Kártérítés jár, ha feláras vonat késik

Csak a feláras, vagyis a helyjegy, pótjegyköteles vonatokon fizet a MÁV-Start Zrt. a késésekért. A kártérítés megfizetésére egy december 3-án hatályba lépett, a vasúton utazók jogainak szélesítését biztosító uniós rendelet kötelezi. A MÁV-Start nem vállal kártérítést azokon a  személyvonatokon, amelyekre csak menetjegy váltása kötelező.

Ahol fizet, ott az egyórás késésért a menetjegy árának negyedét, kétórásért a felét adja vissza a társaság. A rendelet életbe lépése előtt 2007. július elsejétől a MÁV-Start az IC hely-és pótjegyek árát fizette vissza legalább 15 perces késés esetén.

Mennyit késnek?

Az utas akkor is kérhet kártérítést, ha a járat legalább 30 percet késik, de bizonyítania kell, hogy ebből kára lett. A kártérítési igényeket az ügyfélszolgálathoz kell benyújtani, a kifizetéseket egy hónapon belül kell teljesítenie a MÁV-Startnak - áll a társaság honlapjára feltett közleményben (a rendeletet pedig itt olvashatja).

Kérdésünkre, hogy heti vagy havi, esetleg éves szinten hány percet késnek átlagban a járatok, azt a választ kaptuk a MÁV-Start szóvivőjétől, Balogh-Fazekas Anitától, hogy 2009. első félévében a feláras vonatok közel 5 százaléka késett több mint 15 percet, a hatvan percet meghaladó késések aránya pedig nagyon csekély. Azzal kapcsolatban, hogy a nem feláras vonatok mennyit késnek nem közölt adatot a MÁV-Start, mert kérdésünket úgy értelmezték, hogy csak az új uniós rendeletre vonatkozik.

Trükkös utasoktól félnek

Az uniós rendelet visszatérítésekre vonatkozó passzusa alapban egyébként a mezei vonatok esetében is élne, csak néhány ország, közöttük mi is, mentességet kértünk. Felvetésünkre Balogh-Fazekas Anita tagadta: azért kértük ezt a mentességet, mert a vasúttársaság képtelen biztosítani, hogy a nem feláras vonatok ne késsenek sokat.

A vasúttársaság szerint ennek oka az, hogy a nem feláras vonatokra a menetjegy két napig érvényes, azon belül bármelyik járaton felhasználható. Vagyis a késésért kártérítést kérő utas nem tudná igazolni, hogy melyik járaton utazott valójában.

Ahhoz, hogy ez a probléma megoldódjon, még nem adottak a szükséges technikai és pénzügyi feltételek. A mentességünk öt évig él, utána felülvizsgálják, hogy esetleg adottak-e már az előbb említett feltételek ahhoz, hogy megvalósuljanak a fejlesztések, és megszűnjön a mentesség.

Néhány tízmillió kártérítésre

“Éves szinten néhány tízmillió forintra rúg az az összeg, amit kártérítések miatt fizet ki a vasúttársaság. A hatvan percet meghaladó késéssel közlekedő feláras vonatok aránya nagyon alacsony, így jelentősebb emelkedéssel nem számol a MÁV-Start Zrt. az új renedelet hatályba lépése miatt” – mondta Balog-Fazekas Anita.

A késések leggyakoribb okai – ha nem olyan külső, előre nem látható, a vasút érdekkörén vagy működési körén kívül eső okoról van szó, mint például az ítéletidő, vagy bombariadó – a vágányzárak, lassújelek és biztosítóberendezések meghibásodása. Ilyen esetekben jár a kártérítés, de vis maior esetekben mentesül a vasút a kártérítési kötelezettség alól, mondta a MÁV-Start szóvivője. Az utas abban az esetben sem jogosult kártérítésre, ha a jegyvásárlás előtt a vasúttársaság tájékoztatta a késésről (például vágányzári munkálatok miatt előre közölte a menetrendi változást), vagy ha az utazás más szolgáltatással, vagy eltereléssel történő folytatása nem haladja meg a hatvan percet.

Sok minden már eddig is létezett

A most hatályba lépő uniós utasjogi rendelet számos területre terjed ki még a késésekért fizetett visszatérítéseken kívül. Többek között az utaztájékoztatásra, a mozgáskorlátozottak, vagy fogyatékkal élők diszkriminációmentes segítésére, a vasúti utazás közben elszenvedett sérülések, vagy elhalálozások miatti kártérítésékre, az információszolgáltatás rendszeresebbé tételére, az útipoggyász-kezelésre, valamint a jegyvásárlás további könnyítésére.

“Fontos látni, hogy a rendelet számos passzusa olyan dolgokat ír elő, ami a MÁV-Start üzletszabályzatában már eddig is létezett. Ilyen például az utaztájékoztatás rendszeresebbé tétele, hiszen a feláras járatoknál már régóta úgy működik, hogy a jegykezelőknek a fedélzeten tájékoztatniuk kell szóban az utasokat a következő megállási helyről, a vonat késésének mértékéről, a vonaton található szolgáltatásokról, csatlakozási lehetőségekről, illetve a biztonsági és üzembiztonsági kérdésekről. A nem feláras járatoknál is tájékoztatni kell az utasokat, de ott nincs megszabva, hogy miről" - közölte a vasúttársaság. A MÁV-Start szóvivője az utastájékoztatás fejlesztésére példaként említette, hogy a jegykezelőket szolgálati mobillal látták el.

Olcsóbb vonattal utazni nem lesz jobb

A hatályba lépő rendeletnek nemcsak a kártérítésre, hanem az utastájékoztatásra vonatkozó részei is csak a feláras járatokat érintik hazánkban, tudtunk meg a szóvivőtől. Tehát aki személy- vagy nem pótjegyköteles gyorsvonattal utazik, annak nemcsak a késések miatt nem jár vissza pénz, semmivel sem mond többet a fedélzeten a kalauz, és a késések miatt sem kapja vissza a pénze egy részét.

A kísérő nélkül utazó fogyatékkal élők viszont vehetnek jegyet a vonaton is, illetve utazhatnak másodosztályú jeggyel az első osztályon, ha éppen van hely. Útipoggyász szállítására már rég nincs lehetőség a MÁV-Startnál, a rendelet kézipoggyászra vonatkozó előírásai pedig megegyeznek a már a vasúttársaság üzletszabályzatában létezőkkel.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!