A Magyar Bankszövetség előzetes normakontrollt szeretne kérni a köztársasági elnöktől a bankkártyás fizetésekről, vagyis a bankközi jutalékról értesült a Napi Gazdaság. A Bankszövetség azt is mérlegeli, hogy Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben. A parlamentben az eredeti javaslatnál jóval szigorúbban szabályoznák a jutalék mértékét, felső korlátja egységesen a forgalom értékének két százaléka.
Felső korlátjuk lesz januártól a pénzintézetek közötti interchange költségnek is. Ha ugyanis a kibocsátó pénzforgalmi szolgáltató és az elfogadó pénzforgalmi szolgáltató nem azonos, az elfogadó szolgáltató által a kibocsátó szolgáltatónak fizetett díj nem haladhatja meg a fizetési művelet teljesítésének fedezetét biztosító fizetési számlára, illetve hitelkeretre terhelt összeg 0,3 százalékát, de maximum százforintos összeget tranzakciónként abban az esetben, ha a fizetés betéti kártyával történik. A felső mérték 0,8 százalék lesz minden ettől eltérő esetben.
A Bankszövetség arra kérte tagjait, hogy számítsák ki, milyen hatása lenne a jogszabálynak, ha márciusban jelenlegi formájában lépne életbe.
A jogszabály módosítása után a MasterCard is tiltakozott, szerintük az elfogadott törvénymódosítás káros az elektronikus fizetés hazai fejlődésére, és rendkívül kedvezőtlenül érinti a kártyaüzletág összes résztvevőjét, a kártyabirtokosokat, a kereskedőket és a bankokat egyaránt. Ők is vizsgálják, milyen jogi lépéseket tehetnek.
A GVH nem érti a kritikákat, szerintük megfelelő szabályozás esetén a bankközi jutalékok felső határának rögzítése előnyös lehet a verseny szempontjából. A kártyakibocsátók által nyereségük maximalizálására meghatározott bankközi jutalék ugyanis nem feltétlenül esik egybe a társadalmilag is optimális mértékkel, ami a hatékonyabb fizetési módszerek alkalmazását segítheti. Az alacsonyabb bankközi jutalékok segíthetik a kártyaelfogadói piacon kialakuló versenyt, hiszen eddig azon a nagy kártyakibocsátók jelentős versenyelőnyben voltak, mivel saját kártyáik után nem kellett bankközi jutalékot fizetniük. A kártyás fizetésben rejlő hatékonyságok megfelelő kihasználásával valószínűsíthetően a jelenleg a szabályozásban megjelölteknél jóval alacsonyabbak árak is kialakulhatnak a piacon.