Gerzson
-3 °C
3 °C

Kártérítési próbaperekre készül a GVH

2010.01.11. 10:38
Bármelyik érintett vevő beperelheti kártérítésért azokat a cégeket, amelyeket a GVH a fogyasztó megtévesztésért megbüntetett, de a személyenként jellemzően kis, esetenként nehezen bizonyítható kár és a hosszú eljárás miatt perelni nem érdemes, és nem is szokás. A GVH azonban maga is felléphet, és idén ez feltett szándékuk is. Ha nyernének, a bíróság azt mondaná ki, hogy akik ekkor és ekkor X boltban Y terméket vásároltak, azoknak a cég Z forintot köteles fizetni. Így a fogyasztóknak már csak jelentkezniük kell a pénzért, és néhány ilyen ügy komoly visszatartóerővel hatna a cégekre.

Nagyobb, akár százmilliós büntetéseket ugyan jellemzően a kartellügyekben szabott ki tavaly a Gazdasági Versenyhivatal, az eljárások többsége viszont nem a cégek közötti összejátszás, hanem a fogyasztók megtévesztése miatt indul.

A megtévesztésért kiszabott bírság azonban nem a pórul járt vevőkhöz, hanem az állami költségvetésbe kerül. Ha ők akarják kárukat az adott cégen leverni, perelhetnek. Igaz, elég csekély eséllyel.

Hatmilliárd forint

Tavaly majdnem hatmilliárd forint bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal különböző vállalkozásokra törvénysértés miatt. A legtöbb ügy a fogyasztók megtévesztése miatt indult, 41 esetben összesen 827,8 millió forint bírságot szabtak ki. Tavaly nagyobbak voltak a bírságok, mert vannak olyan ágazatok, ahol állandóan megismétlődnek a jogsértések. A leggyakoribb jogsértések a korlátlan mobilnetet hirdető társaságokhoz, a gyógyhatású készítményekhez és a megtévesztő kiskereskedelmi hirdetési újságokhoz kapcsolódnak.

Tavaly kiemelten ellenőriztek bankokat és egyéb pénzügyi szolgáltatókat is, több alkalommal bírságoltak tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatért. Kartellügyekben huszonkilenc vizsgálat indult, hatszor szabtak ki bírságot, összesen ötmilliárd forint értékben.

Perelhet a fogyasztó

A törvény alapján más jogsértésének eredményeképpen keletkezett kárának megtérítését bárki követelheti bíróság előtt. A jogsértés ténye a jogszabály szerint a GVH jogerős határozatával is bizonyítható, így erre hivatkozva kártérítési pert indíthat az, akinek egy vállalkozás megkárosított. Két alapvető esetben fordulhat elő, hogy a fogyasztó bírósághoz fordulhat, mondta el Wallacher Lajos, a GVH elnökhelyettese. Az egyik, amikor nincs is vásárlás, így szerződés se a felek között, mégis kár érte a fogyasztót a cég jogsértése miatt. Például amikor egy hipermarketlánc reklámújságában feltüntetett műanyag játékkatona mégsem kapható. A probléma ezzel az esettel az, hogy elég nehéz bizonyítani a konkrét kárt, ami abból származhat például, hogy a fogyasztó csak azért ment oda, hogy a hirdetett terméket megvegye. Ráadásul a kár is kicsi, mondjuk, egy buszjegy ára, magyarázta Wallacher Lajos.

A másik eset, amikor a vásárlással szerződés jön létre a fogyasztó és a vállalat között. Amikor megveszünk valamit, akkor valójában szerződést kötünk, amellyel mindkét félnek jogai és kötelezettségei keletkeznek. A fogyasztónak ki kell fizetnie a termék árát, a – mondjuk – gyógyhatású készítménynek pedig tényleg gyógyítania kellene. Ha nem gyógyít, és a vevő bírósághoz fordul, akkor a bíró megvizsgálja a vállalt kötelezettségek teljesítését, és ha mulasztást (szerződésszegést) talál, el marasztalhat, például elrendelheti a vételár visszafizetését.

