Az idén városi rangot kapott 22 település közül három volt kénytelen támogatást kérni a kormánytól, hogy finanszírozni tudja intézményeit. Ebből az is kiderül, hogy míg a várossá válás előtt vizsgálják, hogy megvannak-e a státuszhoz szükséges intézmények, és a település valóban vonzáskörzetnek számít-e, az már nem szempont, hogy az önkormányzat képes-e saját erőből, illetve a normatívákból fenntartani az iskolákat, rendelőket – írja a Népszabadság.
A tavaly 756 millió forintból gazdálkodó Csanádpalota 24 millió forintot szed be iparűzési adóból, ehhez jön még a gépjárműadóból származó pénz, illetve az átengedett személyi jövedelemadó, nagyjából 100 millió forint. Egy éve több mint 30 millió forintot kaptak az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatoknak elkülönített keretből (ÖNHIKI), az idén csak 12 millió forintot.
ÖNHIKI-re az idén összesen 9,8 milliárd forintot fizettek ki, több mint 870 önkormányzatnak. Az első ütemben, az új városok közül nyáron Rákóczifalva jutott pénzhez, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei település 15,5 millió forintot kapott. A Somogy megyei Igal 5,2 millióval szerepel a listán, míg Csanádpalotát 9,98 millió forinttal segítették ki. Utóbbi település a tegnap kihirdetett második ütem listáján is szerepel, 2,18 millióval.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
