Revizort minden karácsonyfa alá!

A jelenleg forgalmazott legdrágább tévé a Sharp egy modellje, amit Magyarországon 35 millió forintért dobtak piacra. És lett is gazdája, a december eleji hírek szerint készpénzért vásárolták meg. A vevőjének jó mélyen a zsebébe kellett nyúlnia – a tévé ára 22 évnyi átlagkeresetnek felel meg –, ám ha ajándéknak szánja, akkor a költekezés elvileg nem ért véget az egészen pontosan 34 999 990 forint kifizetésével.

Illetékes ajándék

A hatályos jogszabályok értelmében ugyanis illetékköteles ajándéknak számít a 150 000 forintot meghaladó értékű készpénz- vagy egyéb ingóság. Vagyis az APEH akár a karácsonyfák alá is letelepíthetné revizorait, hogy szemmel tartsák: ki milyen értékű ajándékot vesz elő a dobozból. A jelenlegi értékhatárokat tekintve nemcsak a már említett, nagyjából kétméteres képátmérőjű szupertévé illetékköteles, hanem egy átlagosnál alig valamivel drágább lcd- vagy plazmatévé, de akár egy komolyabb számítógép vagy egy drágább kerékpár.

Az illeték mértékét egyfelől az ajándék értéke határozza meg, másfelől az, hogy a megajándékozott és az ajándékozó között milyen rokoni kapcsolat van. Gyerekek a szülőket, szülők a gyerekeket – elhunyt szülők esetén nagyszülőkre érvényes a szabály –, valamint házastársak egymást 150 000 és 18 millió forint között 11 százalékos illeték befizetésével ajándékozhatják meg, 35 millióig már 18 százalék a 18 millió forint rész illetéke, míg a 35 millió fölötti érték 21 százalékkal illetékel.

Negyven százalékos luxus

Testvérek egymást, valamint nagyszülők és unokák egymást 15-21-30 százalékért lephetik meg drága ajándékokkal; az értékhatárok változatlanok. Minden más családi, rokonsági, baráti és üzleti viszony esetén – ugyancsak változatlan értékhatárokkal – 21, 30 és 40 százalék az illeték mértéke. Tehát ha az ominózus luxustévé egy gáláns ajándék, akkor – és ezért fontos, hogy ára éppen alatta maradt a 35 millió forintnak –, azután illetéket kell fizetni, nem is keveset. A rokonsági foktól függően 5,5 és 8,9 millió forint között változik a fizetendő közteher mértéke.

Persze az adóhivatal saját erőből aligha szerez tudomást egy-egy ilyen ajándékozásról. Az illetéktörvény ezért azt is előírja, hogy vagy az ajándékozó vagy a megajándékozott harminc napon belül köteles bejelenteni, ha a 150 000 forintos értékhatárt meghaladó ingóságot ad vagy kap ajándékba (a törvény azért nem csak a megajándékozottat kötelezi erre, mert korántsem biztos, hogy ő ismer az ajándék árát, míg az ajándékozó biztosan tudja, mennyit költött).

Bejelentésköteles emellett a pénzben kapott ajándék is, amelyre azonban egészen sajátos szabályozás vonatkozik. Eszerint ha a pénzajándékot nem készpénzben adják oda, hanem befizetik egy bankszámlára vagy bankszámláról utalják másik bankszámlára, összeghatártól függetlenül illetékmentes, bár ebben az esetben is be kell jelenteni az ajándékozás tényét. Ugyanakkor a készpénzben (borítékban) átadott kézből kézbe átadott ajándék, ha több, mint 150 000 forint, illetékköteles. A szabályozás sajátossága, hogy éppen a követhetetlen pénzmozgásra vet ki közterhet, míg az elvileg – a számlaforgalom vizsgálatával – nyomon követhetőre nem.

