Gyárfás
16 °C
29 °C

Teljesen új életünk van mostantól

2010.01.01. 20:26 Módosítva: 2010-01-01 21:15:01
Szinte teljesen újra kell tanulnunk az adótörvényeket: itt a szuperbruttósított szja és a vagyonadó, a béren kívüli juttatások nagy részét adó alá vonták, a foglalkoztatott után fizetendő járulék összesen öt százalékponttal esett, nőtt a jövedéki adó, a gépjármű- és a társasági adó, megszűnt a szolidaritási adó és egy sor adóalap-korrekciós tényező. Csökkent a távhőáfa, a lakásvásárlási illeték, változott a KRESZ, drágult a gáz, a benzin, februárban emel árat a BKV, a MÁV és a Volán.

Az elmúlt esztendőkben hozzászokhattunk, hogy az új év új adótörvényeket is hoz. Hogy ne jöjjünk ki a lendületből, tavaly több mint egytucatszor íródott át például az adózás rendjéről szóló törvény, az évközi adócsomag ötször, januárig visszamenőleg, májustól, júliustól, augusztustól és szeptembertől változtatta meg életünket.

Most pedig gyakorlatilag újra kell tanulnia magánszemélynek és cégvezetőnek az adótörvényeket. Két adó-salátatörvényt is elfogadott a parlament, egyet még júniusban, a másikat novemberben, mindkét pakk passzusainak zöme 2010. január 1-jétől lép életbe.

Több marad nettóban

Az Alkotmánybíróság átengedte, így jöhet a szuperbruttósított szja. Idén már nem a bruttó bérből vonják le a személyi jövedelemadót, hanem a munkáltató által fizetendő 27 százalékos tb-járulékkal megnövelik a bruttó bért, és ez az emelt összeg lesz az szja alapja. Cserébe három dolgot tesznek. A mai 18, 36 és gyakorlatilag 40 százalékos szja-kulcs (a 40 százalékos kvázi szja-kulcs a 4 százalékos különadó voltaképpen) helyett 17 és 32 százalékos lesz, a különadó pedig megszűnik. Emellett feljebb tolták az alsó kulcs sávhatárát, valamint az adójóváírás összegét és a kifuttatási határt is emelik.

A számok nyelvén: a tavaly évközi szabálymódosítás miatt 2009 végén évi 1,9 millió forintig 18 százalékos volt az szja, az afeletti jövedelemrész után pedig 36 százalékos adót kellett leróni, sőt, évi 7,5 millió forintnál bejött a szolidaritási adónak becézett különadó. Az adójóváírással legfeljebb évi 2,762 millió forintig lehetett teljesen vagy részlegesen élni, és ami maximálisan havi 11 340 forinttal mérsékelte az szjá-t.

Ehelyett idén a magasabb adóalap után évi 5 millió forintig 17 százalékos szja-t vonnak le, az afeletti adóalap után pedig 32 százalékot. Az adójóváírás havi maximális összege 15100 forintra tolódik fel, ezzel a teljes összeggel akkor lehet mérsékelni az szja-t, ha az illető évi bérből szerzett adóalapja nem éri el az évi 3,188 millió forintot, ha ennél több, de 4,698 millió forintnál kevesebb az adóalap, akkor pedig részlegesen lehet élni az adójóváírással.

Az szja-rendszer újrafazonírozása azt eredményezi, hogy 2010-ben havi másfél millió forintig mindenkinek több marad a zsebében a mai állapothoz képest, leginkább pedig a 240 ezer forintos bruttó bérű alkalmazottak hazavihető pénze emelkedik, az ő nettójuk havonta 17 ezer forinttal több lesz.

A béren kívüli juttatásokat nem kímélik

Van azonban feketeleves is az szja-rendszerben. Az adókedvezmények közül több – például a biztosítások kedvezménye, a háztartási kedvezmény, a tandíjkedvezmény – megszűnt (csak néhány maradt, például a fogyatékosok kedvezménye, vagy a nyugdíj-előtakarékossági kedvezmény, a családi kedvezmény és az önkéntes pénztári kedvezmény).

