Norbert, Cintia
12 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Nomura: 2015-ben lehet euró Magyarországon

2009.12.20. 15:29 Módosítva: 2009.12.20. 15:43
Jövő évtől kezdve az IMF és az unió segítő keze helyett az ERM-II árfolyam-mechanizmusba kapaszkodhatnak az eurozónába igyekvő országok. A válság végének közeledtével ezen országok esetében a csatlakozási menetrend és a költségvetési politika kiigazításra szorul majd, és ezeket hitelesebbé is kell tenni. A Nomura előrejelzése szerint így elsőként a balti államok vezethetik be az eurót 2011-2012-ben, őket követheti Lengyelország 2013-2014-ben, majd Magyarország 2015-ben, míg a cseh euró valósulhat meg a legkésőbb, 2017-ben.

Az olcsó hitel, az erős tőkebeáramlás és a pénzügyi szektor liberalizációja, valamint (egyes országok esetében) az euróbevezetéssel kapcsolatos várakozások fűtötték a növekedést az EMEA régióban a pénzügyi krízis előtt. A válság azonban aránytalanul nagy veszteséget okozott a térség gazdaságainak az ázsiai és latin-amerikai országokhoz képest, olvasható a jövő évre vonatkozó, EMEA (európai, közel-keleti és afrikai feltörekvő gazdaságok ) régióra vonatkozó előrejelzésében. A szakértők emlékeztetnek arra, hogy a válság olyan előrejelzéseket szült, miszerint a térség gazdaságai "a pusztulás felé tartanak", ám a legrosszabb forgatókönyvek nem következtek be elsősorban a nemzetközi intézmények fellépésének köszönhetően.

Jövőre új nemzetek feletti horgony veszi át az IMF/EU segítségét: az ERM-II árfolyam-mechanizmus. A válság végeztével az eurózónába igyekvő országok esetében a csatlakozási menetrend és a költségvetési politika kiigazításra szorul majd és ezeket hitelesebbé is kell tenni, hívják fel a figyelmet az elemzők.

2011: beléphetünk az ERM-II rendszerbe

Magyarország euróbevezetési kilátásait illetően a Nomura úgy fogalmaz, hogy az államadósság tekintetében még hosszú utat kell bejárjni a feltételek tükrében. A bank londoni elemzői szerint Lengyelország 2010 végén vagy 2011 elején csatlakozhat az ERM II rendszerhez, Magyarország esetében 2011-re teszik ennek idejét. A 2010-ben kormányra kerülő Fidesz azt akarja elérni, hogy hivatali ideje végére legyen magyar euró, ezért korán megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat, a közös európai valuta bevezetése 2015-ben valósulhat meg. Csehország pedig addig halasztja majd a csatlakozást, amíg hatalomra nem kerül egy erős politikai támogatottsággal bíró kormány, állítják a Nomura elemzői friss írásukban, amiből az is kiderül, hogy a forint esetében az ERM II rendszerben eltöltött időszak alatt 280 körül lehet majd a központi paritás. A Nomura előrejelzése szerint így elsőként a balti államok vezethetik be az eurót (2011-2012-ben), őket követheti Lengyelország 2013-2014-ben, majd Magyarország 2015-ben, míg a cseh euró valósulhat meg a legkésőbb (2017).

A Nomura elemzői két csoportra osztják az EMEA régió gazdaságait a növekedési kilátások alapján: meglátásuk szerint Oroszország, Kazahsztán, Lengyelország, Izrael, Törökország és Dél-Afrika jobban teljesít majd, mint Csehország, Magyarország, Ukrajna és Románia. A közép-európai térségben Lengyelország marad a kiemelkedő, miután idén is elkerüli a recessziót.

Nem teljesíthető a jövő évi hiánycél

A magyar gazdaság várhatóan még jövőre is recesszióval néz szembe elsősorban a 900 milliárd forint összértékű költségvetési megszorítás miatt. Mindeközben a külső gazdasági környezet éledezik, így az idei év utolsó negyedévében már pozitív GDP-növekedést produkálhat Magyarország, áll az elemzásben. A bank elemzői jövőre 1,5 százalékos gazdasági visszaeséssel számolnak, ami pesszimistább a piaci konszenzusnál és a kormány előrejelzésénél.

A Nomura elemzői a költségvetési politika kapcsán megjegyzik, hogy a kilátásokat óriási bizonytalanságok övezik tekintettel arra, hogy jövő tavasszal kormányváltás lesz. A várhatóan kormányra kerülő Fidesz jelenleg adócsökkentést és élénkítőcsomagot tervez, ami konfliktusokat szülhet az IMF-csomaggal szemben, írják a londoni elemzők, akik ennek ellenére a költségvetési hiány minimális növekedését (és a jövő évre tervezett 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycél elvétését) vetítik előre jövőre. A Nomura szakértői szerint nagyobb aggodalmakat okozna a piacokon, ha elakadnának a hosszú távú reformok Magyarországon. A Fidesz többet kellene kommunikáljon a piacokkal, mivel azok még mindig bizonytalanok a párt teljes tervét illetően.

Év végéig nem kell kereslet oldali inflációs nyomással számolni, jövő év végére pedig 3 százalékra csökkenhet a fogyasztói árindex , prognosztizálják a szakértők, akik szerint a hétfői várható kamatcsökkentés után még egyszer fog a következő negyedévben kamatot vágni az MNB, így az alapkamat 5,5 százalékra csökkenhet.