Orbán konzultál a büdzsét bíráló közgazdászokkal

2009.12.02. 14:08 Módosítva: 2009.12.02. 14:27
Orbán Viktor Fidesz-elnök konzultál azokkal a közgazdászokkal, akik a hétvégén a 2010. évi költségvetés leszavazására buzdították az országgyűlési képviselőket nyílt levélben. Az érintettek véleményére amúgy is néha kíváncsiak a Fidesz vezetői, sőt, közülük néhány személy hivatalosan is közreműködik a Fidesz gazdasági programjának kidolgozásában, különböző munkacsoportokban vesz részt aktívan.

Konzultációt kezdeményezett Orbán Viktor Fidesz-elnök péntekre azokkal a közgazdászokkal, akik néhány nappal ezelőtt nyílt levélben szólították fel a parlamenti képviselőket, hogy ne szavazzák meg a 2010-es költségvetést – közölte Koszorús László. A Fidesz elnöki stábjának helyettes vezetője sajtótájékoztatóján elmondta: az ellenzéki párt elnöke azért kezdeményezi a megbeszélést az aláírókkal, hogy megvitassák a költségvetés elfogadása után kialakult helyzetet.

Járai Zsigmond, a Fidesz-kormány pénzügyminisztere, majd az MNB elnöke, az aláírók egyike az MTI érdeklődésére elmondta: azzal kapcsolatban kapott megkeresést, hogy Orbán Viktort érdekelné, mi az érintett közgazdászok véleménye a költségvetésről, hol látják a feszültségeket. "Szívesen elfogadtam a meghívást" - tette hozzá. A volt jegybankelnök biztos benne, hogy a levelet aláíró közgazdászok nagy többsége részt fog venni a konzultáción.

Ismert közgazdászok, köztük az Orbán-kormány időszakának több magas rangú állami vezetője szombaton nyílt levélben szólította fel az országgyűlési képviselőket arra, hogy ne szavazzák meg a 2010-es költségvetési javaslatot, "ne sodorják újabb veszélybe az országot".

A több országos napilapban megjelent, az Országgyűlésnek címzett nyílt levél szerint a Bajnai-kormány büdzséje "ugyanúgy rossz irányba viszi a magyar gazdaságot, mint a Gyurcsány-kormány által készített trükkös költségvetések".

A 29 aláíró között van Járai Zsigmond, aki az Orbán-kormány pénzügyminisztere, majd az MNB elnöke volt, Bod Péter Ákos, aki az Antall-kormány ipari minisztere, majd az MNB elnöke volt, Szapáry György volt MNB-alelnök, Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke volt az Orbán-kormány időszakában, Szász Károly pedig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét vezette akkoriban.

Ismerik egymást

Tudni érdemes, nem most fogja hallani először Orbán Viktor a meghívottak gazdasági nézeteit, véleményét. Ugyanis közülük sokan részt vesznek a legnagyobb ellenzéki párt (és a jelek szerint a következő kormánypárt is egyben) gazdasági programjának kidolgozásában, segítenek a Fidesznek különböző témákban. Így például Járai Zsigmond is, aki az euró bevezetésének előkészületeinek műhelymunkáit irányítja, Szapáry György, aki a Fidesz nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszerének kiépítésén dolgozik, Szász Károly, aki a pénzügyi felügyeleti rendszerrel foglalkozik.

Oszkó Péter pénzügyminiszter a nyílt levél megjelenése után úgy reagált, szerinte politikai elfogultság a 2010-es költségvetés tervezete ellen kampányolni; akiben van szakmai, illetve az ország sorsa iránti felelősség, az megszavazza a jövő évi büdzsét.

Az Országgyűlés hétfőn végül 201 igen, 179 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül fogadta el a 2010-es költségvetést. A büdzsére egyetlen szocialista képviselő, Warvasovszky Tihamér székesfehérvári polgármester szavazott nemmel. Rajta kívül szintén nemmel voksolt négy szabad demokrata képviselő - Béki Gabriella, Gulyás József, Ikvai-Szabó Imre és Velkey Gábor -, 13 független képviselő, valamint a Fidesz-KDNP frakciószövetség összes jelen lévő tagja.

A költségvetési mozgástérért megy a harc

Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a Fidesz számára kulcsfontosságú a jövő évi államháztartási gazdálkodás, a hiány, a költségvetési mozgástér kérdése. A párt vezetői, gazdasági szakemberei az elmúlt hetekben tesztelték a piacot és az IMF-et, mit szólnának ahhoz, hogy esetleg jóval magasabb, akár 7 százalék vagy annál is nagyobb lenne 2010-ben az államháztartási deficit a 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycéllal szemben. Az IMF egyelőre nem vevő az ötletre.

De kétségtelen az is, hogy a büdzsében komoly feszültségek vannak, az MNB szakértői jövőre alapesetben 4,3 százalékos deficitet valószínűsítenek, amely megemelkedne még 1-2-3 százalékponttal, amennyiben az évek során az állami vállalatoknál, önkormányzatoknál felhalmozódott adósságot vagy annak egy részét átvállalná, a konszolidációs igényt részben vagy egészben kielégítené az új kormány.

A Fidesz számára egyáltalán nem mindegy, hogy milyen kiindulóponttal kezd neki a kormányzásához, mekkora tere nyílik esetleg adócsökkentésre, és mennyit vesz el ebből a rendezetlen számlák részleges vagy teljes kiegyenlítése.