Alajos, Leila
20 °C
34 °C

PPO: jogsértésnél visszajár a pénz

2010.01.13. 14:30
Jogsértés esetén kérhetik vissza a pénzüket a PPO ügyfelei, ehhez azonban meg kell állapítani a jogsértés tényét. A hatóságokhoz tovább áramlanak a bejelentések, az ügyfelek pedig már a közös per lehetőségét fontolgatják. Az OFE szerint nem volt etikus a PPO viselkedése, nem lehetett volna automatikusan meghosszabbítani az előfizetést és értesíteni kellett volna a fogyasztókat a szerződési feltételek változásáról.

Tovább özönlenek a panaszok a fogyasztóvédőkhöz, versenyhivatalhoz, adatvédelmi ombudsmanhoz és a rendőrséghez a PPO-ügyben. Az ügyfelek azt kifogásolják, hogy egy korábban ingyenes szolgáltatásra regisztráltak, a cég pedig megváltoztatva az általános szerződési feltételeket, levont tőlük éves díj címén 2490 forintot, erről azonban csak belső levelezési rendszerében értesítette őket.

Mit mond a törvény?

205/B. § (1) Az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta.

(2) Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta.

Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szerint több probléma is felmerül az esettel kapcsolatban. Nem etikus például az előfizetés automatikus meghosszabbodása. A távközlési hűségszerződések esetében az OFE-nek tárgyalásos úton sikerült elérni, hogy a hírközlési szolgáltatók ne alkalmazzák az automatikus meghosszabbítást.

Az ÁSZF változásáról a szolgáltató köteles vagy a nyilvánosságot tájékoztatni két országos napilapban közzétett hirdetéssel, vagy közvetlenül az érintett fogyasztók értesítésével. Ez utóbbi nem történt meg. Bizonyíthatóan a PPO két utolsó hírlevelében amelyek december 20. környékén lettek kiküldve szó sem volt ÁSZF változásról. Az OFE szerint ebben az esetben a belső levelezést nem tekinthetjük tájékoztatásnak.

A jogviszony

A PPO ügyben kétféle jogviszonyról beszélhetünk, az egyik az ügyfél és a PPO viszonya. Ezt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság tudja vizsgálni. Kathy Attila szóvivő jelezte is, hogy érkeztek hozzájuk panaszok, vizsgálják is ezeket, illetve a Gazdasági Versenyhivatallal is felvették a kapcsolatot, mert hozzájuk is érkeztek bejelentések. A GVH-nál megtudtuk, hogy már kétszázra nőtt a panaszok száma a tegnapi hetvenről. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesülethez is érkezett panasz az üggyel kapcsolatban, illetve több rendőrségi feljelentés is volt. Egyelőre minden hatóság azt méri fel, van illetékessége, és ha történt, milyen jogsértés gyanúja miatt vizsgálatot indítani.

A másik kapcsolat az ügyfél és a bank kapcsolata, a bank itt harmadik szereplőként lép a képbe. A PPO.hu üzemeltetőjének az OTP Bank nyújt regisztrált kártya elfogadói szolgáltatást. A szolgáltatás lényege, hogy a PPO-tól igénybevett szolgáltatások bármilyen, az internetes fizetésre használható bankkártyával kiegyenlíthetők.

A bank szerepe

Nézzük, mik a regisztrációs folyamat lépései. Az ügyfél regisztrálja magát a szolgáltató honlapján. Ennek keretében megköti a szerződést a szolgáltatóval. A szerződés rögzíti a fizetés módját. Az ilyen, ismétlődő terhelés (recurring) jellegű fizetések lényege, hogy az ügyfél egyszeri megbízással felhatalmazza a szolgáltatót, hogy az esedékes díjat a kártyájáról leemelje. A tranzakció lényegében megegyezik a beszedési megbízás fizetéssel, (megbízás kitöltése, számlaszám megadása, rendszeres terhelések). A különbség, hogy a terhelés nem bankszámláról hanem kártyáról történik. Sem itt, sem a beszedési megbízás fizetésnél nincs szükség az egyedi terhelések ügyfél általi engedélyezésére, mert ő a megbízást már korábban megadta – tájékoztatott az OTP Bank.

Annak érdekében, hogy a későbbi terhelések végrehajthatók legyenek, az ügyfélnek meg kell adnia a fizetésre használt kártyájának adatait. Fontos megjegyezni, hogy a kártyabirtokos a kártya adatait nem a szolgáltató, hanem a bank felületén adja meg, tehát a szolgáltatónak nincsenek birtokában kártya adatok. A regisztráció során – egy normál internetes fizetéshez hasonlóan – a kártyabirtokost átirányítják a banki oldalra, és ott adja meg a kártyájának adatait, amivel a későbbiekben a tranzakciót ki kívánja fizetni.

