Angelika
-4 °C
3 °C

Így adósodhatunk el januártól

2009.12.15. 15:31 Módosítva: 2009.12.15. 15:59
Évente egyszer lehet gyorskölcsönt felvenni, elfogadták a banki magatartáskódexet, csökkentik az előtörlesztési díjat a hétfőn elfogadott pénzügyi törvényekkel. A gyorskölcsönöket nyújtó Provident szerint a thm-korlátozás torzíthatja a piacot. Maximálták a bankközi jutalék mértékét is, ez ellen a bankok és a kártyatársaságok tiltakoznak.

Januártól magánszemély évente egyszer vehet fel olyan hitelt, amelynek a teljes hiteldíj mutatója (thm) meghaladja ahatvanöt százalékot, és az ilyen kölcsön nem haladhatja meg a kétszázötvenezer forintot. A kölcsön lejárata egy alkalommal hosszabbítható meg, legfeljebb hat hónappal. A hitelezés szabályainak módosításáról szóló körkérdésünkre a megkeresett bankok közül csak az OTP válaszolt.

Túlbuzgók voltunk?

A fogyasztási hitelekről szóló törvény egy európai uniós irányelv átültetése a magyar jogba, ami így valamennyi fogyasztási kölcsönt nyújtó magyarországi pénzügyi intézményre kiterjed. Ugyanakkor az OTP kiemelte, hogy az elfogadott törvényszövegbe több olyan rendelkezés is bekerült, amely nem része az uniós szabályozásnak, ezek törvénybe iktatásáról a magyar jogalkotó saját hatáskörben döntött (ilyen például a jelzáloghitelezés korlátozása vagy az „egy év, egy ember, egy hitel” szabály).

A gyorskölcsönöket nyújtó Provident változatlanul nem örül a thm-eket korlátozó szabályozásnak, szerintük az adminisztratív korlátozás torzíthatja a piacot – nem kell az embereket önmaguktól szabályozással megvédeni. Az új szabályozás értelmében szükség lesz fejlesztésekre, mondták a gyorskölcsönös cégnél.

Kisebb előtörlesztés

Jövő március 1-jétől a hitelintézetek törvényileg korlátozott mértékű díjat szedhetnek a hitelek előtörlesztésekor. Abban nincs változás, hogy a hitelező jogosult az igazolt költségeiért díjat szedni, de ennek mértékét a törvény korlátozza.

Fogyasztási hitelek esetében ez a díj (éven belüli hitelnél fél százalék, éven túlinál egy százalék) megegyezik az EU direktívában foglaltakkal, amelynek jogharmonizációs átültetése az elfogadott törvény. Az új szabályok vonatkoznak a jelzáloghitelekre is, az ezek előtörlesztésekor alkalmazható  díj nem lehet több az előtörlesztett összeg két százalékánál.

Itt egyetlen kivétel van. Ha a jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződésnél kamatperióduson belül történik az előtörlesztés, a felszámítható díj maximális mértéke két és fél százalék lehet. Egymillió forint jelzáloghitel előtörlesztése tehát márciustól legfeljebb húszezer, de speciális esetben is maximum huszonözezer forint lehet.

Védik az ügyfelet

A jelzáloghitelek és a fogyasztási hitelek közötti különbségtételt az indokolja, hogy míg a fogyasztási hitelek kisebb összegre szólnak, és rövidebb futamidejűek, addig a jelzáloghitelek általában nagyobb összegűek, és hosszabb elkötelezettséggel járnak, más forrásszerkezetet követelnek meg, és más költségekkel járnak a hitel nyújtójának is. Fontos, hogy a maximált előtörlesztési díjon felül a hitelező az előtörlesztésnél semmilyen további fizetési kötelezettséget nem írhat elő.

Ugyanakkor a hitel határidő előtti visszafizetésekor (végtörlesztésnél) semmilyen díjat sem kell fizetni akkor, ha a fogyasztó  fennálló tartozása nem haladja meg az egymillió forintot, és a végtörlesztés előtti egy évben nem volt előtörlesztése. Az előtörlesztési és a végtörlesztési szabályok a már megkötött hitelszerződésekre is vonatkoznak.

Óvnak a kilakoltatástól

A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényjavaslat keretében megváltozott a bírósági végrehajtásról szóló törvény: meghosszabbították – 15 napról 105 napra – a kilakoltatási határidőt; ez érvényes a már megkötött szerződésekre is. A módosítás a vételi jog kikötését tartalmazó szerződéseknél segít a bajba került ügyfeleknek. Vételi jog kikötésekor, ha az ügyfél nem teljesíti a törlesztést, a hitelező egyoldalú jognyilatkozattal megvásárolhatja az ingatlant.

A bíróság a végrehajtható okiratban határidő kitűzésével – ez rendszerint tizenöt nap – hívja fel a kötelezettet a cselekmény teljesítésére. Az új szabály szerint, ha az ingatlan elhagyására kötelezett természetes személy kéri, az önkéntes teljesítésre az általános teljesítési határidőn túl további kilencvennapos határidő állapítható meg.

