Ez nem a mi hetünk volt
További Magyar cikkek
A világ év vége felé már nem olyan derűlátó, mint az őszi hónapokban, a befektetők idegeit a görög és továbbra is a dubaji események borzolták. A görög állam csődkockázata máris nagyobb, mint a magyaré (ne feledjük, a görögök ott vannak az eurózónában), a piac nem akar hinni az ottani kormány fogadkozásának, hogy rendbe teszi az állampénzügyeket, például privatizációba menekül. Dubajt pedig ugyan kisegítette Abu Dzabi, de a világ pénz- és tőkepiacain a bizonytalanságot csak alig tudta oldani.
Nem is csoda hát, hogy ez a hét nem a tőzsdei szárnyalásról és a bivalyerős forintról szólt. Épp ellenkezőleg: ahogy a világban, úgy idehaza is inkább lefele vették az irányt a részvényárak. A BUX 2,7 százalékot esett ezen a héten, a nagyobb papírok közül leginkább a Rictertől szabadultak a befektetők, közel 7 százalékot esett a gyógyszerrészvény.
A BUX és a vezetõ részvények árfolyamának változása | ||
---|---|---|
50. heti záró | 51. heti záró | |
BUX | 20 939 |
20 385 |
OTP | 5450 | 5260 |
Mol | 15 750 | 15 980 |
Richter | 43 900 | 41 000 |
Magyar Telekom | 737 |
725 |
A térségbeli valuták is megszenvedték a kockázatvállalási hajlandóság romlását, nemcsak a forint. A múlt hetet még 270 forint alatt búcsúztatta az euró, csütörtökön azonban hajszál híján a 280-as szintet is megcsípte a kurzus. Azt mondják makroelemzők, az eddig megszokottnál kicsit szélesebb, 270-285 forintos sávban mozoghat a következő hónapokban az euró. Pénteken 276 forint környékén mozgott az euró, így várja a hétfői kamatdöntést, amelyen vélhetően folytatódik a kamatvágás, de annak mértéke már nem ilyen sima ügy, a piac negyed és fél százalékpontos kamatcsökkentés között vacillál.
Lesz sztrájk vagy nem lesz sztrájk? Kis szűcs mit sütsz?
Sztrájkkal fenyegetőznek a postai kézbesítők, akik béremelést és a postai ingatlanok eladásából származó bevételből részesedést követelnek maguknak. Sztrájkbizottságot alakítottak a mozdonyvezetők. És a Malévnál is sokáig úgy tűnt, a karácsony sztrájkot hoz. De aztán mégsem, de az (ellen)érdekelt felek nemtelen eszközök bevetésével vádolják egymást. A tárgyalásoknak ez nem tesz jót, úgyhogy kis szünet után folytatják is a szkanderezést.
És ha már Malév: a légitársaság járatok ritkításával lábalna ki. A téli időszakban heti 65-ről 45-re (vagyis közel harminc százalékkal) csökkentette romániai járatainak számát a Malév. A lépés érdekességét az adja, hogy a légitársaság nemrég újraindította a Budapest-Belgrád-járatot, az állam többségi tulajdont szerez a 19 milliárdos köztartozás elengedése révén, és lenyúlná a Wizz Air párizsi járatára jeggyel rendelkezőket.
Leáll, csúszik, esik, megszűnik
Közben leállt a Zalakerámia, a cégnek hitelező bankok felmondták a kölcsönöket, a dolgozók nem kaptak fizetést. És persze tovább csúszik az M0-s szélesítése. Ismét eredménytelen ugyanis az a négy hónapja húzódó tender, amelyen az M0-s Csepel-szigeten átvezető szakaszának szélesítésére kerestek kivitelezőt. Az első körben győztes Porrt ismét kizárták, a másodszor győztesnek tűnő – a Strabagot, a Közgépet és a Hídépítő-céget felvonultató – konzorciumot hiánypótlásra kötelezték. Az ügy a bíróságon folytatódhat, 2011-től még nehezebb lesz autózni az elkerülő út déli szakaszán. Áll a negyvenmilliárdos projekt uniós jóváhagyása is.
