Albert, Lipót
7 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Holnaptól már elnöke sincs az ÁSZ-nak

2009.12.09. 14:31 Módosítva: 2009.12.09. 14:47
Évek óta nincsenek alelnökei az Állami Számvevőszéknek, holnaptól pedig már elnöke sincs. Pár hónapig eldöcög a szervezet, de ÁSZ-elnök nélkül nincs hitelfelvétel, zárszámadás, költségvetés, és még a választások előtt is fontos szerepe van az ÁSZ-nak.

Ma jár le Kovács Árpádnak, az Állami Számvevőszék elnökének tizenkét éves mandátuma, a pártok pedig nem találták meg Kovács utódját. Így holnaptól nincs elnöke az ÁSZ-nak. És nemcsak hogy elnök, de alelnökök nélkül kénytelen működni az ellenőrző szerv, ugyanis már hét év betöltetlen a két alelnöki poszt.

A pártoknak bőven lett volna lehetőségük alelnököket és elnököt találni. (Még az újrajelölés sincs kizárva az elvi lehetőségek közül.) Direkt erre jött létre a parlament költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának az ÁSZ elnökét és alelnökeit jelölő eseti bizottsága, mindezidáig haszontalanul.

Szappanopera

A betöltetlen számvevőszéki posztok körüli szappanoperában az előző rész 2007-ben játszódott. A két nagy párt már akkor is megállapodott két jelöltről: az MSZP Katona Tamást, a Fidesz Vida Ildikót szerette volna a számvevőszék két alelnöki székében látni. Mindkettőjüket a jelölő pártokhoz szorosan kötődő, lojális embernek tartották.

Katona Tamás a szocialisták kormányzása idején volt a KSH elnöke, aztán Medgyessy Péter miniszterelnök kabinetfőnöke, majd pénzügyminisztériumi államtitkár; a Magyar Államkincstár élén tett rövid kitérő után újra a pénzügyi tárcánál landolt, jelenleg is a minisztérium második embere. Vida Ildikó a Fidesz-érában volt az APEH-vezető, Simicska Lajos után lett az adóhatóság elnöke.

A kis pártok azonban akkor beleköptek a nagyok levesébe. Az ÁSZ-alelnökeit ugyanúgy egy nyolcfős, képviselőkből álló munkacsoport javaslatára terjesztik az Országgyűlés elé szavazásra, mint az ÁSZ-elnök-jelöltet. A nyolcfős testületben az SZDSZ és az MDF delegáltjai megfúrták, hogy a két pártkatona legyen az ÁSZ két második embere.

Rossz nyelvek szerint a két nagy párt csak arra a látszatra törekedett, hogy nem rajtuk múlott az ÁSZ vezetői posztjainak betöltése. Valójában a lojális jelöltek kiválasztásakor eleve tudták, hogy a kis pártok nem támogatják majd őket.

Újabb rész

Nemrég újra felgyorsultak az események. Mint arról az Index elsőként beszámolt, idén október elején úgy tűnt, hogy az MSZP és a Fidesz paktumot kötött a két alelnök személyét illetően. A két jelölt Göndör István szocialista képviselő és Latorczai János KDNP-alelnök lett volna. A paktum része volt, hogy közös törvénymódosítással elhárítják a kereszténydemokrata pártvezető számvevőszéki karrierje előtt álló jogszabályi akadályt. (Nem lehet az ÁSZ elnöke és alelnöke olyan személy, aki a megelőző négy évben a kormány tagja volt, vagy bármely párt országos szervezetében választott vezető tisztséget töltött be. Nem lehet olyan személy sem, aki közeli hozzátartozója a kormány valamely tagjának.) Információink szerint a megegyezést azonban a Fidesz legfelső vezetése nem hagyta jóvá, Orbán Viktor lefújta a megállapodást.

Azóta háromszor összeült az eseti bizottság, de eredménytelenül. A pártok, kicsik, nagyok egymást okolják azért, hogy nem tudtak elnököt és alelnököket találni az ÁSZ élére.

Nem egyszerű jelöltet állítani erre a két posztra. A parlament eseti bizottsága nyolc főből áll, a jelöléshez hat tag szavazata kell. Ez után pedig a parlament egésze szavaz a jelöltekről, ott is minősített többség, kétharmados támogatással lehet csak valakiből ÁSZ-elnök és -alelnök.

Ideig-óráig működőképes csak az intézmény így

Azzal, hogy nincs sem elnök, sem alelnök, még egy darabig működőképes az ÁSZ. Kovács Árpád aláírta a 2010-es ellenőrzési tervet, ettől az ÁSZ munkatársai nem térhetnek el, vagyis ez biztosítja a szervezet működését. Az irányítást pedig Csapodi Pál főtitkár látja el.

Azonban mégis csak problémát okoz a „fejetlenség”. 2010 tavaszán parlamenti választások lesznek, márpedig az ÁSZ-nak a választások előtt fontos feladatot kell ellátnia: hitelesítenie kell azokat a beszámolókat, amelyeket a minisztériumok állítanak össze a választások előtti kötelezettségvállalásukról, helyzetükről. Ha elnök és alelnökök sincsenek, az nagyban gyengíti a törvényesség betartásán őrködő szervezet pozícióját.

A helyzet 2010 nyarán válhat különösen kínossá, amikor az idei költségvetési gazdálkodás végrehajtásáról szóló törvényjavaslatra, közismert nevén a zárszámadásra kell az ÁSZ-elnöknek (illetve az ÁSZ-nak) rányomnia a pecsétet. Októberben pedig véleményt kell mondania arról, hogy az akkori kormány által benyújtott 2011-es büdzsé tervezete megalapozott-e. Addig tehát muszáj lesz valaki találni legalább az elnöki posztra.

De akár még korábban is szükség lehet egy új ÁSZ-elnök: a kormány, pontosabban az ország hitelfelvételénél az ÁSZ-elnöknek ellenjegyzési joga van, jóváhagyása nélkül az ország nem vehet fel egy fillér hitelt sem. Más a helyzet a kötvénykibocsátásnál és az IMF-hitelrészlet lehívásánál, azokat meg lehet tenni az ÁSZ közreműködése nélkül is.

Az eddigiek és a parlamenti választások várható kimenetele mind azt valószínűsítik, hogy csak a választások után tudnak megállapodni az új országgyűlési pártok az ÁSZ vezetőjéről vagy vezetőiről.