Így írhatja át a bank a szerződést

A bankok felelős hitelezésére vonatkozó rendelkezés korlátozza a bankok egyoldalú szerződésmódosítását. Az előírások elfogadásával hatályba lép a magatartási kódex, amelyet a bankok és a kormány 2009 szeptemberében fogadtak el. A komplex törvénycsomag a keretszabályokat foglalja törvénybe, és ezeket a magatartási kódex további fontos részletszabályokkal egészíti ki.

Emiatt a kódexben foglaltak azoknál a pénzügyi intézményeknél is érvényesülnek, amelyek nem írják alá. A kódexet eddig aláíró 198 intézmény  a teljes hitelállomány több mint kilencvenöt százalékát kezeli.

Jövő év júniusától a hitelintézetek nem módosíthatják anélkül a hitelszerződéseket, hogy erről ne tájékoztatnák előre az ügyfelet. A hitelintézetnek legkésőbb hatvan nappal a változtatás előtt értesítenie kell az ügyfelet levélben vagy e-mailben. Arról is pontosan tájékoztatnia  kell az ügyfelet, hogy miként változik a módosítás nyomán a törlesztőrészlet. Az ügyfélnek tehát hatvan napja lesz dönteni arról, hogy elfogadja-e a bank módosítását, vagy inkább felbontja a szerződést, amit ebben az viszont díjmentesen tehet meg.

Inflációhoz kötött díjemelés

Fontos változás, hogy a kamaton felül a díjak, illetve egyéb költségek nem emelkedhetnek az éves inflációnál jobban. A kormány javaslata pontosítja, hogy – a szimmetria elve alapján – milyen esetben kell csökkentenie a hitelintézeteknek a költségeket, azaz az ügyfelek terheit. Például devizaalapú hiteleknél figyelembe kell venni a forint erősödését.

A hiteladósok érdekeinek védelmében a hitelintézet fennálló vételi joga (opció) esetén ingatlanértékelést kell alkalmazni, és azzal kell elszámolni. Az elszámolás alapja nem lehet kevesebb, mint az ingatlan piaci értékének hetven százaléka. Az ügyfelek kiszolgáltatottságának elkerülésére a jövőben az adós által lakott ingatlanra nem lehet vételi opciót kikötni. Ez a módosítás csökkenti a kilakoltatások veszélyét azokban az esetekben, amikor valaki a saját lakása fedezetével felvett kölcsönt nem tudja törleszteni.

Maximált bankközi jutalék

A pénzügyi tárgyú törvények módosítása kitér a bankkártyás fizetésnél (POS terminál) felszámolt tranzakciós díj mértékére is. Ennek felső korlátja egységesen a forgalom értékének két százaléka.

Felső korlátjuk lesz januártól a pénzintézetek közötti úgynevezett interchange költségnek is. Ha ugyanis a kibocsátó pénzforgalmi szolgáltató és az elfogadó pénzforgalmi szolgáltató nem azonos, az elfogadó szolgáltató által a kibocsátó szolgáltatónak fizetett díj nem haladhatja meg a fizetési művelet teljesítésének fedezetét biztosító fizetési számlára, illetve hitelkeretre terhelt összeg 0,3 százalékát, de maximum százforintos összeget tranzakciónként abban az esetben, ha a fizetés betéti kártyával történik. A felső mérték 0,8 százalék lesz minden ettől eltérő esetben.

Nem tetszik

A MasterCard Europe úgy nyilatkozott, hogy megdöbbenéssel értesült a december 14-i szavazás eredményéről, amely először a bankkártyák magyarországi történetében, szabályozza a bankközi jutalék díját. Szerintük az elfogadott törvénymódosítás káros az elektronikus fizetés hazai fejlődésére, és rendkívül kedvezőtlenül érinti a kártyaüzletág összes résztvevőjét, így a kártyabirtokosokat, a kereskedőket és a bankokat egyaránt. A MasterCard szerint ráadásul a parlament bármilyen hatástanulmány és nyilvános konzultáció nélkül fogadta el szabályozást. A kártyatársaság áttekinti a bankközi jutalék szabályozásának visszavonása érdekében tehető jogi lépéseket.

Az OTP Bank úgy nyilatkozott, hogy tudomásul veszik a döntést, de szerintük az interchange-díjak törvényben megszabott mértékű csökkentése fékezi a piaci versenyt, visszafogja a kártyakibocsátással és az üzemeltetéssel, fejlesztésekkel összefüggő banki tevékenységet, és gátolja az eddig dinamikusan fejlődő elektronikus fizetés további térnyerését, továbbá igen jelentős alkotmányossági problémákat vet fel. A Bankszövetség a Magyar Közlönyben hivatalosan kihirdetett jogszabályi szöveg ismeretében dönt a megteendő intézkedésekről.