Gellért, Mercédesz
12 °C
16 °C

Őszödi szinten a kamat

2009.11.23. 14:01 Módosítva: 2009-11-23 15:19:30
Újabb fél százalékpontot vágott a jegybank az alapkamatból, így az holnaptól 6,5 százalék. Év végén még lesz egy enyhítés a piac szerint, jövő év elején pedig soha nem látott szintre süllyedhet a ráta.

Nem állt le az MNB kamatcsökkentési sorozata: a monetáris tanács mai ülésén újabb fél százalékos kamatvágásról határozott. Ezzel a jegybanki alapkamat holnaptól 6,5 százalék.

Ezzel a ráta, mondhatni, őszödi szinten van: az alapkamat 2006 májusában 6, júniusban 6,25, júliusban pedig 6,75 százalék volt.

A 2005. szeptembertől tíz hónapon át 6 százalékon tanyázó ráta történelmi mélypont. Ezt a szintet érheti el egy hónap múlva az MNB, legalábbis ha a jegybank az elemzői várakozások szerint cselekszik. Az elemzői kar ugyanis úgy véli, az idei évet 6 százalékon búcsúztatja a kamat. Jövő év elején aztán jöhet a csúcsdöntés, 5,5 százalékig mehet le a ráta.

A mai döntés egyébként a piaci várakozásoknak megfelelt, és a Reuters által a minap megkérdezett elemzők nagy többsége is fél százalékpontos enyhítésre számított.

Volt váratlan húzása is az MNB-nek

Új makropálya

Némiképp módosított a GDP- és inflációs előrejelzésén a jegybank. Idén 6,7 százalékos visszaesést vár (ez eddig is így volt), jövőre viszont az eddigi 0,9-cel szemben 0,6 százalékos gazdasági zsugorodásra számít. Idén az infláció 4,2, jövőre 3,9 százalékos lehet, némiképp kisebb, mint ahogyan eddig valószínűsítette az MNB.

Ezek a számok megegyeznek a kormány frissített, múlt héten ismertetett prognózisával, ami nem meglepő, ugyanis hónapok óta megegyezik a kormány előrejelzésével az MNB becslése. (Korábban nem így volt.)

2011-re vonatkozóan viszont már eltérően látja az MNB a helyzetet a kormányhoz képest. Meg sem közelíti két év múlva a GDP-növekedés a kormány által remélt 4 százalékot, inkább 3,4 százalékos lehet a bővülés. Az infláció pedig 1,9 százalékos lehet (a kormány becslését nem ismerjük), vagyis jóval a 3 százalékos inflációs cél alatt lehet a pénzromlás üteme.

Jelentős meglepetés viszont, hogy az MNB kiszélesítette az egynapos kamatfolyosóját, valamint ezzel egyidőben a szinte használaton kívüli kéthetes fix kamatú hiteltender kamatát az irányadó kamat +50 bázispontra emelte – hívja fel a figyelmet a Portfolio.hu.

A jegybank az egynapos jegybanki hitel és betét kamata által meghatározott kamatfolyosó szélességét az irányadó eszköz kamatszintje körül+/- 100 bázispontra növelte az eddigi ±50 bázispontról. E lépésről egy ideje folytak már találgatások a piacon, a kamatfolyosó szélesítésével az egynapos betét preferálása a bankközi piacon a hosszabb konstrukciókhoz képest "drágább", kevésbé kifizetődő lett. Így az 50 bázispontos kamatvágás a kamatfolyó szélesítésével együtt még inkább "galamb" jellegű.

A kereskedelmi bankok tavaly ősz óta fokozottan támaszkodtak likviditáskezelésük során a jegybanki eszközökre. Még most is több mint 170 milliárd forintnyi az egynapos (O/N) jegybanki betétben görgetett pénzösszeg állománya. Ebben, azaz a kevésbé aktív bankközi forrás újraelosztásban, részben az is szerepet játszhat, hogy erre az egynapos jegybanki betétre már jó ideje az alapkamatnál csak 50 bázispontnál kisebb kamatlábat kaptak a kereskedelmi bankok. Korábban, a kamatfolyosó szűkítése előtt még 100 bázisponttól estek el a hitelintézetek, ha nem a kéthetes kötvénybe helyezték a pénzt.

