Árpád
-2 °C
4 °C

Csodafegyverért küzdenek a szakszervezetek

2010.01.13. 10:26
Lejárt a kollektív szerződés, és nem sikerült megállapodni az újról – röviden erről szól a BKV-nál kedden kezdődött sztrájk. Márpedig a kollektív szerződés a munkavállalók egyik legkomolyabb érdekérvényesítő eszköze, a munkajogi előírásokon és a konkrét munkaszerződésen túlmenő jogokat is garantálhat a dolgozóknak. A végkielégítésről, a prémiumról, felmondási időről vagy a béren kívüli juttatásokról ebben lehet a törvénynél kedvezőbb feltételekkel megállapodni.

A kollektív szerződés a sztrájk mellett a munkavállalói érdekképviselet legerősebb érdekérvényesítő eszköze. Ez ugyanis egy olyan megállapodás, amely a Munka törvénykönyvén és a munkaszerződésen túl tartalmazhat a munkaviszonyból származó jogot, kötelességet. Ráadásul lényegében jogszabályként működik, hiszen nemcsak az aláírókra, hanem a cég valamennyi dolgozójára vonatkozó szabályozást tartalmaz – mondja Csonka Ernő ügyvéd, munkajogi szakértő.

Megállapodnak helyettünk

Maga a kollektív szerződés egy olyan megállapodás, amit a munkáltató köt a munkavállalókat képviselő szakszervezettel vagy szakszervezetekkel. Munkahelyi, illetve ágazati vagy iparági kollektív megállapodások egyaránt léteznek, a munkahelyiek Magyarországon a nagyobb, több száz főt foglalkoztató vállalatokra jellemzők. Ha több szakszervezet működik egy munkahelyen, kollektív szerződést akkor is csak egyet lehet kötni, ami az aláírása után a cég valamennyi munkavállalójára kiterjedő jogokat és kötelességeket tartalmaz.

A szerződésben – amely egyfelől a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, valamint azok gyakorlásának szabályait, másfelől a munkaadó és a szakszervezetek viszonyát határozza meg – a munkaviszonnyal kapcsolatos bármilyen elem szerepelhet. Így ebben szabályozhatják az üzleti titoknak minősülő adatok körét éppúgy, mint az összeférhetetlenségi vagy a jutalmazási előírásokat, a munkakörbe nem tartozó munkavégzést, de akár az üdüléssel, a munkaruhával vagy a nyugdíjpénztárral kapcsolatos szabályok is ebben szerepelhetnek.

Ezek a részletek nagyon fontosak a szakszervezetek számára. A Munka törvénykönyve ugyanis kimondja: a kollektív szerződés eltérhet a törvényben szereplő előírásoktól, ha az eltérés a dolgozók érdekét szolgálja. Így egy ilyen megállapodásban a munkavállalók a normál munkajogi viszonynál sokkal kedvezőbb feltételeket harcolhatnak ki maguknak.

Ami a csövön kifér

Hogy mik lehetnek ezek a kedvezőbb feltételek? „Minden, ami a csövön kifér” – mondja a szakjogász. Jellemzően a prémiummal és a bérfejlesztéssel, a munka és a pihenőidő viszonyának szabályozásával, a munkaviszony megszűnésével, így a felmondási idővel és a végkielégítéssel kapcsolatos tételek szerepelnek az ilyen megállapodásokban.

Vadsztrájk nincs, de lehetne

A szakértő szerint a BKV buszsofőreinek múlt heti akciója – amikor jellemzően a szabályokat betartva lassították a munkát, és okoztak káoszt a fővárosi tömegközlekedésben – egy újfajta érdekérvényesítési kezdeményezés, mondta a szakértő. A magyar munkajogban erre nincs szabályozás – így jogilag értelmezhetetlen Demszky Gábor kijelentése is, hogy itt vadsztrájk lett volna –, ám Csonka Ernő szerint a mostani ügy nyomán a jogalkotónak érdemes lenne ezzel is foglalkoznia.

A kollektív szerződés biztosíthatja például a több évre előre kiszámítható fizetésemelési ütemet, vagy azt, hogy egy dolgozó az elbocsátásakor – például csoportos létszámcsökkentés esetén – a törvényben szereplőnél több végkielégítést kapjon (igaz, ez utóbbi elemével vissza is lehet élni, mint azt példázza az épp a BKV-nál nyáron kirobbant menedzserszerződések és milliárdos végkielégítések ügye). A fővárosi közlekedési cégnél most egyebek mellett étkezési utalványok megőrzéséért küzdenek a szakszervezetek, valamint azért, hogy a három-három százalékos nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulásokat továbbra is a kollektív szerződés rögzítse.

Arra, hogy a kollektív szerződés általában milyen pluszjogokat adhat a munkavállalónak, nincs törvényi előírás, ahogyan arra sincs, hogy mi lehet a plusz juttatások felső határa. Csonka Ernő tapasztalatai szerint erre általánosan kialakult joggyakorlat sincs, megkülönböztetik ugyanis a munkaadókat attól függően, hogy magántulajdonban vagy legalább részben köztulajdonban álló cégről van-e szó. Magántulajdonban álló vállalkozásoknak a menedzsment lényegében bármit megadhat a dolgozóknak, amire a tulajdonosok jóváhagyása kiterjed.

Jogszokás szerint

A köztulajdonban álló, közpénz felhasználásával működő cégeknél már „vannak a jogszokás szerint kialakult korlátok” – mondta a szakértő. Az ilyen cégeknél – bár jogszabály ezt sem mondja ki – figyelembe veszik a polgári jog olyan alapvető fogalmait, mint azt, hogy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás álljon arányban egymással, vagy hogy a megállapodás megfeleljen a jóhiszemű, tisztességes eljárás követelményeinek. Igaz, a kollektív szerződés megkötésére irányuló szakszervezeti követelések között ritkán szerepelnek olyanok, amelyek később alkalmasak a visszaélésre.

A kollektív szerződést egyébként határozott vagy határozatlan időre lehet kötni, nálunk az egy-öt év közötti időszakra szóló szerződések a tipikusak, mondja Csonka Ernő. Hosszú távra szóló garanciát azonban önmagában a határozatlan vagy több évre szóló kollektív szerződés sem jelent, ugyanis azt három hónapos határidővel bármelyik aláíró felmondhatja (bár a felek ennél hosszabb szerződés-felmondási időben is megállapodhatnak). A törvény egyébként előírja a munkáltatónak, hogy javaslatot tegyen a munka díjazásával kapcsolatos szabályok kollektív szerződésben történő rendezését.

A vállalati, illetve ágazati kollektív szerződések megkötését be kell jelenteni a munkaügyi minisztériumba, és a szerződés tartalma az érintett vállalat, illetve iparág dolgozói számára nyilvános. Csonka Ernő szerint a közpénzből gazdálkodó cégeknél ez a megállapodás közérdekű adatnak minősül, így nyilvánosnak kell lennie. Ennek ellenére a BKV honlapján nem találtuk meg azt a kollektív szerződést, ami december 31-ig volt érvényben, és amelynek a megújításáért most a munkaharc folyik.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?