Fölösleges, idióta szabályozás

Persze az egész szabályozás alapjaiban fölösleges – állítják egybehangzóan nevük elhallgatását kérő adószakértők, ahogy egyikük fogalmazott, az egész egy adóügyi idiotizmus. Egyfelől ugyanis rengeteg kiskapu van a rendszerben. Ha például valaki a gyerekének vesz egy 200 000 forintos laptopot, akkor az elvileg 22 000 forintnyi illetéket lenne köteles megfizetni. Ha azonban azt mondják, hogy a két szülő együtt vette a gépet, akkor fejenként már csak 100 000 forintot ajándékoztak, és máris kikerülték az illetékfizetést.

Ugyanígy megúszható egy egymilliós luxusút ajándékozása is azzal, hogy azt az egész család, nagyszülőstül, unokatestvérestül adta a megajándékozottnak, de akár azzal is, hogy ha többen utaznak, hogy az nem egy személyé, hanem többeké. Az ajándék értéke ugyanis minden esetben szétoszlik, akkor is, ha többen veszik, akkor is, ha többen adják. És persze a drága termékek vásárlói bármikor érvelhetnének azzal is, hogy azt maguknak vették, és csak kölcsönadták szeretteiknek.

Nem vizsgálják

Nem mintha ilyen érvelésre nagy szükség lenne. Ugyanis, és ez talán a bizonyítás nehézségével, a kötelezettségek könnyű kijátszhatóságával is magyarázható, egyetlen adótanácsadó sem hallott arról, hogy az adóhivatal akár karácsonykor, akár máskor ellenőrzött volna ajándékozásokat. Arról sem tudnak, hogy nagyértékű ajándékok után fizettek-e már valaha is illetéket a megajándékozottak.

Maga az adóhivatal sem válaszolt arra karácsony közeledtével feltett kérdésünkre, volt-e példa arra, hogy családon belüli ajándékozást az APEH vizsgált volna, azután adót, illetéket szedtek volna be. Arra a kérdésre, hogy mennyire veszi komolyan az adóhatóság ezt az előírást, azt válaszolták, hogy akár mulasztási bírsággal is sújthatják azt, aki elmulasztja a kapott ajándékot bejelenteni. Arról nem szólt a válasz, hogy hány ilyen ellenőrzést indított az APEH, és ebből hány esetben szabtak ki ajándék bejelentésének elmulasztása miatt bírságot.

Vagyonajándék

A vagyonosodási vizsgálatoknál ugyan voltak olyan visszatérő érvek, hogy a vizsgált személy milliós nagyságrendben kapott pénzt rokonoktól, barátoktól, ám azokban az esetekben jellemzően kölcsönről szólt a fáma.. Ha mégsem, akkor főleg nagyobb értékű festményekre, bútorokra és ékszerekre mondják azt a megvizsgált adózók, hogy ajándékba kapták; ilyenkor be is indul az APEH gépezete (és ekkor jó eséllyel a vizsgált adózó által megnevezett ajándékozó is számíthat revizorokra).

A pénzajándékokra hivatkozás viszont még a vagyonosodási vizsgálatoknál is elenyésző. A ritkább kivételek egyike volt az az eset, amikor egy adózó azt állította, vagyona jelentős részét az az esküvő alapozta meg, amely során csak a menyasszonytánc 300 millió forintot hozott a konyhára (ha a revizorok ezt az érvet elfogadták volna, akkor jöhetett volna az ajándék utáni illetékfizetési kötelezettség, hiszen 150 000 forintokból csak egy kétezer fős násznép tudott volna ennyit összeadni).

A karácsonyi ajándékozás vizsgálata valószínűleg egyébként sem lenne túl kifizetődő az APEH számára. A GfK felmérése szerint ugyanis évről évre egyre kevesebbet költünk karácsonykor, a Medián adatai szerint idén átlagosan összesen 35 ezer forintot szánunk összes ismerősünk és rokonunk megajándékozására. A Kirakat-Ipsos december eleji felmérése szerint csupán az emberek hat százaléka készül 50 ezer forintnál többet költeni az ajándékozásra. A 150 ezres fejenkénti limitet tehát vélhetően az adózók elenyésző része éri el.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!