Korábban az volt a vélekedés, hogy a lépés fontos üzenet lenne a piaci szereplők számára, ha az MNB valóban szélesítené a kamatfolyosót: azt közvetítené ugyanis, hogy már nem tart az olcsóbb forintpiaci kamatkörnyezetből eredő esetleges újabb forint elleni spekulációs hullám kialakulásától.

Megtehették és meg kellett tenni, mert

Az MNB ezzel egymásután az ötödik hónapban vágott az alapkamatból, közülük egyedül a januárban leállt kamatcsökkentési sorozatot újraindító júliusi döntés volt 1 százalékpontos, azóta fél százalékpontokat nyesett a jegybank.

A mai vágás mögött lényegében ugyanazok az okok állhatnak, mint az eddigi enyhítéseknél: inflációs nyomás nincs, gyenge a belső kereslet, a forint stabil, kedvező a kockázatéhség a világban, ezek pedig mind alapot szolgáltathatnak a kamatvágásra. A mély gödörben levő magyar gazdaság pedig indokot szolgáltat. Emlékezetes, nemrég jelent meg a harmadik negyedéves gazdasági teljesítményről az adat, mely szerint 7,2 százalékos GDP-zuhanást szenvedett el a gazdaság a tavalyi év hasonló időszakához képest. Ez a piaci várakozásoknál is gyatrább teljesítmény.

Kommentárok

"Nem okozott meglepetést a jegybank, a várakozásoknak megfelelően egymás után negyedszer vágott 50 bázispontot az alapkamatból, ami így 6,5%-ra süllyedt” – kommentálta a mai lépést Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliomenedzsere. „Az MNB az ON (egy napos overnight) kamatfolyosót +- 100 bázispontra növelte, visszaállítva a válság előtti helyzetet, evvel is támogatva a diszkontkincstárjegyek iránti keresletet.A várakozásoknál gyengébb harmadik negyedéves GDP adat, és az előrejelzéseknél folyamatosan alacsonyabb inflációs számok tükrében egyértelmű a további monetáris lazítás szükségessége. A legfrissebb Inflációs Jelentésében feltehetően lefelé módosított a Jegybank az előrejelzését, mely így már bőven cél alatti inflációs rátát jelez.   Az októberi kiélezett döntés után feltehetőleg ismét nagy volt a megosztottság a Tanácson belül, valószínűleg többen ismét nagyobb vágásra szavaztak. A forint közelmúltbeli nagyobb kilengése azonban indokolja az óvatosságot. Inflációs szempontból a kilátások nem lehetnek akadályai további csökkentésnek, a kritikus pont továbbra is inkább a pénzügyi stabilitás. A globális helyzet bizonytalansága, illetve a környező országok instabil politikai helyzete borzolhatják a befektetők idegeit, fékezve így a további monetáris enyhítést."

A döntés teljes mértékben megfelelt a saját és a piaci várakozásoknak – írják az Equilor szakértői. Véleményük szerint a mostani döntés ismét nem volt egyhangú, hanem a tanács enyhe többséggel döntött a fél százalékos lazítás mellett. Figyelembe véve, hogy a vezető jegybankok részéről még hosszú időn keresztül nem számíthatunk az irányadó ráta emelésére, továbbra is nyitva áll az út az MNB előtt, hogy folytassa a monetáris lazítást és ezáltal közelítse a hazai kamatkörnyezetet a nyugat-európai és a régiós szinthez (Csehország alapkamat 1,25%-on, míg Lengyelországé 3,50%-on áll jelenleg).

