Hedvig
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Elbúcsúztunk a devizahitelektől

2009.11.16. 11:45
Az államadósság csaknem elérte a GDP 80 százalékát, a deficitcél elérése egyre hihetetlenebbnek tűnik, a háztartások jobb híján javítottak megtakarítási helyzetükön, öt év után újra a forinthitelek futnak jobban Magyarországon. Dióhéjban így lehet összegezni a ma megjelent előzetes pénzügyi számlák főbb tanulságait, amiből szokás szerint igen sok minden kiderül a hazai gazdasági helyzettel kapcsolatban.

Az előzetes adatok szerint az államháztartás nettó finanszírozási igénye a harmadik negyedévben 6,6 százalékos volt, az utolsó négy negyedév adata pedig 6 százalék. A recesszió alaposan próbára teszi a költségvetési egyensúlyt, így már igen nagy fantázia kell a 3,9 százalékos GDP-arányos hiánycél teljesülésének elképzeléséhez. Még akkor is, ha tudjuk, hogy a kiigazítási lépések jó része az év utolsó három hónapjában érezteti a hatását.

1116p1

Ha a friss adatot összevetjük azzal, hogy a hírek szerint a Fidesz az állami vállalatok többéves veszteségeinek átvállalására, illetve adócsökkentésre készül, megállapíthatjuk: ma már egyáltalán nem biztos, hogy virtuálisan nem pontosan ugyanaz történik a költségvetéssel, mint amit az elmúlt évek választási ciklikusságában vergődve tapasztalhattunk. Persze ettől még a jelenlegi ismeretek szerint igaz, hogy a recessziós sokkot és az egyszeri tételeket leszámítva jobb marad az államháztartás pozíciója, mint a korábbi választások alkalmával. Mindettől függetlenül az államadósság szeptember végére elérte a GDP 79,4 százalékát - úgy tűnik, mégis megütjük a 80 százalékos határt.

Az államháztartás romló pozíciói ellenére a külső egyensúlyunk akár még javulhatott is. A vállalatok helyzetéről még nincs információ, de a pocsék GDP-növekedési szám azt sejteti, hogy a beruházási aktivitás tovább csökkenhetett, ami a szektor külső forrásigényét mérsékelte.

Ráadásul valamelyest a háztartások nettó megtakarításai is növekedtek a harmadik negyedévben, így az utóbbi egy év során 3,4 százalékos volt a lakosság nettó finanszírozási képesség. Aki esetleg ezen fanyalog, annak tulajdonképpen igaza van, de azt azért nem árt jelezni: ez a szám még így is az utóbbi három év legnagyobb értéke, és ennél jóval nagyobb utoljára a 2000-es évek elején volt.

A nettó megtakarítások növekedése nem attól van, hogy a lakosság óvatossági vagy egyéb okokból hirtelen elkezdte volna felhalmozni a bankbetéteket (vagy az egyéb megtakarítási formákat), hanem leginkább attól, hogy az eladósodási lehetőségei egészen drasztikusan beszűkültek.

Ez felfogható a hitelezési boom utáni a kényszerű alkalmazkodásnak is, ami a hiteltranzakciók alakulásában látványosan jelentkezik. A háztartások az elmúlt egy évben (történetesen ez az időszak most épp a válság Lehman-csőd utáni, legsúlyosabb szakaszát foglalja magában) alig vettek fel több hitelt, mint amennyit visszatörlesztettek. A négy negyedév közül kettőben (köztük az utolsóban) nettó hitelvisszafizető volt a lakosság.

Öt év után először megint a forinthitelek a népszerűbbek, már amennyiben a "plusz nullás" aktivitást népszerűségnek lehet nevezni. A devizahitelek körében nominálisan is egyenletes csökkenés figyelhető meg: negyedévről negyedévre mintegy 40-70 milliárd forinttal csökkenti kitettségét a lakosság.

1116p2

Az alábbi grafikonon a lakáshitel és egyéb (jellemzően fogyasztási) hitel közötti megoszlást szemléltetjük. Jól látszik, hogy utóbbi meredekebben zuhan, ami egyrészt a technikai okokra (rövidebb futamidő) is visszavezethető, másrészt elképzelhetjük, hogy ennek fényében milyen nagy korrekció folyhat a lakossági fogyasztásban. Mindez újra magyarázatot szolgáltathat a gyenge harmadik negyedéves GDP-adat.

A lakosság gyenge vásárlási hajlandóságát nem csupán a hitelehetőségek beszűkülése és a jól ismert reálkereset-csökkenés okozza. A ma megjelent adatokból kiderül, hogy a háztartások óriási felértékelődést szenvedtek el a hitelállományukon. Ennek kapcsán az utóbbi egy évet az alábbi fejleményekkel lehet összefoglalni: tavaly a nyári történelmi csúcsáról gyengülni kezdett a forint, az utolsó negyedévben ez válságszerűvé vált, és megspékelődött a hitelforrás-költségek durva emelkedésével is - ezeket a bankok jobb híján nagyrészt az adósokra hárították.

A fenti két jelenség az idén az első negyedévben futott csúcsra, majd a megnyugvás időszakában, a második negyedévben jött egy jóleső korrekció. A harmadik negyedévben azonban ez a folyamat a kedvező piaci környezet ellenére megállt, úgy tűnik az átértékelődésből fakadó nagy pozícióváltozások már megtörténtek. Az eredmény a háztartásokra nézve kiábrándító: egy év során közel 1000 milliárd forinttal értékelődött fel a hitelállomány.