Értékhatárok

A juttatások kedvezményes adózásának értékhatárai a következők szerint alakulnak: az önkéntes nyugdíjpénztári havi hozzájárulás esetében a minimálbér ötven százaléka, az önkéntes egészségpénztári és önsegélyező pénztári havi hozzájárulás esetében a minimálbér harminc százaléka a limit. Az üdülési csekk és üdültetési lehetőség biztosítása esetében éves szinten a minimálbér, iskolarendszerű képzés átvállalt költségéből éves szinten a minimálbér két és fél szerese, az iskolakezdési támogatás esetében a minimálbér harminc százaléka, a helyi bérlet esetében a teljes ellenérték jelenti a plafont. Kedvező változás, hogy a meleg étkeztetés támogatásának értékhatára 12 ezer forintról 18 ezer forintra emelkedik, és kibővül az üdülési csekk felhasználási köre a művelődési szolgáltatásokkal.

A béren kívüli juttatások túlburjánzott rendszerét átszabták úgy, hogy a gyakran használtak közül csak kettő maradt adómentes: a számítógép- és internethasználat munkáltató által átvállalt díja, valamint a lakáscélú munkáltatói támogatás, ráadásul utóbbinál az adómentes határ az eddigi egymillió forintról ötmillióra nőtt.

Sok eddig adómentes juttatásra 54 százalékos szja-t és még arra 27 százalékos járulékot is rádobtak, néhány juttatás pedig a kettő között helyezkedik el, kisebb, 25 százalékos szja-kulccsal és nulla százalékos járulékteherrel. Az utóbbi csoportba tartozik – más-más értékhatárral – az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés, illetve az önkéntes egészségpénztári befizetés, az önkéntes önsegélyező pénztárba befizetés az üdülési csekk, a munkáltató üdülőjében történő üdültetés, a meleg étkeztetés és a melegétkeztetési-utalvány, az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége, az iskolakezdési utalvány és a helyi bérlet megtérítése.

Az ősszel elfogadott adócsomag egyik rendelkezése a hosszú távú megtakarításokat bátorítja. Ha valaki a pénzét legalább öt évig köti le, és idő előtt nem nyúl hozzá, akkor a befektetésen elért nyereség, kamat, hozam után nem kell egy fillér adót sem fizetni. Ha a lekötés legalább három évet eléri, de az öt évet nem, akkor az adókulcs az adott jövedelemre jellemző adómérték (általában 20 százalék) helyett 10 százalékos lesz.

Két feltételt nem szabad elfelejteni. Egyrészt akkor jár a könnyítés, ha a megtakarítás összege eléri a 25 ezer forintot. Másrészt a tartós pénzlekötési szándékot szerződésben kell rögzíteni a hitelintézettel, pénzügyi szolgáltatóval.

A cégvezetők rá sem ismernek

A cégeknek is kedveskednek néhány lépéssel, igaz, pár ellenlépéssel az adócsökkentést mérsékelték. Nincs többé 4 százalékos, szolidaritási adónak becézett különadó, de van helyette 16-ról 19 százalékra módosuló társasági adó. A tb-járulék összeghatártól függetlenül 32 helyett 27 százalékos lett, a munkáltatói és munkavállalói járulék pedig beépül a tb- és az egyéni járulékba, így kevesebb jogcímen kell utalni pénzt az államkasszába.

Megszűnt a havi 1950 forintos tételes eho is. A százalékos eho viszont 11-ről 27 százalékra emelkedik, a rehabilitációs hozzájárulás pedig megötszöröződik.

Van még mit megtanulni

Az uniós változásokat követve egy sor új rendelkezéssel bővült az áfatörvény. A legjelentősebb változás a teljesítés helyének újradefiniálása, és pontosabb meghatározása.

