Kötelezőháború az Union és a PSZÁF között

2009.11.12. 19:39
Az elmúlt napokban két különböző határozatot hozott a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az Union kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) termékeivel kapcsolatban. Az első szerint a biztosító a jogszabályba ütközően alkalmaz önrészt a meghirdetett díjtarifáiban, a második határozatában pedig a biztosító ezt jóváteendő céllal közzétett tarifakedvezmény-módosítását találta jogsértőnek, ugyanis arra az október 30-i tarifahirdetést követően került sor. Zsoldos Miklós, az Union vezérigazgatója szerint kettős diszkrimináció áldozata lett a biztosító. A két határozatot ennek ellenére tudomásul veszi a társaság, és jogkövető magatartást kíván folytatni. Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője Zsoldos Miklósnak, a biztosító elnök-vezérigazgatójának ma tett egyes kijelentéseit tételesen is cáfolta.

Zsoldos Miklós szerint a PSZÁF határozatával ellentétben jogszerű az önrész használata a kgfb-piacon, másrészt elterjedt, szakmai szempontokat figyelembe vevő eszközről van szó. Figyelmeztetett: más típusú felelősségbiztosítások esetében általánosan használt megoldás az önrész, és az Európai Unió irányelveivel is összhangban van olyannyira, hogy a fejlett és a kevésbé fejlett biztosítási kultúrájú országokban is használják. Az önrész fogyasztó- és ügyfélbarát, tiszta, átlátható megoldás - fejtette ki. Más néven ugyan , de a kgfb piacon több éve alkalmazott megoldásról van szó - hívta fel a figyelmet.

Az önrész a kár azon része, amelyet az ügyfél maga visel egy előre meghatározott feltételrendszer és limit mellett. Ezt eddig egy ún. kármentességi engedmény keretében alkalmazták a biztosítók, amelyet előre megadtak az ügyfélnek, de ha kárt okozott, ezt elveszítette, és megemelkedett a díja. Zsoldos Miklós példája: egy ügyfél esetében 80 ezer forint az éves biztosítás díja, ebből 40 ezer forint kármentességi díjat kap az ügyfél, tehát balesetmentesen csak 40 ezer forintot kell fizetnie. Ha viszont kárt okoz az ügyfél, például az első negyedév végén, a fennmaradó három negyedévig a magasabb díjat kell fizetnie, vagyis összesen 70 ezret. Ebben az esetben 30 ezer forint az önrész, csak nem így hívják, nevezhetjük díjengedménynek, de gyakorlatilag ez önrész - vélte.

Az EU-s és a magyar gyakorlatot megvizsgálva azt gondolta az Union, hogy fogyasztóbarát, elfogadott megoldás lesz az önrész, a biztosító felmérése szerint az ügyfelek 47,9 százaléka azt mondta, 10 százalék díjkedvezmény esetében igénybe venné ezt. Az első héten az Union internetes portálján kötött 600 szerződés 52 százaléka önrésszel jött létre - ismertette Zsoldos Miklós.

A PSZÁF még a tarifa közzététel előtt elvi kifogásokat fogalmazott meg az önrésszel kapcsolatban. Ezek egy részét az Union beépítette a szerződési feltételeibe, és október 30-án ezek figyelembe vételével tették közzé tarifáit. Ezt követően konkrét jogi aggályokat fogalmazott meg a PSZÁF az önrésszel kapcsolatban. Az Union ezután jelezte a felügyelet felé, hogy bár nem ért egyet a jogi aggállyal, de kész elállni az önrész alkalmazásától , és ezt egy azonos kockázatot tükröző kedvezménnyel helyettesíti. A PSZÁF első határozata ezt enyhítő körülményként vette figyelembe, és idézte is a határozat indoklásában. Ebből az enyhítő körülményből arra a következtetésre jutott az Union, hogy a PSZÁF nem kifogásolja a változtatást. Szerdán reggel így közzé is tette az Union az új feltételeit. A PSZÁF azonban ezt sem fogadta el azzal együtt, hogy a felügyeleti bírságtól eltekintett azt figyelembe véve, hogy jóhiszemű magatartást és együttműködést tapasztalt az Union részéről.

