Vilhelmina
11 °C
28 °C

Amíg áll a BKV, addig legalább nem termel veszteséget

2010.01.15. 13:13 Módosítva: 2010-01-15 14:05:04
Maximum néhány tizedes GDP-visszaesést okozhat a BKV-sztrájk, azt is leginkább akkor, ha elhúzódik és kiszélesedik, de pontosan számszerűsíteni a GDP-re tett hatását rendkívül bonyolult. Pénzügyi szempontból azonban még jól is jöhet, hiszen amíg áll az évek óta veszteséges cég, addig legalább nem termel több veszteséget, kevesebb adóforint megy el rá.

Nagyon nehéz, szinte lehetetlen számszerűsíteni, hogy mekkora GDP-kiesést okoz a BKV-sztrájk. Azt, hogy a BKV mennyi GDP-t termel, hozzáadott értéken, vagyis termelési oldalról számolják. Tehát a cég vállalatként a számviteli könyvei alapján számolódik el, mondta Szabó Péter, a KSH nemzeti számlák részlegének főosztályvezetője. A hozzáadott értéket durván úgy számolják, hogy az árbevételből levonják a termeléshez felhasznált termékek és szolgáltatások értékét (anyagköltség, energiaköltség, vásárolt szolgáltatások értéke stb.) Az árbevétel első megközelítésben látszólag csökken egy sztrájk alatt, de ez sem ennyire egyszerű.

"Nem lesz kimutatható hatása a sztrájknak a GDP-re, még az egy tizedes csökkenést sem éri el, vagyis a kerekítési hibahatáron belül lesz a visszaesés. Ha azonban elhúzódik és kiszélesedik, akkor akár néhány tizeddel is csökkenhet a kibocsátásunk" – mondta Forián Szabó Gergely, a Pioneer Investment befektetési igazgatója.

Most legalább spórolnak

Pusztán a BKV-t nézve az sem biztos, hogy a sztrájk pénzügyi szempontból rossz a nemzetgazdaságnak, hiszen egy évek óta veszteséges vállalatról van szó. Tehát amíg nem működik egy ilyen cég, addig legalább nem termeli a veszteséget, mondta Szabó Péter. Ha pedig nem növeli a veszteségét, akkor az államnak, vagyis az adófizetőknek kevesebb pénzt kell adnia a cégnek. Persze a sztrájk hatása ennél lényegesen összetettebb.

Már a sztrájk pusztán az árbevételre, a cég nyereségének alakulására való hatását sem egyszerű mérni. Hiszen akik bérlettel járnak, azok már előre fizettek egy szolgáltatásért, ami most nincs. Akik pedig most nem vesznek jegyet a sztrájk miatt, azoknál is elképzelhető, hogy csak egy halasztott fogyasztásról van szó, mert mondjuk azért vettek volna jegyet, hogy elmenjenek egy hivatalba, és ezt majd megteszik a sztrájk után. Eközben a cég például energia-megtakarítást ér el, hiszen az álló járművek nem használnak áramot, benzint, mondta Szabó Péter. (A sztrájkbizottság szóvivője, Nemes Gábor elmondta, hogy a BKV-nak a munkabeszüntetés ugyan napi 40 millió forint jegyárbevétel-kiesést jelent, ezt azonban ellensúlyozza a 90 millió forintos megtakarítás, ami a sztrájkolóknak ki nem fizetett munkabérből és annak járulékos költségeiből, illetve a megtakarított benzin-és karbantartási költségből tevődik össze.)

Sőt, azzal, hogy a BKV járművei a sztrájk alatt zsúfoltabbak, gyakorlatilag egy termelékenység növekedés áll be. Más szóval, javul a járművek kihasználtsága, azaz a bevételek és a folyó költségek aránya, ami pozitívan hat a hozzáadott értékre.

Amit meg kell termelni, az meg lesz termelve

A sztrájk GDP-re való hatását nem lehetséges kizárólag a BKV adatain keresztül megközelíteni, hiszen a sztrájk hatással van számos munkavállaló és vállalkozás tevékenységére, és a fogyasztókra (lakosság) is. Például, ha egy bolti eladó távolléte miatt nem nyit ki a bolt, akkor annak csökken a GDP-hez hozzáadott értéke. Viszont ha azok az emberek, akik eddig BKV-vel jártak, most viszont kocsiba ülnek, akkor azok egyrészt növelik a benzinkutak bevételét (hozzáadott értékét), illetve növelik a lakossági fogyasztást is.

Az sem okoz nagy gondot, ha pár napig nem jut el a szörpgyárba a termelő ember, ettől még nem fog ebben a hónapban kevesebb szörpöt termelni a gyár, mivel a legtöbb termelő cég rendelésre dolgozik, igazából a rendelésállomány, és nem a munkanapok száma határozza meg kibocsátásukat. Azaz, ha ki is esik egy nap, azt előbb-utóbb behozzák. Vagyis a statisztikában munkanaphatásként ismert jelenség nem lesz hatással a kibocsátásra. A szolgáltató cégek is behozzák a kiesést, hiszen manapság szinte folyamatos a szolgáltatás egész héten, és az emberek a szolgáltatások fogyasztását maximum elhalasztják egy későbbi időpontra.

Vagy éppen a sztrájk idejére, amire esetleg szabadnapot vesznek ki. A Tesco, mely dolgozói közlekedésére áruházanként külön akciótervet készített, telekocsival, taxicsekkel, a távolabb lakók műszakjának cseréjével készült a most már többnaposra nyúló közlekedési káoszra, egyelőre több áruházában inkább a hétköznap szokásosnál kicsit nagyobb forgalmat igényelt. Ennek egyik magyarázata, mint az a sztrájk első napja után Hackl Mónika szóvivő elmondta, az lehet, hogy amíg az emberek egynapos munkabeszüntetésre készültek, esetleg szabadnapot vettek ki.

Az Egisnél is telekocsival igyekeztek eljutattni a dolgozókat a gyógyszertár telephelyeire, de, mint Menthy Mariann szóvivő még a sztrájk második napján elmondta, a vállalat a BKV-sztrájkból eredő késéseket és hiányzásokat megértéssel fogadja, és igazolt távollétnek tekinti. Ugyanakkor amennyiben a jövőben a távollétekből eredő termeléskiesés összesítésének eredménye ezt indokolttá teszi, a vállalat meg fogja fontolni a munkanap-áthelyezés lehetőségét.