A feltételes adómegállapítás szabályain könnyítettek.

Az ellenőrzött külföldi társaság szabályait több ponton átírták.

Új transzferár-reguláink lettek.

Bármely vállalkozás vezetheti euróban könyveit.

A vállalkozás a helyi iparűzési adót ezentúl az APEH-nek vallja be és fizeti meg. Nem kell telephelyenként külön bevallást készíteni.

A hitelintézetek és a prudenciális szabályokat alkalmazó pénzügyi vállalkozások is alkalmazhatják a veszteségelhatárolást, sőt, már a 2009-es adóévre is.

A tőzsdei ügyleteken elért jövedelmek adószabályaihoz közelítik a tőzsdén kívüli ellenőrzött tőkepiaci ügyletek reguláit. Az azokon elért nyereség után az eddigi 25 helyett 20 százalékos adót kell majd fizetni, ráadásul az egyazon évben lebonyolított ügyletek veszteségeit és nyereségeit össze lehet számítani, és így kell megállapítani az adót.

A társaságiadóalap-korrekciós tételek közül egy sor eltűnt, de a beruházáshoz, a foglalkoztatáshoz, a jogdíj-, valamint a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó mentességek megmaradtak.

Lesznek egyéb könnyítések is a vállalkozások számára. A veszteségelhatárolás igénybevételéhez ezentúl már nem kell az APEH engedélyét kérni, sőt, a könnyítést már a 2009. évi adóévre is alkalmazni lehet. A 2008 végéig megképzett fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló határidő meghoszabbodik a mai 4-ről 6 évre.

A fejlesztési adókedvezmény feltételein két ponton is enyhítenek. A cég dönthet úgy, hogy a fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez az alkalmazotti létszámot vagy bérköltséget nem a beruházás előtti év létszámához, illetve bérköltségéhez viszonyítja, hanem a beruházás megkezdését megelőző három adóév átlagához méri. Átmeneti enyhítést jelent az a szabály, amely szerint az adózó még akkor sem veszíti el a jogot a fejlesztési adókedvezményre, ha a 2009. és 2010. adóévben nem teljesíti a létszám- vagy bérköltség-növelési feltételt, feltéve, hogy az adókedvezményt nem veszi igénybe ezen években, továbbá dolgozói létszámát, bérköltségét a beruházás megkezdésének évéhez mérve nem csökkenti. Ezen választást a cégnek be kell jelentenie a Pénzügyminisztériumhoz, a felfüggesztett időszak pedig nem számít bele az adókedvezmény 10 éves igénybevételi időtartamába.

Az élőmunkateher csökkentésének ára van

Az élőmunkáról a fogyasztásra való teherátcsoportosítás jegyében januártól – az idén júliusi után ismét – jövedékiadó-emelésre került sor. A benzin jövedéki adója év elején 10 százalékkal, a gázolajé 7,6 százalékkal emelkedik, emiatt jó sokat drágult az üzemanyag. A cigaretta jövedéki adója 9, az alkoholos italoké 10 százalékkal tolódott fel.

A fogyasztást terhelő adók súlyának növelésével szöges ellentétben, inkább népszerűségnövelési célzattal a távhő áfakulcsa 18-ról 5 százalékra esik. A gépjárműadó tételei mind a személy-, mind a tehergépjárművek esetén körülbelül 15 százalékkal emelkedtek, az eva kulcsa 30 százalék lett.

Az adóelkerülőkre is gondoltak

Ezentúl az illetéktörvény szabályait kell alkalmazni az átadás helyétől függetlenül minden Magyarországon nyilvántartásba vett gépjármű, vagyoni értékű jog, belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzésére. A 2009 végéig hatályban levő szabályozás szerint csak a belföldön átvett ingó vagyontárgyakra terjed ki a törvény hatálya.

