Jolán
2 °C
4 °C

Magyar közgazdász amerikai díja

2010.01.11. 14:33 Módosítva: 2010-01-11 14:40:03

Kondor Péter, a Közép-Európai Egyetem (CEU) Közgazdasági tanszékének (Depertmant of Economics) adjunktusa nyerte meg 2010. januárjában a Smith Breeden-díjat az Amerikai Pénzügyi Társaság (American Finance Association) éves találkozóján Atlantában. A díj a pénzügyi világ egyik legrangosabb elismerése, amellyel a 2009-ben a The Journal of Finance elnevezésű vezető szaklapban a nem vállalati-pénzügy témában megjelent legjobb írás szerzőjét jutalmazzák. A díjat évente adják át a három legjobb írásért. A nyertes cikkeket a The Journal of Finance szerkesztői választják ki. A díjazott írások az adott év első öt számában-, illetve a megelőző év decemberi kiadásában megjelent cikkek közül kerülnek ki.

Kondor Péter a legjobb tanulmány díját nyerte a „A dinamikus arbitrázs kockázata: a konvergencia-ügyletek árhatásai” (Risk in Dynamic Arbitrage: The Price Effects of Convergence Trading) című írásával. Két másik publikáció „Kiváló írásmű” elismerést kapott.

A Közép-Európai Egyetem előtt a University of Chicago-n tanított pénzügyet adjunktusként. A közgazdaságtan mesterfokú diplomája mellett, melyet 2002-ben kapott a Közép-Európai Egyetemen, PhD fokozatot is szerzett 2006-ban a London School of Economics-on. Tanulmányai alatt elnyerte az Európai Unió Archimedes-díjat 2002-ben és a GAM kitüntetést 2005-ben.

A befektetők lelkével lehetett nyerni

Csakúgy, mint számos korábbi pénzügyi válságnál, most is megfigyelték, hogy a bajba került vállalatok részvényeinek értéke túl hosszan csökken: a válság legmélyebb pontján ezek az értékpapírok gyakran irreálisan alacsony értéken cserélnek gazdát. Vajon mi lehet az oka annak, hogy még a jelentős tőkével rendelkező befektetők sem vásárolnak eleget ezekből a részvényekből ahhoz, hogy gátat vessenek az árak esésének, még akkor sem, amikor a részvények ára már elég vonzónak tűnik? A tanulmány megmutatja, hogy az árak és a befektetők viselkedése nem meglepő. Az érvelés abból indul ki, hogy még akkor is, ha a legtöbb befektető érzi, hogy az árak túl alacsonyak, azt nem tudja, hogy az árak zuhanása mikor áll meg, azaz, meddig tart még a válság. Ha túl korán fektetnek be, megégethetik magukat: a növekvő veszteségeik kilépésre kényszeríthetik őket még a válság vége előtt. Ha azonban túl sokáig várnak, elszalaszthatják a remek befektetési lehetőséget.

A tanulmány fő kövezkeztetése, hogy a fenti dilemma következményeként a befektetői csoportok lassan, egymás után lépnek be a piacra. Bár azok a befektetők járnak legjobban, akik a válság legmélyebb pontján vásárolnak, ex ante mindegyik stratégia ugyanazt a várható hozamot biztosítja, hiszen akik sokáig várnak, kimaradnak a befektetési lehetőségből ha a válság mégis átmeneti. A teljes publikáció (angolul) itt olvasható.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?