Borongós kedvünk lehet, ha a héten megjelent makroadatokra pillantunk. Októberben a reálkeresetek - a nettó keresetek 1,4 százalékos növekedése és fogyasztói árak 4,7 százalékos emelkedése mellett - 3,2 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. Tovább tart az építőipar agóniája. A tavalyi októberinél két százalékkal gyengébb lett az ágazat teljesítménye, pedig akkor már válság volt. 2009 pedig az építőipar Mohácsa, soha ennyi építőipari cég nem ment még tönkre, mint idén. De van egy kevésbé rossz hírünk is makrofrontról: éves összehasonlításban lassult az ipari termelés visszaesése, októberben már csak 10,8 százalék volt a csökkenés.
Szorgalmas honatyák
A honatyák nagyon szorgosan nyomkodták a gombokat, nagyon sok törvényt hoztak a héten. Újraszabályozták a hitelezést. Évente egyszer lehet gyorskölcsönt felvenni, elfogadták a banki magatartáskódexet, csökkentik az előtörlesztési díjat a hétfőn elfogadott pénzügyi törvényekkel. Maximálták a bankközi jutalék mértékét is, ez ellen a bankok és a kártyatársaságok tiltakoznak, hovatovább a Bankszövetség máris az államfőhöz fordult, és fontolgatja, hogy az Alkotmánybírósághoz is fordul.
Jöhetnek a magánnyugdíjcégek. A részvénytársaságok 2013-ban váltják a magánnyugdíjpénztárakat, inflációkövető magánnyugdíjat is kérhetünk majd. Alelnököket kap a PSZÁF, a pénzügyi felügyelet akár kétmilliárdos fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabhat. Búcsúzunk az alkalmi munkavállalói könyvtől, ugyanis újabb területen zárult le a Gyurcsány-korszak: négy és fél éve, a száz lépés programban még bővítették az alkalmi munkavállalói könyvvel végezhető munkák körét, most viszont kivonják a forgalomból a kék könyvet. Az alkalmi helyett jön az egyszerűsített munka, aminek 30 százalék lesz a közterhe.
Az Alkotmánybíróság a héten pofont adott a kormánynak, megsemmisítette ugyanis a családi pótlékos adószabályt. (Az elmúlt hetekben két másik adópasszust viszont átengedett.) A kórházak és a BKV plusztámogatása, valamint az afganisztáni misszió költségei 30 milliárd forinttal terhelik meg a jövő évi költségvetés valamivel több mint 200 milliárdos tartalékát. Ehhez jön még az a Pénzügyminisztérium kalkulációi szerinti 15 milliárd forintnyi bevételkiesés, amely a családi pótlék kvázi megadóztatásának alkotmányellenes voltával és ezért megsemmisítésével kapcsolatos. A jövő évi nagynak mondott tartalék egynegyed máris elpárolgott, pedig még el sem kezdődött a 2010-es év. De lehet, hogy nem is 15, hanem akár 30 milliárd ennek költségvetési hatása?
Ne csüggedjünk
Jó ütemérzékre vall, hogy két gazdaságkutató cég hozta nyilvánosságra prognózisát, az elmúlt esztendőkben rendre optimista GKI és Ecostat szép jövőt lát Magyarország előtt. Az Ecostat már látja a kilábalást, a GKI-előrejelzésből olyan érzése lehet az embernek, hogy csudálatos évünk lesz.
Bajnai Gordon kormányfő sem rosszkedvű. Magyarország jó úton van afelé, hogy a térségben elsőként vezesse be az eurót - mondta a magyar miniszterelnök a Neue Zürcher Zeitung című svájci lapnak. Bajnai Gordon szavaiból nem derült ki, hogy a térség alatt mit ért, és hová sorolja a már eurót használó Szlovákiát, Szlovéniát. (A Goldman Sachs bankház elemzői kételkednek a miniszterelnök szavaiban, szerintünk a csehek, lengyelek, meg még néhány ország előbb váltja fel euróval saját valutáját, mint mi, magyarok.)
De hogy ne legyünk búval béleltek mi sem, a végére három jó hír kívánkozik a heti összefoglaló végére. Négy forinttal olcsóbb lett a benzin, kettővel a gázolaj. A magyarországi vállalatok között továbbra is a Mol, a pénzügyi szektorban pedig az OTP Bank vezeti a Top 100-as, illetve a Top 50-es listát. Magyarországon építheti meg első európai összeszerelő üzemét a kínai Xiamen King Long United Automotive Industry Co. Ltd buszgyártó. Ez a cég nyerte el nemrég, hogy hatvan buszt szállítson nettó 2,65 milliárd forintért a Volánbusznak, azonban a közbeszerzési döntés megtámadta az Alfabusz.