A nyári adócsomag már igyekezett bezárni az ingatlanadásvétel szabályozásában levő kiskaput. Az akkor elfogadott törvény teszi illetékkötelessé jövő januártól azokat a tranzakciókat, amelyekben egy ingatlannal rendelkező társaság tulajdonjoga cserél gazdát. A kiskapu azonban ezzel még nem záródott be, ezt orvosolja az őszi salátatörvény. Egy ingatlannal rendelkező társaságot tulajdonló társaság adásvétele is illetékköteles lesz. Vélhetően az elkövetkező években az APEH-nek jó vadászterepet nyújtanak az ingatlannal kapcsolatos új szabályok.

Az adóparadicsomban működő cégekben keletkezett eredmény nem csupán repatriáláskor visel magyar adóterhet, hanem akkor is, méghozzá 30 százalékosat, ha nem hozza haza a magyar magánszemély osztalékként.

Az új vagyonadóval is megismerkedünk

A lakásvásárlási illeték csökken

A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10-ről 4 százalékra apad. Lakásvásárlás esetén az illeték 4 millió forintig marad 2 százalék, ám az afeletti rész után már nem 6, hanem 4 százalékot kell leróni.

Megérkezett a vagyonadó is. A lakóingatlanok, nagy értékű légi és vízi járművek tulajdonosainak kell leróniuk ezt az adófajtát. A lakóingatlannál maradva: számít az, hogy van-e valakinek haszonélvezeti joga a lakáson, számít az, hogy hány lakóingatlan van az adott személy tulajdonában, számít az, hogy mennyit ér a lakóingatlan, számít az, hogy nyugdíjas-e, munkáját nemrég elveszítő-e, kiskorú-e a lakás, üdülő tulajdonosa. Hogy mi minden befolyásolja az adófizetést, de még csak az adóbevallást, több cikkünkben is írtunk, különösen itt és itt.

Az adót két részletben kell leróni, elsőként február 25-éig az áfás magánszemélyek és az egyéni vállalkozók bajlódhatnak a bevallással és/vagy az adófizetéssel, az érintett magánszemélyek nagy része május 20-án, az szja-bevallás határidejekor szembesül a kötelezettségével. De már szembesülhetne most is, és meg is szabadulhatna év végéig az adóköteles lakóingatlanától, ha az APEH nem csúszott volna már háromszor a vagyonadó-kalkulátor elkészítésével.

Adtak

Az adószabályokon túl is számos jelentős változást hozott ez az év. A minimálbér 73 500 forintra, a szakmunkások minimálbére 89 500 forintra nőtt. Ezek szolid, 3 százalék alatt emelések, így borítékolható, hogy idén is folytatódik a reálbérek csökkenése.

Szintén a munkaerőpiacot érinti az a ma hatályba lépett változás, miszerint a közszférában részmunkaidőben is kötelesek visszavenni a gyedről, illetve gyesről visszatérő dolgozókat a gyermek hároméves koráig.

A nyugdíjasok 4,1 százalékkal kapnak többet ebben az évben, ami átlagosan 3450 forintos nyugdíjemelést jelent (ennél nagyobb emelésre számíthatnak a nyugdíjkorrekciós program keretében az 1992 és 1995, illetve az 1989-ben, 90-ben, 97-ben és 98-ban nyugdíjazottak). A 13. havi nyugdíj helyett jön a nyugdíjasok sci-fije, a nyugdíjprémium: ezt akkor kezdik folyósítani, ha az ország gazdasági növekedése eléri a 3,5 százalékot, és mértéke akkor érheti el a megszüntetett 13. havi nyugdíj átlagának megfelelő 80 ezer forintos összeget, ha a GDP-bővülés 7,5 százalékos lesz. Vagyis idén végül is nem jön a nyugdíjprémium, hiszen a gazdasági növekedés nemhogy nem lesz 3,5 százalék vagy annál nagyobb, hanem jó, ha egyáltalán nem csökken a gazdasági teljesítmény. 7,5 százalékos GDP-bővülésre pedig aligha számíthatunk a következő sok-sok évben.

