Magyar Telekom: a vizsgálat véget ért, felelősök nincsek

A történet csaknem három éve kezdődött, amikor a New York-i tőzsdén jegyzett Magyar Telekom az amerikai értékpapírtörvény értelmében belső vizsgálatra kérte az amerikai White and Case jogi irodát, miután a társaság auditora talált két problémás szerződést a montenegrói leányvállalatnál. A két gyanús szerződésből időközben négy lett, majd a vizsgálatot kiterjesztették Macedóniára is.

Nem sokkal a belső vizsgálat megkezdése után vizsgálatot indított az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC), majd nyomozni kezdett az amerikai ügyészség is, sokkal később pedig a macedón hatóságok – miután a montenegrói ügyészek a magyar Nemzeti Nyomozóirodához hasonlóan hipergyorsan lezárták a saját nyomozásukat, mondván, nem találtak semmit.

A vizsgálat vizsgálata

Az NNYI azóta újra nyomoz, na, nem azért, hogy kiderítse, hol és kiknél landolt a pénz a gyanúsnak ítélt szerződések nyomán, hanem éppen a cégnél folyó belső vizsgálat ellen: a vizsgálat irreálisan nagynak tűnő költségei miatt, hűtlen kezelés gyanújával indítottak nyomozást, másodsorban pedig azért, hogy kiderítsék, nem éltek-e vissza a munkavállalók személyes adataival e belső vizsgálat során.

Tény, hogy a vizsgálat eddig vagy húszmilliárd forintjába került a vállalatnak, de ebben benne van nemcsak a White and Case sokak szerint túlzóan nagy óradíja, hanem a társaság 2006 óta távozott és az ügyben érintett felső és középvezetőinek ügyvédi díja is. Ami a személyes adatok védelmét illeti, ennek más a megítélése a tengerentúlon, mint a Európában. Idehaza az is a személyes adatok megsértésének számíthat, ha egy belső vizsgálatot végző jogász leemel a falról egy olyan fotót, amelyen a társaság alkalmazottai láthatók más üzletemberek, netán politikusok társaságában.

A White and Case három év alatt elkészült végleges jelentése információnk szerint több ezer oldalra rúg, a vezetői összefoglaló is több száz oldalas. A dokumentum, mint az ilyen vizsgálatoknál a nemzetközi gyakorlatban szokás, tényeket közöl, ám a jogi következtetéseket a társaság jogászaira hagyja. Illetve a tőzsdefelügyelet (SEC) és az amerikai igazságügyminisztérium, a DOJ jogászaira, akik szintén olvassák majd ezt a jelentést, és hogy az ügyek megítélése egybeesik-e a társaság jogászainak ítéletével, az attól függ, hogy milyen bizonyítékok vannak a hatóságok birtokában.

Ha hasonló az ügy jogi megítélése, akkor közel a vég, de ha eltérő, akkor még további hónapokig eltarthat az ügy. A végeredmény pedig tetemes – a vizsgálat eddigi költségeinek sokszorosára rúgó –, a SEC-nek fizetendő bírság lehet, míg a büntetőjogi következmények függenek még – a bizonyítékokon kívül – attól is, hogy van-e az ügynek közvetlen amerikai vonatkozása.

Nagyfokú korrupciós kockázat

Ami biztos: a végleges jelentés több mint harmincmillió euró értékű – négy montenegrói és több mint húsz macedóniai – szerződésről mondta ki, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a kifizetések nem voltak törvényesek. Ez úgy nagyjából már a korábbi részjelentésekben is benne volt, de a december 3-án közzétett MT-gyorsjelentésből már az is kiderül, hogy ezeknek a  szerződéseknek a megkötésével és a kiadások jóváhagyásával a korábbi felső vezetők tudatosan hozták létre, alakították és hagyták jóvá ezeket az ügyleteket, amelyeket a következők jellemeztek: a belső ellenőrzési pontok szándékos megkerülése; hamis és félrevezető dokumentáció; a szerződések teljesítésére vonatkozó dokumentáció hiányos volta; valamint nem a szerződésekben meghatározott célokat, hanem kizárólag kormányzati segítséggel elérhető előnyök megszerzését szolgáló kiadások.

Illetve – idézi az MT gyorsjelentése a végleges jelentést – a nagyfokú korrupciós kockázattal járó körülmények között a szerződő partnerek és a megbízottak átvilágításának és tevékenységük figyelemmel kísérésének hiánya is jellemezte ezeket az ügyleteket. Nem éppen dicsérő, viszont nyakatekert mondatok a volt vezetőknek, akiket a gyorsjelentés nem nevesít.

Ezek után mindenki azt várná, hogy a társaság jogászai megnevezik a felelősöket és a következményeket, illetve hogy milyen szankciókat gondolnak rendelni a kárt okozó vezetők ellen, de mindössze egy szűkszavú kommentár megtételére szorítkoznak, miszerint „a Társaság folyamatosan vizsgálja a Társaságnak kárt okozó személyekkel és szervezetekkel szembeni, rendelkezésére álló jogérvényesítési lehetőségeket”.

Magyarul még nem döntötték el, hogy indítsanak-e kártérítési vagy egyéb eljárást az egyébként meg sem nevezett felelősök ellen. Azt pedig, hogy mit szólnak mindehhez az amerikai ügyészek, még mindig nem tudni. Ehhez képest kevésbé izgalmas, hogy a másik sommás megállapítás szerint a végleges jelentésben semmi sem utal arra, hogy a Társaság jelenlegi felső vezetői vagy igazgatósági tagjai bármilyen szabályt megszegtek volna. Ha ezt vesszük alapul, akkor a jelenlegi MT-vezér Chris Mattheisen és csapata a helyén marad. Legalábbis ennek a sokba kerülő ügynek a végéig.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!