Hortenzia, Gergő
-1 °C
8 °C

Csökkentek a reálkeresetek

2009.11.17. 10:35
A legalább öt fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a bruttó átlagkeresetek 2009 első kilenc hónapjában 1,2 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkereset 2 százalékkal maradt el az előző évitől.

A versenyszférában 0,4 százalékkal emelkedett; a költségvetési szférában (döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt) 7,8 százalékkal csökkent a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva - olvasható a KSH legújabb jelentésében. Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január-szeptemberben átlagosan 2 millió 664 ezer volt. A költségvetési szférában 744 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 831 ezren dolgoztak. Ez négy százalékos csökkenést jelentett.

A költségvetési szférában döntően a közfoglalkoztatás bővülése miatt 2,9 százalékkal nőtt a létszám, e nélkül számolva 0,6 százalékkal kisebb létszámot foglalkoztattak, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 6,8 százalékos volt a létszámcsökkenés.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 196 400 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 196 300 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 199 500 forintot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,2 százalékkal haladták meg az előző év január-szeptemberit. Ezen belül a versenyszférában 4,7 százalékkal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 6,9 százalékkal maradtak el az előző évitől. Jelentősebben felülmúlták az előző év azonos időszakit az energiaipar (7,3 százalék), az építőipar (5,5 százalék), valamint a szállítás, raktározás (5,4 százalék) január-szeptemberi keresetei.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első kilenc hónapjában átlagosan 3,7 százalékkal haladta meg az előző év január-szeptemberit, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,2 százalékkal, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 0,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A versenyszféra keresetnövekedésében szerepet játszott, hogy - a fizikaiakat jellemzőnél kisebb létszámleépítés eredményeként - a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozású munkavállalók aránya megnőtt az összes létszámon belül.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 121 900 forintnak felelt meg (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 90 300 forint, a szellemi foglalkozásúaké 154 600 forint). A nettó kereset így átlagosan 1,8 százalékkal volt magasabb az előző évinél, ezen belül a versenyszférában 4,3 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 4,2 százalékos csökkenés jelentkezett. 2009. júliustól a havi nettó átlagkeresetek előző év azonos hónapjához képest mért emelkedése az adójogszabályok változása miatt rendre meghaladja a havi bruttó átlagkereset növekedését. A 209 000 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,8 százalékkal haladta meg az előző év január-szeptemberit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,0 százalékot tett ki.

Samu János, a Concorde makroelemzője szerint az átlagkeresetek alakulását erősen meghatározza az adótörvények változása, ugyanakkor jövőre enyhe bérnövekedés jöhet.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?