Elvettek

Nemcsak a bevételek, hanem a kiadásaink is jócskán emelkednek ebben az évben. A BKV-tarifák az eredeti tervektől eltérően mégis emelkednek, egy fővárosi vonaljegy 320, egy havi bérlet 9800 forint lesz, de majd csak február 1-jétől. Ez a 4 százalékos emelés elenyésző ahhoz képest, hogy szintén februártól 10-15 százalékkal emelnek a MÁV- és a Volán-társaságok. Igaz ők 2007 óta nem emeltek, bár az árak nőttek tavaly nyáron az áfaváltozás miatt.

A földgáz ára átlagosan 3,9 százalékkal lett magasabb mától, de a kisfogyasztókat jobban sújtja az emelés: a lakossági tarifa 5,6 százalékkal nőtt (és áprilistól megszűnik a gázártámogatás is, ami súlyos érvágás lehet a fogyasztók jelentős részének). Az áram ára az egyes szolgáltatóknál eltérően változik, de jellemzően drágul. Vannak azonban az országnak olyan régiói, ahol ahol csökkent az áramár. Jelentősen drágulhat idén az autópálya-matrica is, december közepén olyan hírek jelentek meg, hogy átlagosan 14 százalék körül mértékben emelik a sztrádahasználat tarifáját.

Szigorítottak

Változtak a büntető törvénykönyv egyes büntetési tételei is. A pénzbüntetés legalacsonyabb összege 75 ezer forintra nőtt, a maximuma 10,8 millióról 108 millióra (ez nem szabálysértési bírság, az legfeljebb 150 ezer forint lehet továbbra is). A büntetést az elkövető két év alatt, részletekben is megfizetheti, ha a bíró ügy dönt.

Mától kiemelt törvényi védelmet kapnak a fémkereskedelmben engedélyköteles fémből készült tárgyak. Ezek lopását, rongálását és az ezekkel történő orgazdaságot akár három év börtönnel is sújthatják. Emellett mától működik a központi szabálysértési nyilvántartás, és már a 20 000 forint alatti szabálysértési ügyekkel is lehet rendőrségre menni, nemcsak a települési jegyzőhöz.

Védenek

Hatályba lépett ma több, a hitelt felvevőket védő jogszabály is. Így egyrészt hatályos a parlament által elfogadott hiteltörvény, valamint a gyorskölcsönök visszaszorítását célzó pénzügyi tárgyú törvénymódosítások is. Ezek értelmében mostantól egy ember egy évben legfeljebb egy olyan, maximum 250 ezer forintos hitelt vehet fel, aminek a thm-e meghaladja a 65 százalékot.

Ezen túlmenően a banki magatartási kódexszel is összhangban szigorúbb előírások vonatkoznak majd a hitelezés egész folyamatára, a reklámozástól, a szerződésmódosításon keresztül az esetleges elárverezésig. A kormány által december végén elfogadott hitelplafon-rendelet pedig a devizahitelek és a túl rizikós hitelek visszaszorítására törekszik.

A jogalkotók védik a gyalogosokat és a kerékpárosokat is, legalábbis ez a legfőbb üzenete a KRESZ mostantól hatályos módosításának. A jogszabály több mint hatvan ponton változik, a biciklisek egyirányú utcába is behajthatnak, a motorosok használhatják a buszsávot, és új KRESZ-tábláink is lettek.

Az egyéni vállalkozók mostantól akár öt évig is szüneteltethetik a tevékenységüket úgy, hogy közben nem kell adót és tébéjárulékot fizetniük. Az építőiparban az alvállalkozókat védik azzal, hogy az idén meginduló építési beruházási tendereken kötelező alkalmazni az építtetői fedezetkezelőt, ami a kormány szerint átláthatóbbá teszi a kivitelezés finanszírozását és egyben biztonságosabbá a beruházások megvalósítását.