Mégsem volt olyan jó ötlet a ppp?

A napilapban ismertetett beszámoló szerint az Eötvös József Főiskola, a Dunaújvárosi Főiskola, a Szolnoki Főiskola és a Nyugat-magyarországi Egyetem vállalt a hozzá tartozó állami vagyon értékénél nagyobb terhet.

Jelentős a kockázat a Budapesti Corvinus Egyetem, a Szent István Egyetem, a Nyíregyházi Főiskola és az Esterházy Károly Főiskola esetében is, ahol a PPP-beruházások meghaladják az állami ingatlanvagyon értékének ötven százalékát.

Ugyanakkor a hazai egyetemek oktatásieszköz-parkja rendkívül elavultnak számít, fejlesztés nélkül súlyos hátrányba kerülhet a felsőoktatás.

Hirtelen ötlettől vezéreltetve

Tudni érdemes: 2004 végén merült fel a kormányzaton belül, hogy érdemes lenne a magán- és állami szféra együttműködésében építeni egy sor dolgot, autópályát, egyetemet, kollégiumot, börtönt. 2005-től kezdődtek ez ezek a projektek, az egyik szempont pedig az volt, hogy az amúgy is súlyos gondokkal küzdő költségvetést rövid távon ne terheljék tovább, ám ennek ára az lett, hogy a következő sok-sok évre vállalt kötelezettségeket, milliárdos, olykor több tízmilliárdos kifizetési kötelezettséget az állam. Csak a sztrádaszakaszok ppp-ben való építése miatt jövőre az állam 74, a következő esztendőkben pedig évi 100 milliárd forintot fizet magáncégeknek rendelkezésre állási díjként.

A hirtelen ötlettől vezérelt erőltetett ppp-sítési program a költségvetés kozmetikázására is szolgált a 2006-ig tartó ciklusban. A legemlékezetesebb példája ennek a sztrádappp, ahol pár százmilliárd forintot szeretett volna elszámolni az akkori kormány 2005-ben bevételként, ám ezt az Eurostat, az EU statisztikai hivatala elkaszálta.

Nemrég pedig a mostani kormány megszüntette a tárcaközi ppp-bizottságot. Ez a testület vitatta meg a felmerülő ppp-ötleteket. Ez arra utal, hogy egy ideig nem lesz ppp-projekt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!