Jöhetnek a magánnyugdíjcégek

2009.12.14. 20:15 Módosítva: 2009.12.14. 20:44
Elfogadta a parlament a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakításáról szóló törvényt. Az új jogszabály értelmében 2013-tól gazdasági társaságok váltják a mostani nyugdíjpénztárakat. A törvényt 188 igen és 143 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett fogadták el.

A magánnyugdíj-rendszerről szóló új törvény értelmében – a törvényjavaslat szövege pdf-ben itt olvasható – a magánnyugdíj-pénztárak átalakítási folyamatának végén, 2013 januárjától a pénztártagok megtakarításait már az új típusú magán-nyugdíjbiztosító részvénytársaságok kezelik. A működő pénztárak a törvény értelmében egy szabadon választott gazdasági társaságba olvadhatnak be. A pénztáritagok egyéni számláján a beolvadásig összegyűjtött megtakarítás pedig teljes egészében átkerül a magán-nyugdíjbiztosító társaságnál vezetett egyéni számlára.

A biztosítottak a törvény értelmében még a nyugdíjba vonulások előtt felmérhetik, hogy megtakarításuk milyen összegű életjáradékra futja. Az ennek kiszámításához szükséges úgynevezett járadéktényezőt – amivel a számlaegyenleget kell megszorozni – a járadékszolgáltatóknak kell majd nyilvánosságra hozniuk.

A nyugdíjkorhatárt betöltő magánnyugdíj-biztosítottak  több járadékszámítási elvet választhatnak. A kockázatkerülő módszer az úgynevezett inflációindexált járadékot választhatják, ez a megtakarítást az infláció követésén alapulva alakítja át járadékká. Ennél a módszernél a nyugdíjasok ellátása folyamatosan megőrzi a reálértéket – igaz, ez a módszer nem veszi figyelembe a nyugdíjasok vásárlási szokásaiból adódó sajátosságot, vagyis nem az úgynevezett nyugdíjas inflációval, hanem az általános inflációval számol.

A kockázatot vállaló jelenlegi pénztártagoknak lehetőségük van nagyobb kockázatok vállalására is, amit a garantált összegű járadék megállapítása jelent. A törvény abban nem jelent változást, hogy a magánnyugdíj-megtakarítással rendelkezők továbbra is választhatnak: A csak saját maguk részére, és a két életre szóló járadék közül.

A törvény a biztosítottak érdekeit védi azzal, hogy a járadék nominális értéke egyik esetben sem csökkenhet. A járadékszolgáltatás során a férfiak és a nők egyenlő életjáradék kapnak, ugyanakkor az egyösszegű szolgáltatás elérésére a korábbiaknál szűkebb lehetőség van.

A szabályozás arra az esetre is kitér, ha a biztosított nincs megelégedve a piaci szolgáltatók járadékszolgáltatási kínálataival. Ekkor az állami, úgynevezett kijelölt járadékszolgáltató inflációkövető ellátását vehetik igénybe a járadékra jogosultak.

A magán-nyugdíjbiztosító csak részvénytársasági formában működhet, a céget a tulajdonosok csak fokozott biztonsági eszköztár alkalmazásával működtethetik. A szabályozás előírja, hogy a magánnyugdíj-rendszer működtetésével kapcsolatos valamennyi kockázatra, tehát a működésre, a befektetésre, a járadékszolgáltatásra fedezetet kell biztosítani.