Regisztrációkor képződik egy azonosító, amit a szolgáltató tárol. Ezt az azonosító semmilyen összefüggésben nincs a kártya adataival, azok az azonosítóból nem visszafejthetők – hangsúlyozták a banknál.

Ha a továbbiakban a szolgáltató valamilyen tranzakció ellenértékével meg akarja terhelni az ügyfelet, a rendszeréből kiválasztja az ügyfélhez tartozó azonosítót és a tranzakció adataival együtt (vásárolt áru, szolgáltatás leírása, ára) továbbítja a kártyás fizetést bonyolító bank felé. A bank az azonosító alapján a nyilvántartásából kikeresi a biztonságosan tárolt – és előzőleg regisztrált – kártyaadatokat, és ezek használatával elindítja a tranzakciót. A tranzakció eredményről (sikeres vagy sikertelen) tájékoztatja a szolgáltatót, aki ezt továbbítja az ügyfele felé.

Az ügyfélnek bármikor lehetősége van a kártyájának adatait aktualizálni, illetve a kártyáját kiregisztrálni. Ha az ügyfél a szolgáltatóval a szerződését felmondja, a kártyájának adatait törlik.

Mikor kerültek oda az adatok?

A cég 2004 óta nyújt elektronikus, kereskedelmi szolgáltatásokat, ekkor még minden egyes tranzakciónál be kellett írni a bankkártya adatait. Néhány évvel később, 2008 novemberében bevezették a bankkártya regisztrációt és az ehhez kapcsolódó csomagválasztást, vagyis az ügyfeleknek a legközelebbi vásárláskor már be kellett regisztrálniuk a kártyájuk adatait. Az ügyfelek többsége 2008 novembere óta járt az oldalon és regisztrálta a kártyáját, náluk az alapvető kérdés a jogsérelem tekintetében az lehet, ahogy azt fent már leírtuk, hogy kaptak-e megfelelő tájékoztatást az általános szerződési feltételek módosításáról.  Külön esetet jelenthet azon ügyfelek köre, akik utoljára 2008 előtt használták az oldalt, ők sem a csomagválasztásról, sem a kártyaregisztrációról nem tudtak.

Ha vannak ilyen felhasználók és ha tőlük is levonták az éves díjat (a panaszok alapján egyébként vannak ilyenek), akkor az OFE szerint problémát jelent, hogy a kártya adatai (illetve az fentebb említett kód) elektornikus vásárlás alkalmával kerültek a szolgáltatóhoz, amikor mobilt töltöttek fel vagy autópálya-matricát vettek. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szerint kérdéses, hogy joga van-e a szolgáltatónak megőrizni olyan személyes adatokat, amire nem kapott felhatalmazást. Az OFE határozottan állítja, hogy a korábbi regisztráció idejében ez a mostan ÁSZF nem volt érvényben, azoknál a regisztrációknál nem engedélyezték a személyes és banki adatok tárolását. A regisztrációnál szó sem volt előfizetésről, évekkel ezelőtt még ingyenes szolgáltatásra iratkoztak fel a felhasználók.

Vitáknál a teendő

Az OTP Bank azt ajánlja a PPO ügyfeleinek, hogy a reklamáció benyújtása előtt ellenőrizzék, hogy szerződtek-e a céggel az éves díj kiegyenlítéséről. Erről információt a PPO tud nyújtani. Ha ilyen megállapodás nem történt a felek között, tehát ha a terhelés dokumentáltan nem jogszerű, az ügyfelet megilleti a tranzakció összegének jóváírása.

Binder István, a PSZÁF szóvivője erről azt mondta, hogy az úgynevezett chargeback, vagyis reklamáció utáni pénzvisszafizetés akkor illeti meg az ügyfelet, ha jogsértés történt. Ehhez azonban határozat kell. Az OFE is egyetért abban, hogy a megindított tranzakciót a bank nem állíthatja le.

Elektronikus kereskedelem esetén két illetékes hatóság vizsgálódhat a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Nemzeti Hírközlési Hatóság. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület azt javasolja az ügyfeleknek, hogy első lépésben a szolgáltatótól próbálják meg visszaszerezni az illetéktelenül beszedett pénzt és mindenképpen tiltsák le a további előfizetést. Amennyiben a szolgáltató elutasítja kérésüket, forduljanak a hatósághoz, illetve indíthatnak békéltető eljárást a lakóhelyük szerint illetékes Békéltető Testületnél. Az egyesület szerint a fogyasztók polgári peres eljárásban is kérhetnek jogorvoslatot.

Közben a fórumokon és a Homáron közös per indítását javasolták a PPO ügyfelei, ehhez próbálnak minél több károsultat összegyűjteni.