Az Union meglepődött és megdöbbent - jelentette ki Zsoldos Miklós. Úgy tűnik számára, a PSZÁF az első határozatával olyan gyakorlattól tiltotta el a biztosítót a PSZÁF, amelyet korábban nem kifogásolt más biztosítóknál. A módosított tarifákkal kapcsolatban az a gond, hogy más biztosítótársaság már végrehajtott tarifamódosítást október 30-át követően, anélkül, hogy ezt a PSZÁF kifogásolta volna. Kérdésre válaszolva Zsoldos Miklós megnevezete a biztosítót a Generali nevét említve. Zsoldos Miklós szerint kettős diszkrimináció történt, balkáni viszonyok uralkodnak a kfgb-piac felügyeletében.

A szerződésüket a PSZÁF által kifogásolt feltételek mellett már megkötött ügyfelek helyzetére az Union a PSZÁF-fal együttműködve keresi a legjobb megoldást, de azt is vizsgálja még, él-e jogorvoslati lehetőséggel.

Binder István szerint az Union által eredetileg alkalmazni kívánt kgfb-önrész a vonatkozó jogszabálynak egyértelműen nem tesz eleget, ugyanis a rendelet kimondja,hogy a kártérítés anyagi terheinek viselésére egyedül a biztosító jogosult, abból egyéb fél nem veheti ki a részét. Diszkriminációról ez ügyben szerinte nincs szó, ugyanis nem fordult elő, hogy bárki alkalmazott volna hasonló konstrukciót a biztosítók közül. Szerinte az Union nem a PSZÁF-fal, hanem a magyar jogrenddel vitatkozik. A szóvivő szerint a Zsoldos Miklós által kvázi önrésznek nevezett kármentességi díjkedvezmény nem hasonlít az önrészhez, vele szemben múltbeli káreseményeken alapul, ha másképp volna, az évközbeni díjmódosítást feltételezne, ami nem megengedett.

Az Union érvei szerint az önrész alkalmazása bevett gyakorlatnak számít a felelősségbiztosítások körében. A PSZÁF szóvivője szerint ez igaz, ám nagy különbség a többi biztosítástípushoz képest, hogy a kgfb kötelező biztosítás, funkciója jelentősebb, mint más felelősségbiztosításoké, ezért a jogalkotó kizárta az esetében az önrész alkalmazásának bármifajta lehetőségét.

Cáfolta a szóvivő az Union azon állítását is, miszerint a PSZÁF nem kellő módon hívta fel a biztosító figyelmét arra, hogy az önrész nem alkalmazható a kfgb esetében. Binder István szerint valóban generális megállapításokat tett a PSZÁF az ügyben, de mindezek bőven elégségesek lettek volna ahhoz, hogy a biztosító tudomásul vegye a felügyelet egyértelmű álláspontját, amelyben az intézmény a vonatkozó jogszabályból indul ki.

A PSZÁF valóban méltányolta az Union jóhiszeműségét, és tudatában volt az általa alkalmazott szankció súlyosságának, de épp az lett volna a részéről a diszkrimináció, ha lehetővé tette volna az Union biztosító számára, hogy a többi piaci szereplő díjtarifáinak ismeretében, nem velük egyidejűleg jelentesse meg új tarifáit, az utológas módosítás ezért sem volt elfogadható - jelentette ki Binder István.

A szóvivő reagált Zsoldos Miklós azonban megállapítására is, miszerint diszkrimináció érte az Uniont akkor is, amikor a Generali esetétől eltérően nem engedélyezte a biztosító számára a tarifák utólagos módosítását. Binder István közölte: a Generali esetében nem tarifamódosításról volt szó, csupán a biztosító hirdetményében szereplő egyik ellenmondást tartalmazó mondat helyesbítésére szólította fel a PSZÁF a társaságot, aminek a Generali eleget is tett.

Végezetül Binder István szerint az Union számára kézenfekvő megoldás, hogy a nála önrészes konstrukcióra bejelentkezett ügyfelek díjajánlatát elutasítja (erre még van lehetősége, ugyanis a szerződéseket az október 30-a óta a PSZÁF határozatáig eltelt idő rövidsége miatt szerinte még nem kötötték meg), lehetővé téve, hogy az Unionnál vagy más biztosítónál a jogszabályoknak és a PSZÁF határozatainak megfelelő termékre kössenek szerződést az ügyfelek.