Magyaroszágon lesz a legkisebb a növekedés

2009.12.26. 17:06
2010-ben Magyarországon lesz a legalacsonyabb növekedés, legmagasabb infláció a közép-európai régióban Csehországhoz és Lengyelországhoz képest. A kilátások némileg javultak, de Magyarországon még 2010-ben is recesszió várható - vélik a Calyon elemzői legújabb előrejelzésük szerint.

2010-ben Magyarországon lesz a legalacsonyabb növekedés, legmagasabb infláció a közép-európai régióban Csehországhoz és Lengyelországhoz képest. A kilátások némileg javultak, de Magyarországon még 2010-ben is recesszió várható - vélik a Calyon elemzői legújabb előrejelzésük szerint.

A három közép-európai ország gazdasági helyzete javulni fog 2010-ben, de az egyes országok teljesítménye eléggé eltérő lesz. Míg Lengyelország 2 százalék körül növekedhet, a cseh gazdaság körülbelül 1 százalékkal, a magyar gazdaság pedig még jövőre is visszaesést fog elszenvedni, még ha jóval kisebb mértékűt is (-0.5 százalék), mint az idén. Az országok teljesítménye erősen függ a húzó európai országok kilábalásától az exportkeresleten keresztül. A globális kilábalás szerény üteműnek várható, még ha egyelőre úgy is néz ki, hogy a visszaesés veszélye elmúlt.

Egy másik kockázat a régió országai számára devizájuk túlzott felértékelődése, amely rontja versenyképességüket. Ezen kívül egy harmadik kockázat a jövőre sorra megrendezésre kerülő választások, amelyek komoly kockázatot jelentenek az egyes országok költségvetési pozíciójának tarthatóságára, nemzetközi megítélésére. Ráadásul több országban is megeshet, hogy a jelenlegi ügyvivő kormányt nem váltja fel többségi kabinet, fennmaradhatnak a bizonytalanságok a választások után is.

A nemzetközi piacok élénkülésének pályája is kockázat, ugyanis eddig ezt a kormányok és nemzetközi szervezetek által végrehajtott gazdasági stimulus fűtötte. Az pedig még kérdéses hogy reagál a gazdaság, amikor megkezdődik az extra tőke kivonása. Feltételezve, hogy a gazdaságélénkítés folytatódik, és nem szakad meg a gazdasági növekedés, a kockázatéhség növekedése nem fog alábbhagyni, egyre több tőke áramolhat a közép-európai térségbe.

A devizafelértékelődés veszélye főleg olyan nyitott országok versenyképességére jelenthet veszélyt, mint Csehország és Magyarország. A Calyon szerint kérdéses, vajon történne-e beavatkozás a túlzott felértékelődés láttán. Intervenciós lépéseket nem tart valószínűnek a Calyon, bár a rendkívül alacsony cseh és lengyel jegybanki alapkamat szinten tartása és egy esetleges tovább folytatódó magyar kamatvágási ciklus behatárolná a felértékelődés mértékét.

A Calyon elemzői úgy vélik, sokkal jelentősebb a hatása a kereslet jövőbeni alakulásának, így például különösen fontos ezen országok számára a német gazdaság helyzete. Ha a kilátások rosszabbak lesznek, akkor voltaképp hiába a gyenge árfolyam, önmagában nem javít az adott ország helyzetén.

A kedvező kilátások dacára és a kockázatok ismeretében a monetáris politikának a gazdaságélénkítést támogatónak kellene maradnia - véli a Calyon. A nagy kibocsátási rés hatására az inflációs nyomás alacsony marad, a fogyasztói árnövekedést főleg a bázishatás fogja támogatni.

Mind a három ország számára kulcsfontosságú lesz jövőre az euróbevezetés felé haladó út. A Calyon szerint, ha elül a válság és a gazdasági visszaesésnek vége, az ERM-II tagság lehet az, amelynek során mégis felértékelődnek a nemzeti fizetőeszközök, így valamivel később, nem 2010-ben.

Nem lesz könnyű az elkövetkező választások idején fenntartani a fiskális pozíciót, az egyik legnagyobb kockázat a nemzetközi megítélés szempontjából az, ha a kormányok tartósan nem tudják tartani vállalásukat.