„Bár a jelenlegi piaci környezet igen kedvező és támogató még egy olyan gyengébb fundamentumokkal rendelkező ország számára is, mint Magyarország, a fenntarthatósággal kapcsolatban azonban igen sok a kockázati tényező, ezért várakozásaink szerint az alapkamat nem csökken 5,5% alá 2010-ben sem” - emeli ki az MNB mai, 50 bázispontos kamatvágása kapcsán Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője. Hozzáteszi: „A következő fél év során nagyon valószínű, hogy az MNB igen óvatos lesz, 50 pontnál többet decemberben sem fog vágni, sőt az is lehet, hogy 25-ös sebességre kapcsol.

A monetáris tanács közleménye

A monetáris tanács értékelése szerint a magyar gazdaság az idei mély recessziót követően 2010 közepétől állhat ismét növekedési pályára - olvasható a jegybank közleményében. Az infláció az adóemelések miatt ugyan átmenetileg meghaladja a középtávú inflációs célt, de 2010 második felében már számottevően elmaradhat attól. Az elmúlt hónapokban a nemzetközi pénzügyi piaci környezet a kedvezőbb világgazdasági kilátások mellett fokozatosan javult, azonban a folyamat tartóssága továbbra is bizonytalan.

A magyar gazdaság dinamikáját az erőteljesen zsugorodó belső kereslet, illetve az élénkülés jeleit mutató külső konjunktúra határozza meg. A háztartások a romló munkapiaci kilátások és a csökkenő hitelaktivitás következtében visszafogják fogyasztási kiadásaikat, miközben a vállalatok elhalasztják beruházásaikat és leépítik készleteiket. A külső kereslet élénkülése csak a hazai GDP visszaesésének mérsékléséhez volt elegendő. A fenti alkalmazkodási folyamat következtében csökkenő belső kereslet és az élénkülő külpiaci konjunktúra eredményeképpen a külső finanszírozási igény számottevően mérséklődött.

Az elmúlt hónapokban a fogyasztói-árindex adatok a vártnál kedvezőbb képet mutattak. Az indirektadó-emelések ellenére is visszafogottan alakuló infláció elsősorban a kereslet-visszaesés fegyelmező erejének köszönhető. A monetáris tanács megítélése szerint az infláció középtávon jelentősen elmaradhat a 3%-os inflációs céltól.

A munkaerő-piaci folyamatok azt mutatják, hogy a vállalatok a bérnövekedési ütem mérséklésével és létszámleépítéssel alkalmazkodnak a gyenge kereslethez. Az elhúzódó recesszióval és a várhatóan alacsony inflációs környezettel összhangban megállapított bérek segítik a munkahelyek megőrzését és a gazdaság gyorsabb kilábalását.

A magyar gazdaság külső sebezhetősége akkor csökkenhet tovább, ha a külső egyensúly tartósan javul. A háztartások megtakarítási hajlandóságának emelkedése várakozásaink szerint továbbra is támogatja a külső egyensúly helyreállítását. Az ország sebezhetőségének mérséklése érdekében és a kitűzött költségvetési célok eléréséhez továbbra is rendkívül fegyelmezett költségvetési politika szükséges.

A globális kockázatvállalási hajlandóság az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedett, ami a hazai pénzügyi eszközöktől elvárt hozamok csökkenéséhez vezetett. Fennáll a veszélye ugyanakkor annak, hogy a kockázatvállalási hajlandóság erősödésének üteme gyorsabb, mint amit a világgazdaság fundamentális tényezőinek javulása indokolna. A magyar gazdaság továbbra is sérülékeny, ami az előbbiekkel együtt a monetáris politika vitelében körültekintést indokol.

A reálgazdasági és inflációs folyamatokat, valamint a kedvező kockázati megítélést mérlegelve a monetáris tanács az alapkamat csökkentése mellett döntött. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha az inflációs kilátások és az ország kockázati megítélése lehetővé teszi.