További Magyar cikkek
Az elmúlt fél év – mely főleg a nyári idegenforgalmi szezonra esett – a turizmus szempontjából nem tartozott a legeredményesebb időszakok közé. Abból a szempontból mindenképpen hasznos volt az elmúlt hat hónap, hogy a turizmusban tevékenykedő vállalkozások szembesültek a tényleges igényekkel és vásárlóerővel, és reálisan felmérhették a következő fél évi lehetőségeiket. A mostani közvéleménykutatás a késő őszi és a téli időszakot szondázza, mely egyértelműen azt mutatja, hogy továbbra sem számítanak a vállalkozások a turizmus területén jelentős fellendüléssel, leginkább a mostani forgalom stabilitásában bíznak. A következő fél évben a lakosság nyaralásra, üdülésre kevesebbet tud majd fordítani, mint az elmúlt fél évben.
Erős konkurenstől félnek a szállodák
A szállodaipari vállalatok beruházási tervei szerények, és továbbra is azokon a területeken kénytelenek önerőből fejleszteni, amely területek szolgáltatásait már nem nélkülözhetik. A szállodák 67 százaléka számít új, erős versenytársak megjelenésére. A vállalatok sem nagyarányú munkaerő-elbocsátást, sem jelentős új munkaerő alkalmazását nem terveznek.
A szállodák véleménye arról, hogy hogyan alakul a belföldi és külföldi vendégek száma igencsak megoszlik, a belföldi vendégek a vállalatok 40 százaléka szerint nő, másik 40 százaléka szerint csökkent, míg 20 százalék szerint nem változik. A külföldi vendégek száma 20 százalék szerint nő, illetve 20 százalék szerint csökkent, míg 40 százalék szerint nem változik.
A következő fél évben Magyarországra főleg kongresszuson, konferencián való részvétel, az egészségturizmus és a szabadidő-eltöltés céljából érkeznek vendégek a szállodák/szálláshely szolgáltató vállalatok véleménye szerint. Csökken a hivatalos, üzleti utazás és a tájegységek megismerése miatt érkező vendégek száma.
Kevesebb külföldire számítanak az éttermek
Az éttermek, vendéglátóhelyek beruházási tervei továbbra is szerények, e cégek is tevékenységeik azon részeit fejlesztik önerőből, amelyek már halaszthatatlanok és nagy pénzügyi kockázattal nem járnak.
A vendéglátóipari vállalatok 57 százaléka a romló gazdasági helyzet ellenére számít új erős versenytársak megjelenésére (fél éve 33% számított). Új munkaerő alkalmazását senki, létszám leépítést és munkaerő-kölcsönzést is a vállalatok 7,7-7,7 százaléka jelezte. Új elem, hogy a hiányzó munkaerőt munkaerő-kölcsönzéssel pótolják. A következő fél évben az éttermek, vendéglátóhelyek egyértelműen mind a belföldi, mind a külföldi vendégek csökkenését prognosztizálják.
Az utazásszervező és közvetítő vállalatok – ellentétben a szálloda- és vendéglátóipari egységek vélekedésével – a belföldi és külföldi vendégek számának stagnálását valószínűsítik. A vállalatok 36 százaléka nem tervez változtatást a foglalkoztatottak létszámában. Új munkaerő alkalmazását senki, létszám leépítését a vállalkozások 29 százaléka tervezi, munkaerő-kölcsönzését 36 százalékuk jelezte.
Az utazásszervező és -közvetítő vállalkozások beruházási tervei is igen szerények, főleg azokat a fejlesztéseiket kénytelenek megvalósítani, amelyek már halaszthatatlanok. Az utazási irodák 30 százaléka (fél éve még 80%) számít új, erős versenytársak megjelenésére.
A lakossági várakozások
A magyar háztartások 35 százaléka tervez a következő egy év során üdülést, nyaralást, két százaléka a következő három hónapban, hogy a következő három hónapban legalább öt napra elutazik valahova (az előző fél- és egy évben is 5-5 százalék). A családok több mint fele, 61 százaléka egy éven belül egyáltalán nem jelzett utazást (fél éve a családok 52 százalék nem tervezte).
Az összes kérdezett 26 százaléka (fél éve 24 százalék), az utazást tervezők 75 százaléka kíván Magyarországon nyaralni (hat hónapja 75 százalék). A válaszadók 13 százaléka, az utazást tervezők 37 százaléka pedig külföldre utazna (fél éve 11, illetve 33 százalék volt az arány). A belföldi utazást említő háztartások átlagosan kicsivel több, mint három és fél fő utazásával számolnak. Az utazások tervezett hossza igen széles skálán mozog. A belföldi utak átlagos hossza 2008. második fél évében 7,11, 2009. első fél évében 6,35 és 2009. második fél évében 5,57 éjszaka, mely kismértékű csökkenést mutat. A külföldi utazást tervező háztartások átlagosan valamivel több mint három (3,15) fő utazásával számolnak, valamivel többel, mint a belföldi utazást tervezők. A külföldi utak átlagos hossza: 7,43 éjszaka (egy éve 8,3, fél éve 8,18 éjszaka).
Az üdülésre fordítani kívánt összeg személyenként jelentős szóródást mutat, kétezer és egymillió-hatszázezer forint között költenek. A Turizmusbarométer indításakor a családok üdülésre majdnem 200 ezer forintot terveztek költeni személyenként, 2006. első felében több mint százhetvenezer forintot, az év második felében már csak százharmincötezer forintot. 2008. szeptember-október hónapokban kirobbanó pénzügyi világválság és az ezt követő gazdasági megszorító intézkedések hatására az év végén már csak 123 ezer forintot. 2009. első fél évében nőtt az üdülésre tervezett kiadások összege, akkor 150 ezer forintot, 2009. év végén újra kevesebbet, 144 ezer forintot kívánnak családtagonként költeni azok, akik tervezik, hogy nyaralni mennek.
A legalább ötnapos útra induló háztartások túlnyomórészt (59 százalék) szórakozni, pihenni akarnak a következő három hónapban útjuk során (fél- és egy éve is 76-76 százalék). A városnézés a második leggyakrabban említett utazási cél (23 százalék), amit a sportolás (18 százalék) követ.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
