Vissza lehet szerezni egy kis adót

Néhány milliárd forintra is rúghat az az összeg, amit Magyarországon bejegyzett cégek külföldi - jogi személy-  tulajdonosai most visszakövetelhetnek az APEH-től. Az eljárás elhúzódhat, de a végeredmény garantált, az Európai Bíróságon született ítéletek alapján, még ha az eljárásokban nem is vizsgálták a magyar jogot.

Az alapügy Hollandia osztalékadó-szabályaival kapcsolatos. Hollandiában olyan adószabály volt érvényes, amely alapján nem kellett osztalékadót fizetnie egy holland cég holland tulajdonosának, ha osztalékot vett ki a cégből, ám egy nem holland tulajdonost már 25 százalékos osztalékadó terhelte. Erről mondta ki a luxemburgi Európai Bíróság, hogy az diszkriminatív rendelkezés, ellentétes az uniós joggal, mert akadályozza a tőke szabad áramlását. A bíróság kimondta, hogy az EU-ban nem lehet fenntartani vagy alkotni olyan forrásadószabályt, amely hátrányos helyzetbe hoz egy külföldi szereplőt egy hazai szereplővel szemben. (2007 novemberében egy ehhez hasonló ügyben ugyanígy határozott a luxemburgi testület, 2009 júniusában pedig ebben a holland ügyben megerősítette korábbi döntését és szélesebb körre terjesztette ki a határozat hatókörét.)

A holland ügyben hozott ítéletnek magyar relevanciája is van, és milliárdos nagyságrendű összeg sorsáról lehet szó – hívta fel a figyelmet Kövesdy Attila, a Deloitte Zrt. adóosztályának vezetője. Ugyan 2006. január 1-jétől a külföldi jogi személy tulajdonosnak utalt osztalék utáni osztalékadót nulla százalékra vitte le a magyar jogalkotó, de 2004-ben és 2005-ben a jogi személyek vonatkozásában hasonló volt a helyzet idehaza, mint Hollandiában, vagyis amíg magyarországi cégből magyar jogi személy tulajdonosnak utalt osztalék osztalékadó-mentességet élvezett, addig a külföldre utalt osztalék után már kellett adót fizetni. Ez a pénz pedig most visszaszerezhető – tette hozzá az adószakértő.

Az 2004-2005-ben nem volt jellemző, hogy magyar tulajdonosa volt egy külföldi cégnek, és abban a külföldi országban más adómérték vonatkozott a belföldi és a külföldi tulajdonosnak kifizetett osztalékadóra. Így a 2004-2005-ös időszakot tekintve inkább most azok a külföldi, de uniós cégtulajdonosok előtt adott a lehetőség a pénz visszaszerzésére – legyenek azok társaságok vagy akár befektetési alapok, nyugdíjbiztosítók, intézményi befektetők –, akiknek Magyarországon működő társaságban volt tulajdonrészük és kaptak a magyar vállalkozástól osztalékot – magyarázta Kóka Gábor, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

Persze a magyar cégek az elmúlt pár évben már aktívabban terjeszkedtek az EU más tagállamaiban, magyar üzletemberek nagyobb számban alapítottak külföldi céget, mint az uniós csatlakozásunk idején, ezért aztán bizony a magyar tulajdonosok is – magánszemélyek, cégek, intézményi befektetők – érintettek lehetnek a holland ügy folyományaként adódó lehetőségben – húzta alá a szakember.

Egy része már elévült, de most sem késő ébredni

Az előbbi kör, vagyis a külföldi tulajdonosok az APEH-től tudják visszaszerezni a korábban levont adót. Úgy kell eljárniuk, hogy formanyomtatvány híján egy levelet írnak a magyar adóhatóságnak, melyben leírják a tényállást, igazolják az abban leírtakat. Arra is figyelniük kell, hogy a 2004-ben befizetett osztalékadót már nem tudják idén visszaszerezni, mert az már – az ötéves szabály miatt – elévült. Néhány cégtulajdonos persze tavaly év végéig már elindította a procedúrát, ők reménykedhetnek a sikerben.

Idén tehát a 2005-ben befizetett osztalékadó visszaszerzéséért lehet küzdeni, és a Deloitte szakembereinek becslése szerint hatmilliárd forint körüli összeg a tét. Az érintett cégek száma százas nagyságrendben mozoghat (elsősorban, de nem kizárólag multinacionális vállalatról van szó), vagyis egy-egy céggel kapcsolatban átlagosan pár milliós, de esetenként akár pár tízmilliós summa sorsa forog kockán. Ráadásul vélhetően kamattal növelten jár a pénz.

Persze nem biztos, hogy olyan gyorsan jön a siker – vetette közbe Kövesdy Attila. Nagy kérdés ugyanis, hogy az APEH egy holland ügyben hozott európai bírósági ítélet nyomán gyorsan, különösebb akadékoskodás nélkül visszadja-e a vitatott összeget. Ha nem, akkor az ügy elhúzódhat, hiszen az APEH határozatát első- és másodfokon is meg lehet támadni az adóhatósági szinten, utána pedig bíróság elé lehet vinni az ügyet, a magyar bíróság pedig akár dönthet úgy is, hogy megkérdezi a luxemburgi Európai Bíróságot, de egyszerűen annak megkérdezése nélkül alkalmazhatja a holland minta alapján a luxemburgi testület döntését.

A Deloitte megnézte az adóhatósági és bírósági gyakorlatot az uniós országokban, és a tapasztalatok szerint ilyen téren nálunk nem a legjobb a helyzet, a cégeknek sokszor a végsőkig el kell menniük, hogy visszaszerezzék a levont, de most visszajáró osztalékadót.

A magyar cégtulajdonosoknak a külföldi APEH-hel lesz ügyük

Azoknak a magyar cégtulajdonosoknak, akiknek a cége olyan uniós országban van, amelyben más-más adóteher sújtja a belföldi és a külföldi cégtulajdonosnak kifizetett osztalékot, nekik a külföldi adóhatóságtól kell megpróbálni visszaszerezni jussukat. Hogy ez mekkora összeget tehet ki, az adótanácsadó cég szakértői nem mertek találgatásokba bocsátkozni.

Érdekes, hogy az Európai Bíróság ítélete nem sarkallta az uniós tagországokat arra, hogy gyorsan szüntessék meg hazai jogrendszerükben a diszkriminatív osztalékadóztatási rendelkezéseket. (Egyszerűen azért, mert a megszüntetés automatikusan bevételkieséssel jár, ám a diszkriminatív szabály meghagyása esetén az érintetteknek lépéseket kell tenniük a jussuk visszaszerzése érdekében, egyrészt ez idővel jár, másrészt pedig nem biztos, hogy mindenki meg is lépi.) Ezért érdemes a magyar cégtulajdonosoknak is alaposabban utána járniuk, hogy a külföldi ország fenntartja-e még a diszkriminatív osztalékadó-szabályt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!