Konstantin
12 °C
25 °C

Könnyebb lesz bankot államosítani

2010.01.05. 07:52 Módosítva: 2010-01-05 07:58:38
A jelenleginél lényegesen nagyobb beleszólást kaphat az állam a bankok ügyeibe. A Népszabadság információi szerint egy most készülő és a kormány tervei szerint még ebben a ciklusban a parlament elé kerülő törvényjavaslat bizonyos esetekben korlátozná a menedzsment-, illetve a tulajdonosi jogokat a pénzintézeteknél, sőt az állam közvetlenül is átvehetné az irányítást.

A lap úgy tudja, a terv szerint akkor avatkozhatna be az állam a bankok ügyeibe, ha a felügyeleti szervek (pénzügyi felügyelet, jegybank, Pénzügyminisztérium) rendszerszintű kockázatot jelentő problémát észlel. Ilyen lehet például a rossz hitelek felszaporodása, a nem megfelelő tőkehelyzet, illetve több egyéb lehetőség.

A törvénytervezet meghatározza, hogy mikor és milyen mértékben léphet közbe az állam. Intézkedési lehetőségei az egyes termékeknél történő beavatkozástól az átszervezésen át – végső, csődközeli helyzetben akár – a részleges vagy a teljes államosításig terjedhetnek.

A törvény megalkotását a lap információi szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szorgalmazza. Az IMF eddig a Magyarországnak tavaly ősszel folyósított kölcsön minden negyedéves felülvizsgálatakor megjegyezte, hogy további lépésekre van szükség a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzése érdekében. Ezt a kívánságot eddig nem teljesen teljesítette a kormány, mert több jogi problémával is szembesült, mikor áttekintette a lehetőségeket. Most mégis rászánhatja magát, igaz, a parlamenti vitával és a megvalósítással már nem kell bíbelődnie: ebben a kormányzati ciklusban pár napos ülésszak vár még a képviselőkre, vagyis a törvényalkotás már a választások utáni időre esik.

A Népszabadság emlékeztet arra, hogy a parlament tavaly több pénzügyi tárgyú törvényt is hozott, amelyek a rendszer egészét szabályozzák. A kormány mostani terve azonban az egyedi beavatkozásokat tenné lehetővé. Egy példán érzékeltetve: nemrég született kormányrendelet a devizahitelezés korlátozásáról. Ez a jogszabály azonban nem tud mit kezdeni azzal, ha egy bank például valamely távol-keleti devizában kezd el hitelezni, amelynek kamatterhe ugyan alacsony, ám a kiszámíthatatlan árfolyammozgások magas kockázatot jelentenek. A felügyeleti szervek ebben az esetben először nyilván felszólítanák a bankot, hogy függessze fel ezt a tevékenységét, ám az új javaslatok elfogadása után már akkor is be tudnának avatkozni, ha a bank nem hallgat a felszólításra.

A kormány tervének megfelelő szabályozás sok országban működik. A legismertebbek talán az Egyesült Államok bankmentései, az USA-ban a válság miatt az átszervezést már „nagyüzemi méretekben” végzik. A tavaly csődbe ment 140 amerikai bank nagy részét valamelyik állami szerv átvette, nemritkán egy hétvége alatt átszervezte, feldarabolta, és a fiókok hétfőn már az új tulajdonos nevén nyitottak újra.

A rendszer Magyarországon sem teljesen ismeretlen, hiszen a pénzügyi felügyelet most is kirendelhet felügyeleti biztost, ha valamilyen problémát észlel. A jogszabályok lehetővé teszik, hogy az állam akkor is tőkét emelhessen egy bankban, ha a társaság ehhez nem járul hozzá – a készülő törvény azonban ezeknél komolyabb jogosítványokat ad.