többek között irodafelújításokra, vállalkozóktól való megrendelésekre, a közalkalmazottak bérére.

A Költségvetési Tanács azonban nemrég közzétett elemzésében (október 26-i, Technikai kivetítés... című anyag) úgy számolt, hogy a végső célból levezetve alig több mint 5200 milliárd forint mínuszt kellene meghatározni a 2011. évi belső tételek szaldójában. (Ez a végső cél az, hogy az ország adóssága érvől évre legfeljebb az infláció mértékével nőhetne, ami ahhoz vezet, hogy a GDP-arányos államadósság szépen visszaszorul.)

Mivel azonban a 2010. évi költségvetési törvénybe beírt 5550 forint lesz a mérvadó – amennyiben ezen a kabinet a költségvetés zárószavazásáig hátra levő négy hétben nem változtat –, ezért ezt kell teljesítenie a minden bizonnyal Fidesz-kormánynak, amely csaknem háromszázharmincmilliárd forinttal lazább követelmény, mutat rá a Költségvetési Tanács. Másképp: belefér egy háromszázharmincmilliárd forintos lazítás is a Fidesz-kabinet részéről ahhoz, hogy megfeleljen a most felállított kritériumnak. Más kérdés, hogy valójában erre nem lenne lehetőség. És persze kényszer sem, kevesebbet természetesen mindig költhet a kormány.

Aztán kétszázhatvanmilliárdos megszorítás

Rá egy évre fordul a kocka. A mostani kormány kicsivel több mint ötszázharmincmilliárdos többlet felhalmozását állítja célként a 2012-es elsődleges egyenlegben. A Költségvetési Tanács szerint azonban mind számszaki, mind módszertani hibát vétett a kabinet, azaz a büdzsét kidolgozó pénzügyi tárca. Egy szó mint száz: csak a módszertani hibát kikorrigálva még a kormány számításai szerint sem jön össze ekkora szufficit, ahhoz közel hatvanmilliárdos kiigazítást kellene végrehajtani legkésőbb a 2012-es költségvetésben.

Azonban ha a Költségvetési Tanácsnak igaza van, és a számszaki hibát is kijavítanánk, akkor valójában sokkal nagyobb, kétszázhatvanmilliárdos megszorítást kellene keresztülvernie a leendő kormánynak ahhoz, hogy ne verje le a most feltett lécet, és 2012-ben hozza az előírt ötszázharmincmilliárdos többletet.

Van még egy megoldás, az azonban nem elegáns. A kritériumot 2012-ig módosíthatja az akkori kormány, amit pótköltségvetéssel tehet meg. Bár talán még ezt is szívesebben vállalják, mint egy – ha a Költségvetési Tanács kalkulációi beigazolódnak – valójában felesleges költségvetési kiigazítást:a reáladósság szinten tartásához vagy csökkentéséhez (tehát a valódi célhoz) nem lenne szükség a kétszázhatvanmilliárdos megszorításra, az csak a valódi célhoz a KT szerint tévesen előírt ötszázharmincmilliárdos szufficitkényszerből következik.

Nem tudatos akció lehet, hanem a régi betegség

A Pénzügyminisztérium vitatja a Költségvetési Tanács számítását és véleményét. A tárca honlapján olvasható közlemény részben azzal magyarázza a PM és a KT számításai közötti különbséget, hogy más-más makropályájával számol a minisztérium és a Tanács, így más pályán alapulnak a kalkulációk. A PM részben közelebbről meg nem nevezett módszertani okokra is hivatkozik. A tárca szerint hibás a Költségvetési Tanácsnak az a kiindulópontja is, hogy már 2011-ben is be kell tartani a reáladósság-szabályt.

A Költségvetési Tanács becslései alapján tehát a költségvetési törvénybe épített kritériumok 2011-ben kedveznének az új kormánynak, de 2012-ben éppen, hogy megszorításra szorítanák rá. Ezért aztán piaci elemzők nem tartják valószínűnek, hogy a mostani kormány tudatos akciójáról lenne szó, vagyis arról, hogy a Bajnai-kabinet sarokba kívánja szorítani a Fidesz-kormányt. Inkább az lehet a magyarázat, hogy egyszerűen még él az a régi reflex, hogy az adott évnél további esztendőkre vonatkozó feltételezéseknek, számoknak úgy sincs nagy jelentőségük, nem lesz gubanc a hibás számokból, nem is olyan fontos a pontosság.