Svájci számlára vándorolt a pénz

Mint azt már megírtuk, a PPO-s terhelések egy svájci cég nevében érkeztek az ügyfelek számlájára. Miután a cég továbbra sem nyilatkozik arról, hogy összesen hány ügyfelüktől vonták le a 2490 forintot, csak tegnapi becslésünkkel élhetünk: miután a cég áprilisi közlése szerint 110 ezer kártyát regisztráltak rendszerükön keresztül, e szám felét vettük, mint akik eddig ingyenes csomagot használtak, így a hétfői átállítás 130 millió forint feletti bevételt jelent a cégnek.

A svájci számlázás miatt felmerül, hogy vajon hol adóznak az összeg után. Ugyan Magyarország és Svájc között van egy kettős adóztatás elkerüléséről rendelkező egyezmény, de ez még nem nyújt elegendő fogódzót ahhoz, hogy eldönthessük, a PPO-nak – amennyiben jogszerűen tett szert a 2490 forintokra – kell-e Magyarországon adót – társasági nyereségadót, áfát – fizetnie az ügyfeleitől most szerzett bevétele után. Ha a PPO-nak volt itt telephelye, akkor elég egyértelmű a helyzet: kell adót fizetnie a magyar államkasszába. Ha azonban nincs telephelye itt, mert például netes szolgáltatást nyújt, akkor bonyolultabb a kérdés – mondták lapunknak adószakértők. Ha van itt irodája, van itt Magyarországon ügyvezetője, akkor ez elég lehet ahhoz, hogy azt mondhassuk, tényleges tevékenységét itt végzi az adótörvények szemszögéből is, így pedig a magyar közteherviselésből ki kell vennie a részét. Ám, mint az a ppo.hu honlap impresszumából kiderül –, a PPO szolgáltatását valójában az Investech Informatikai és Kommunikációs Kft., egy budapesti címen bejegyzett cég nyújtja, a honlapot ez a cég üzemelteti, ez pedig nem bizonyítja azt, hogy a PPO itt, egy magyarországi irodában végzi a tevékenységét. A jelenlegi információk alapján csak sejtéseink lehetnek – a feljelentések alapján esetleg elinduló nyomozás deríthet fényt a valóságra –, de elképzelhető, hogy a PPO a tevékenységét, a call centert, a honlapüzemeltetést kiszervezte, így pedig megúszhatja a magyarországi adófizetést – magyarázták adószakértők.

A tények ismerete kellene ahhoz, hogy a PPO tevékenységét az e-kereskedelem kategóriájába soroljuk. Ha oda tartozna, akkor megint csak kellene idehaza adót fizetnie.

Az internetes kereskedelem esetében az a szabály, hogy ha egy EU-n kívüli országba (ilyen Svájc is) bejegyzett cég e-kereskedelmet végez, akkor áfafizetés szempontjából valamelyik EU-országba be kell jelentkeznie és az ottani áfakulcsot kell felszámítania a kereskedelmi tevékenysége után (ez az esetek nagy részében Luxemburg vagy Madeira szigete a 12-15 százalékos áfakulcs miatt). Azt azonban a jelenlegi információk alapján nem lehet eldönteni, hogy a PPO internetes kereskedelmet valósított-e meg.

A partnerek

Nem örülnek az esetnek és figyelemmel kísérik a PPO-s ügyet – nyilatkozta az Indexnek Winkler-Virág András, az Autópályakezelő szóvivője. Ha úgy látják, hogy reagálni kell, akkor fognak is. Jelen pillanatban nem tudják megítélni, hogy korrektül járt-e el a cég, igaz ez nem is feladatuk.

A legtöbb autópályamatricát még mindig benzinkutakon adják el, de sms-ben és interneten is lehet vásárolni. Sms-ben mindhárom mobilszolgáltatónál vehetünk matricát, itt száz forintos kényelmi díjat is felszámolnak a mobilszolgáltatók. Neten a PPO-n kívül több cégnél is lehet matricát venni, például a Voxinfo, az IziShop, a Dooboop oldalán, utóbbi kettőnél nem kell semmilyen kényelmi díjat fizetni pluszban.

Winkler-Virág András annyit még elmondott, hogy a virtuális értékesítéshez bárki csatlakozhat, bárki értékesíthet sms-ben, neten matricát. Ehhez természetesen ki kell alakítani a megfelelő pénzügyi rendszert. A szóvivő reméli, hogy egyre többen értékesítenek majd autópálya-matricákat és az úgynevezett kényelmi díj el fog tűnni a verseny miatt. A mobilszolgáltatóknál nem így történt, ott mindhárom szolgáltatónál ugyanannyit, száz forintot kell fizetni, de a netes fizetéseknél még kialakulhat verseny.