Ősszel kezdődhet a kilábalás

2009.12.28. 08:23
A magyar gazdaság jövőre stagnálás közeli állapotban lesz, kilábalás, kis mértékű növekedés csak a második félévben várható - írja az idei és jövő évi gazdasági kilátásokról a GKI Gazdaságkutató Zrt. az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzésében. A jövő évi költségvetés lehetséges módosítására háromféle forgatókönyvet vázol fel, amelyből az átstrukturálással járó, középtávon a hiány csökkentését célzó változatot megvalósíthatónak tartja a GKI. Ha ilyen forgatókönyvre kerül sor, a hiány jövőre a GDP 5 százaléka körüli szintre emelkedhet.

Ugyan technikailag véget ért a recesszió, a pénzügyi és reálgazdasági válság még nem zárult le. Magyarországon a következő kormány is szigorú fiskális politikát kényszerül folytatni, ami viszont lazuló monetáris politikára ad esélyt – írja a GKI.

A jövő évi költségvetési hiány korrektnek, feszítettnek, kockázatokkal, de még reálisan elérhetőnek minősíthető - áll az előrejelzésben, hozzátéve, hogy az új kormány változtathat is a költségvetési politikán, s elképzelhető az egyensúlyi cél módosítása is beszámítva például az állami vállalatok bizonyos terheinek átvállalását is.

A GKI három elvi forgatókönyvet vázol fel a költségvetés módosítására. Az első szerint a költségvetés tényleges kiadása nemcsak 2010-re, hanem tartósan magasabb a korábban gondoltnál. A második szerint az évközi gondok esetén pótlólagos bevételnövelő vagy kiadáscsökkentő intézkedésekkel mégis sikerül teljesíteni a 2010-re elfogadott 3,8 százalékos GDP arányos hiánycélt. A harmadik azt tartalmazza, hogy az új kormány az államháztartási rendszerek átfogó átalakításába kezd, párosítva a foglalkoztatás adóterheinek jelentős mérséklésével.

Az első forgatókönyv tarthatatlan lenne, hiszen a nemzetközi szervezetekkel való konfrontációhoz vezet, ami rendkívül hátrányos lenne Magyarországnak. A második forgatókönyvre csak valódi konszolidációs szükségletek miatt kerülne sor, 4 százalékos hiánycél fenntartása mellett a későbbiekben. A harmadik forgatókönyv szerint 2011-re vállalná a kormány a hiánycél maastrichti kritérium szerinti teljesítését, azaz a GDP-arányos 3 százalék alá csökkentését. Eszerint, a 2011-től csökkenő adósságráta mellett 2014-ben csatlakozhat Magyarország az eurózónához (az államadósság kritérium rugalmas kezelése esetén - vagyis, ha teljesül, hogy a csökkenő tendencia elegendő az elbíráláskor, 2013-ban is sor kerülhet a csatlakozásra) - véli a GKI. Ehhez 2010-ben kellene csatlakoznia Magyarországnak az euró előszobájának tekintett ERM-II árfolyamrendszerhez.

Az első megközelítés, azaz a hiány tartós emelkedése lényegében járhatatlan a GKI szerint. Bármilyen hiánycél módosítást a nemzetközi szervezetek megegyezésével lehet végrehajtani, és az csak egyszeri és átstrukturálással, reformokkal összekapcsolódó lehet. A harmadik forgatókönyv megvalósítható lehet, ezzel 5 százalék körüli hiánycél alakulhat ki 2010-ben, egyszeri konszolidációs kiadások nélkül pedig 4 százalék lehet a deficit.