További Magyar cikkek
Hétfőn este több ponton módosította a pénzügyi szolgáltatások, elsősorban a hitelnyújtás szabályait az országgyűlés. A képviselők elfogadták az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról és a pénzügyi törvényeknek az új Polgári Törvénykönyvvel összefüggő módosításáról szóló törvényeket, valamint a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényt.
Nincs kamatplafon
A szavazás előtt az egyik vitatott kérdés az volt, legyen-e törvényben meghatározott, elsősorban a gyorskölcsönös cégek tevékenységét érintő kamat- vagy thm-plafon, vagy sem. Végül a parlamenti többség nem limitálta az egy kölcsönre jutó maximális teljeshiteldíj-mutatót – ennek mértéke egyes, maximum egy éves lejáratú kölcsönök esetén a 300 százalékot is meghaladhatja.
A zárószavazás előtt Tóbiás József az MSZP-frakció álláspontját ismertetve azt nyilatkozta, hogy szerintük jobban védi a hitelfelvevők érdekeit – és óvja meg őket attól, hogy adósságspirálba kerüljenek –, ha nem a thm felső határát állapítják meg, hanem azt szabályozzák, milyen gyakorisággal lehessen felvenni magas törlesztési terhű hitelt. A kamatplafon elvetését a fideszes Dancsó József szerint viszont az indokolta, hogy az egyik gyorskölcsönös cégnek dolgozik a Gyurcsány-kabinet két volt kormányszóvivője, Batiz András és Daróczi Dávid.
Ami tény: a most elfogadott szabályok értelmében januártól egy magánszemély évente egyszer vehet fel olyan hitelt, aminek a thm-e meghaladja a 65 százalékot – ez a törvény elfogadásakor hatályos jegybanki alapkamat tízszerese, korábban volt olyan javaslat, ami ezen a szinten állapította volna meg a thm-plafont –, és az ilyen kölcsön összege nem haladhatja meg a 250 ezer forintot. A kölcsön lejárata egy alkalommal legfeljebb hat hónappal hosszabbítható meg.
Van előtörlesztésidíj-plafon
A 197 igennel, 149 nemmel és 2 tartózkodással elfogadott hiteltörvény – amit az MSZP-s és SZDSZ-s képviselők mellett a független Császár Antal, Gyenesei István, Katona Kálmán és Tóth András, valamint a fideszes Varga Mihály, Pokorni Zoltán és a Kósa Lajos is megszavazott – 2, illetve 2,5 százalékban maximálta a jelzáloghitel-előtörlesztési díját (ezt a plafont egy, a zárószavazás előtt benyújtott módosító indítvány alapján építették be a törvénybe).
A törvény úgy szól, hogy 2010. március 1-jétől a jelzáloghitel előtörlesztése esetén a hitelező jogosult az igazolt költségei miatt díjat szedni. Ez a díj nem lehet több, mint az előtörlesztett összeg 2 százaléka. Ez alól kivételt jelent, a jelzálogleveles kölcsönszerződés, ha kamatperióduson belül történik az előtörlesztés; ebben az esetben 2,5 százalék lehet az előtörlesztés maximális terhe (1 millió forint előtörlesztése tehát márciustól legfeljebb 20 000, de speciális esetben is maximum 25 000 forint lehet).
A hiteltörvény leszögezi, hogy a hitelkamat és a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatásmódosítása esetén a hitelező a módosítás hatálybalépését megelőzően köteles tájékoztatni a fogyasztót; ilyen ellenszolgáltatáasnak minősülnek a különféle díjak, jutalékok és költségek. Az ügyfelet írásban kell tájékoztatni a módosítás tényéről, a hitelkamat vagy a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás új mértékéről.
A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy a módosítást követően várhatóan mennyi törlesztőt kell fizetnie a hitelfelvevőnek. Ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ezt is tartalmaznia kell a tájékoztatásnak. Felvilágosítást kell adni a hitel fő jellemzőiről, a fogyasztó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásáról és a fizetés elmulasztásának következményeiről.
A törvény kötelezővé teszi a fogyasztó hitelképességének értékelését, amely nemcsak a hitelszerződés megkötése előtt, hanem a hitel összegének növelése esetén is szükséges. Egyebek között a hitelfelvevő felvilágosítására, illetve hitelképesség vizsgálatára, a hitel költségeinek módosítására vonatkozó tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó passzusok jövő év június 11-én lépnek hatályba.
Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó változtatások lényege, hogy a szerződéseknek tételesen tartalmaznia kell az egyoldalú módosítására okot adó körülményeket. A pénzügyi intézményeknek emellett árazási elveikben meg kell határozniuk a módosítás elveit, amelyeket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellenőriz a bankok által elfogadott magatartási kódex figyelembevételével.
Védettebb ügyfelek
A pénzügyi tárgyú törvények módosítása kitért a bankkártyás fizetés esetén felszámolt tranzakciós díj limitálására is. Ez a felső korlát egységesen a forgalom értékének két százaléka lehet. A rendelkezések január 1-jén lép hatályba, akárcsak az, amely szerint a pénzintézetek közötti úgynevezett interchange költsége a hitelkeretre terhelt összeg 0,3 százaléka, maximum 100 forint lehet tranzakciónként, ha a fizetés betéti kártyával történik.
A zárószavazás előtt a törvénybe emelték azt a módosítást, amely semmisé teszi a fogyasztóval kötött, a vételi jog biztosítéki célú kikötésére vonatkozó szerződést, ha a vételi jog a kötelezett által lakott lakóingatlanra vonatkozik. Ez a módosítás csökkenti a kilakoltatások veszélyét azokban az esetekben, amikor valaki a saját lakása fedezetével felvett kölcsönt nem tudja törleszteni.
Védettebb biztosítók
A törvény tartalmazza azt is, hogy január 1-jétől csak akkor fizetik ki a biztosítók a gépjárműkárok helyreállításához szükséges költségek bruttó összegét, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a munkálatok megnevezését, anyagköltségét, munkadíját, valamint az megfelel a számvitelről szóló törvény előírásainak.
Ha a károsult számláján az említett tételek nincsenek feltüntetve, csak a helyreállításhoz szükséges költségek nettó összegét, vagy ha az értékcsökkenés feltétele fennáll, az értékcsökkenés összegét térítheti meg a biztosító.
A biztosítók, illetve a független biztosításközvetítők kötelesek két munkanapon belül bejelenteni a velük jogviszonyban álló, biztosításközvetítést végző személyekkel fennálló jogviszony megszűnését. A kormány ettől az intézkedéstől a közvetítők hatékonyabb nyomon követését, illetve ismételt elhelyezkedésükkel kapcsolatos problémák megoldását várja.
A jogszabály emellett kötelezővé teszi a biztosítók számára, hogy szerződési feltételeikben határozzák meg, hogy a kár megtérítése során milyen jogcímen mekkora kompenzációt ajánlanak, és azt milyen okiratok alapján teszik. A törvényalkotók szándéka szerint ez a módosítás hozzájárul a kártalanítás jelenleginél átláthatóbb, tehát az ügyfél számára kedvezőbb lebonyolításához.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
