Konstantin
12 °C
25 °C

170 ezerrel nőtt a BAR-listások száma

2010.01.22. 11:43
Az elmúlt öt évben 789 ezren kerültek a Központi Hitelinformációs Rendszerbe, közkeletű nevén a BAR-listára - derül ki a BISZ Zrt. minap közzétett adataiból. A rendszerben lévő magánszemélyek száma egy év alatt 170 ezerrel nőtt, a fennálló mulasztások száma pedig meghaladta novemberben az egymilliót, sőt, tovább emelkedik. A BAR lista tehát soha nem látott hosszúságú, ám van arra remény, hogy idén megtörik az elmúlt másfél év szomorú trendje.

A BISZ Zrt. Központi Hitelinformációs Rendszere a vállalkozások mellett azokat a természetes személyeket és ezek mulasztásait, visszaéléseit tartja nyilván, amelyek a pénzügyi intézményekkel kötött hitel- vagy hiteljellegű szerződésben vállalt kötelezettségeiknek a minimálbér összegét meghaladó mértékben folyamatosan több mint 90 napon keresztül nem tettek eleget. December végéig a 2008-as év végi 618 ezerről 789 ezerre nőtt a lakossági alrendszerben tároltak száma, ez 28 százalékos növekedést jelent.

2008 végén még 669 ezer volt a fennálló lakossági mulasztások száma a rendszerben, ám ez 2009 novemberében meghaladta az egymilliót, december végére pedig 1 millió 44 ezerre nőtt. A mulasztás megszűnik, ha az ügyfél teljes tartozása rendeződik (a hátralék kiegyenlítésével, fedezet, kezes igénybe vételével, vagy akár a szerződés átütemezésével). A lezárt mulasztások az üzleti lekérdezésekben a lezárást követően még további öt évig láthatók. Ezek száma egy év alatt 330 ezerről 354 ezerre nőtt. Az első félévben a forintgyengülés miatt megugró törlesztőrészletek, a második félévben pedig a 10 százalék fölé emelkedő munkanélküliség, illetve a csaknem öt százalékos magyarországi reálbér-csökkenés jelenthette a legnagyobb rizikófaktort az adósságtörlesztés szempontjából.

A fennálló mulasztások havi növekedési üteme viszonylagos stabilitást mutat: 3-5 százalékos emelkedés tapasztalható minden hónapban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bankok várható hitelezési vesztesége is hasonló ütemben változna, hiszen számarányukat tekintve döntően kisebb volument képviselő fedezetlen hitelekről van szó, összegüket tekintve viszont jelentős lehet a nagy értékű fedezet érvényesítését lehetővé tevő jelzáloghitelek részesedése. Bár az év végi adatok még nem ismertek, a bankrendszerben 8 százalék körül lehet a kilencven napon túli késedelemben lévő lakossági hitelek aránya. Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnökének eheti nyilatkozata alapján a bankok ez idő tájt érzékelik a mélypontot a lakossági hitelportfólió minősége szempontjából. Ebből arra lehet következtetni, hogy a KHR-ben tárolt fizetési mulasztások számának növekedése decemberhez hasonlóan lassulhat, később pedig talán meg is fordulhat ebben az évben.

Az egy évvel korábbinál 31,5 százalékkal több, összesen 15 066 cég ment tönkre tavaly Magyarországon - derült ki január elején az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. Az egész éves adat ugyan megfelelt az előzetes várakozásoknak, az éven belüli lefutás viszont elnyújtott válságot mutat, ami rossz hír a magyar gazdaság számára. Az Opten adatai és a KHR-ben tárolt adatok között azonban nincs szoros összefüggés.

Míg ugyanis a KHR lakossági alrendszere negatív listás, a vállalkozói hitelnyilvántartás teljeslistás nyilvántartás, amely a vállalkozások referenciaadat-szolgáltatókkal kötött összes hitel- vagy hiteljellegű szerződésének teljeskörű nyilvántartását végzi. Ezért sem lehet messzemenő következtetéseket levonni az alrendszer adataiból, annyi mindenesetre elmondható, hogy a vállalkozások mintegy 25 ezerrel kevesebb fennálló hitelszerződéssel rendelkeznek, mint 2008 végén, és a tavalyelőttinél kevesebb, ám a tavalyi nyárihoz képest több, 179 ezer vállalkozás szerepel a rendszerben.

A teljeslistás vállalkozói hitelnyilvántartáson túl a negatív listás (egy hónapon túli és egymillió forint feletti) bankszámla sorbanállásokat és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadásával való visszaéléseket is tárolja a rendszer.