De annak megállapítása sem mindig egyszerű, hogy az adott termék nem felel meg a róla szóló reklámnak. Ha egy bank hirdetésében az áll, hogy akár negyvenöt napig is kamatmentes a hitelkártyáról elköltött pénz, és az ügyfél ezen felbuzdulva bemegy a bankba, hogy megkösse a szerződést, majd arra hivatkozik, hogy őt megtévesztették, mert nem tudta, hogy készpénzfelvételnél azonnal ketyeg a kamat, nem ér el semmit a bíróságon, ha a bank bizonyítani tudja, hogy köztük a jogviszony más tartalommal jött létre. A bankban aláírt szerződésben ugyanis már szerepel az összes feltétel (ami nem volt rajta a reklámon), és ilyenkor a fogyasztó valószínűleg hiába mondja, hogy nem olvasta el, amit aláírt.

A GVH nem tud arról, hogy indult ilyen per, igaz nincs is senkinek olyan kötelessége, hogy értese a versenyhivatalt erről. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület sem tud ilyen perről. Szerintük is nagyon nehéz bizonyítani a kárt. Még akkor is, ha a banki példánál egyszerűbb esetről van szó, és a helyzet egyértelműnek látszik. Vegyünk egy példát: A reklám hatására megvesszük a „legjobb”, azaz a hirdetés által a legjobbnak mondott mosóport. A GVH néhány hónappal később megbírságolja a céget, mert (megfelelő összehasonlító, tudományos vizsgálatok nélkül) nem lehet azt hirdetni, hogy az a legjobb mosópor. A fogyasztó azt állítja, hogy ő azért vette a drága mosóport, mert meg volt róla győződve, hogy az a legjobb, vehetett volna kétezer forinttal olcsóbbat is. Ez a kétezer forint pedig az ő kára. A fogyasztóvédők szakértői szerint ez valóban így van, a kár jogilag is igazolható, de egy bírósági eljárás több évig is eltarthat, ráadásul nagyon sokba kerül. Így nem meglepő, hogy eddig, legalábbis tudomásuk szerint senki sem indított ilyen eljárást.

Az OFE indíthat közérdekű keresetet, ha jogsértő magatartást lát, az elmúlt években több ilyen is volt. A legutóbbi például egy termékbemutatókat szervező cég ellen, amellyel végül peren kívül megegyeztek.

Hivatalból is indulhat per

A fentieken kívül van még egy lehetőség: maga a GVH is indíthat eljárást egy cég ellen, ha már határozatot hozott a jogsértésről, és megfelelően sok embert érint az ügy. Eddig azonban a versenyhivatal nem élt ezzel a lehetőséggel.

A GVH által indítható eljárásről 2008 ősze óta vannak konkrét jogszabályok, azóta figyelik, melyik ügyben lenne érdemes elindítani egy ilyen eljárást. Várnak a megfelelő alkalomra, olyan üggyel kezdenének, amelynél indokolt a fellépés, vagyis súlyos a jogsértés, és sokakat érint. Az is lényeges, hogy valószínűsíthető legyen a per eredménye, egyértelmű a jogi helyzet, és egyszerű, illetve gyors lehet a bizonyítás. Ha a bíróság a javukra ítélne, akkor az ítéletben az állna, hogy akik ekkor és ekkor X boltban Y terméket vásároltak, azoknak a cég Z forintot köteles fizetni. Ha a cég mégsem fizetne, akkor akik beleesnek az ítéletbeli kategóriába, végrehajtást indíthatnának a cég ellen.

Szeretnének eljárást indítani, mert ez jó üzenet lenne, ettől azt remélik, hogy megnő a visszatartó erő, mondta Wallacher Lajos. Az elnökhelyettes tájékoztatása szerint még az idén terveznek perindítást valamelyik jogsértő cég ellen, hogy érvényesítsék a fogyasztók polgári jogait.

Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület arra biztatja a fogyasztókat, ha jogsértést látnak, keresség fel őket vagy a hatóságokat. Így ha őket nem is kártalanítják, de legalább az egyre nagyobb bírságokkal elejét lehetne venni a többi cég jogsértésének.