Jolán
2 °C
4 °C

MÁV-flottaszerződés: hárít a minisztérium

2010.01.22. 15:21 Módosítva: 2010-01-22 17:30:52
A minisztérium azt mondja, nem tulajdonosi hatáskör a lejárt flottaszerződés ügye. Holott az akkori közlekedési miniszter tavaly tulajdonosi határozatban kötelezte a MÁV-ot: 30 százalékos költségcsökkentéssel újítsa meg a szerződést (igaz, ezt a határozatot csak öt nappal a megállapodás lejárta előtt adta ki). A szerződés, mint megírtuk, tavaly április elsejétől nem hatályos, bár a MÁV – amely az autókat használja és fizet értük – azt állítja, szóban megállapodtak a meghosszabbításáról.

"Az időközben lejárt szerződés esetleges módosítása nem tartozik tulajdonosi hatáskörbe, annak körülményeiről, tartalmáról nincs tudomásunk" – ezt a válasz kaptuk a közlekedési tárcától a MÁV tavaly lejárt gépjárműflotta-szerződésével kapcsolatos kérdéseinkre. Arra voltunk kíváncsiak, tudott-e az állami tulajdonost a MÁV-ban képviselő közlekedési minisztérium arról, hogy a vasúttársaság tavaly április óta érvényes szerződés nélkül használja személy- és teherautókból álló gépjárműflottáját, és fizeti a havi százmillió forint feletti díjat. A vasútnak 2009. április elsején lejárt ugyanis a 2004-ben közbeszerzési eljárást követően aláírt, évi 1,66 milliárd forintos szerződése a LeasePlan Hungária Zrt.-vel.

A miniszter előírt

A KHEM-től kapott tájékoztatásban azonban komoly önellentmondás van. Csatoltan elküldtek ugyanis egy olyan tavalyi, a flottabeszerzéssel foglalkozó tulajdonosi határozatot, amely, bár elsősorban az új – jelenleg is folyó – tenderről szól, kitér az akkor még hatályos gépjárműbérleti és -üzemeltetési szerződésre is. Az akkori közlekedési miniszter, Molnár Csaba által aláírt, 7/2009-es számú tulajdonosi határozat 2-es pontja ugyanis azt mondja ki: "a lejáró flottalízing-szerződések megújításakor minimum 30 százalékos költségcsökkentést kell elérni".

Vagyis tavaly márciusban még a közlekedési minisztérium hatáskörébe tartozott a flottaszerződés, amiről most azt mondják, nem tartozik abba (cikkünk megjelenése után a tárca azt közölte: nem utasították a MÁV-ot, csak kérték az intézkedést, épp azért, mert az ügy nem a KHEM hatásköre).

A minisztérium emellett arra kérdésünkre sem adott választ, milyen következménye lehet a mostani, közbeszerzési törvényt sértő helyzetnek. A tárca írásos válaszában csak annyi szerepel, hogy "a szerződéses kapcsolatra vonatkozóan a minisztérium tájékoztatást kért a társaságtól". A minisztérium válasza nem tér ki arra, hogy az elmúlt tíz hónapban – vagy már a szerződés lejárta előtt – kaptak-e tájékoztatást a MÁV-felügyelőbizottságba delegált munkatársaiktól a visszás helyzetről.

Nem tartották be

A vasúttársaság akkori, tehát tavaly tavasszal aktív vezérigazgatója, Heinczinger István és a cég vezérkara egyébként az eddig rendelkezésre álló információk szerint nem tartotta be a tulajdonosi utasítást. Igaz, ez lényegében szinte betarthatatlan volt, ugyanis március 26-án, tehát öt nappal a szerződés lejárta előtt született (elképzelhető persze, hogy hamarabb tervezték kiadni, ugyanis annak 3. pontja arra szólítja fel a vezérigazgatót, hogy a határozat megszületésétől számított 20 napon belül vizsgálja meg: csökkenthetőek-e a flottaköltségek már a szerződés lejárta előtt, holott abból már csak napok voltak hátra).

A MÁV korábbi megkeresésünkre azt állította, hogy szóban megállapodtak a szerződés meghosszabbításáról még annak lejárta előtt a szolgáltatást nyújtó LeasePlan Hungária Zrt.-vel, majd a MÁV visszadátumozva írásba is foglalta a megállapodást. Csakhogy ha ez elfogadható is lenne – bár nem az, mert a közbeszerzési törvény nem teszi lehetővé – a tulajdonosi utasításban szereplő 30 százalékos költségcsökkentésnek ez az állítólagos szóbeli megállapodás sem tett eleget. A vasúttársaság ugyanis csak 1,36 milliárd forintra vitte le a bérleti költségeket az elvárt harminc százalékos lefaragással elérendő 1,16 milliárd helyett.

Ez utóbbi számot a tavaly nyári Andrási Miklós elnök-vezérigazgató által készített előterjesztéssel lehetett volna teljesíteni. Ezt az előterjesztést azonban augusztusban a MÁV igazgatósága nem fogadta el (és valószínűleg nem is fogadhatta volna, mivel addigra már ötödik hónapja nem létezett a szerződés, amit módosítani akartak).

Csúszott az új tender

A vasút egyébként azzal indokolta volna a szerződés meghosszabbítását, hogy nem tudta időben kiírni az új gépjárművek lízingjére vonatkozó tendert. Erre a magyarázatra vélhetően azért volt szükség, mert a közbeszerzési törvény nagyon szűk körben teszi lehetővé a szerződésmódosítást, ilyet csak akkor enged, ha „a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti”.

Az új közbeszerzésre a MÁV 2008 októberében készítette el az első előterjesztést, ám a minisztérium csak 2009-ben hagyta jóvá a beszerzés elindítását – olvasható a MÁV vezérkarának készített előterjesztésből (a közbeszerzési eljárást végül március 31-én, lényegében a másik szerződés lejártának napján írták ki).

A közlekedési minisztérium az ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolta: "a tárca takarékossági megfontolásokból több körben egyeztetett a társasággal a beszerzendő jármű[ ]darabszám csökkentéséről". A többkörös egyeztetéshez több tulajdonosi határozat is tartozik. Először januárban azt engedélyezte Molnár Csaba miniszter a 4/2009-es tulajdonosi határozatban, hogy a MÁV és összes konszolidált társasága – tehát a teljes MÁV-csoport – évi 800 millió forintos értékben írjon ki tendert. Végül azonban egy újabb határozattal – a már említett március végivel – a közbeszerzést négy cégre (MÁV, MÁV-Start, MÁV-Trakció és MÁV-Gépészet) szűkítették, ami a vasút a négy cég és a többi leányvállalat által használt járműparkok nehézkes összehangolhatóságával indokolt.

A MÁV helyzetét persze az sem menti, ha meggyőzően tud érvelni amellett, hogy valóban az új tender csúszása miatt kell továbbra is a 2004-ben megkötött megállapodás alapján használni az autókat. Ez ugyanis legfeljebb csak arra lehetett volna – egyébként a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt jogorvoslati kérelemmel megtámadható – érv, hogy meghosszabbítsák a meglévő szerződést. Arra viszont nem lehet – hívta fel a figyelmünket egy közbeszerzési szakértő –, hogy szerződés nélkül továbbra is igénybe vegyék a szolgáltatást.

Cikkünket itt kommentálhatja >>

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?