Sámuel, Hajna
21 °C
32 °C

MÁV-flottaszerződés: hárít a minisztérium

2010.01.22. 15:21 Módosítva: 2010-01-22 17:30:52
A minisztérium azt mondja, nem tulajdonosi hatáskör a lejárt flottaszerződés ügye. Holott az akkori közlekedési miniszter tavaly tulajdonosi határozatban kötelezte a MÁV-ot: 30 százalékos költségcsökkentéssel újítsa meg a szerződést (igaz, ezt a határozatot csak öt nappal a megállapodás lejárta előtt adta ki). A szerződés, mint megírtuk, tavaly április elsejétől nem hatályos, bár a MÁV – amely az autókat használja és fizet értük – azt állítja, szóban megállapodtak a meghosszabbításáról.

"Az időközben lejárt szerződés esetleges módosítása nem tartozik tulajdonosi hatáskörbe, annak körülményeiről, tartalmáról nincs tudomásunk" – ezt a válasz kaptuk a közlekedési tárcától a MÁV tavaly lejárt gépjárműflotta-szerződésével kapcsolatos kérdéseinkre. Arra voltunk kíváncsiak, tudott-e az állami tulajdonost a MÁV-ban képviselő közlekedési minisztérium arról, hogy a vasúttársaság tavaly április óta érvényes szerződés nélkül használja személy- és teherautókból álló gépjárműflottáját, és fizeti a havi százmillió forint feletti díjat. A vasútnak 2009. április elsején lejárt ugyanis a 2004-ben közbeszerzési eljárást követően aláírt, évi 1,66 milliárd forintos szerződése a LeasePlan Hungária Zrt.-vel.

A miniszter előírt

A KHEM-től kapott tájékoztatásban azonban komoly önellentmondás van. Csatoltan elküldtek ugyanis egy olyan tavalyi, a flottabeszerzéssel foglalkozó tulajdonosi határozatot, amely, bár elsősorban az új – jelenleg is folyó – tenderről szól, kitér az akkor még hatályos gépjárműbérleti és -üzemeltetési szerződésre is. Az akkori közlekedési miniszter, Molnár Csaba által aláírt, 7/2009-es számú tulajdonosi határozat 2-es pontja ugyanis azt mondja ki: "a lejáró flottalízing-szerződések megújításakor minimum 30 százalékos költségcsökkentést kell elérni".

Vagyis tavaly márciusban még a közlekedési minisztérium hatáskörébe tartozott a flottaszerződés, amiről most azt mondják, nem tartozik abba (cikkünk megjelenése után a tárca azt közölte: nem utasították a MÁV-ot, csak kérték az intézkedést, épp azért, mert az ügy nem a KHEM hatásköre).

A minisztérium emellett arra kérdésünkre sem adott választ, milyen következménye lehet a mostani, közbeszerzési törvényt sértő helyzetnek. A tárca írásos válaszában csak annyi szerepel, hogy "a szerződéses kapcsolatra vonatkozóan a minisztérium tájékoztatást kért a társaságtól". A minisztérium válasza nem tér ki arra, hogy az elmúlt tíz hónapban – vagy már a szerződés lejárta előtt – kaptak-e tájékoztatást a MÁV-felügyelőbizottságba delegált munkatársaiktól a visszás helyzetről.

Nem tartották be

A vasúttársaság akkori, tehát tavaly tavasszal aktív vezérigazgatója, Heinczinger István és a cég vezérkara egyébként az eddig rendelkezésre álló információk szerint nem tartotta be a tulajdonosi utasítást. Igaz, ez lényegében szinte betarthatatlan volt, ugyanis március 26-án, tehát öt nappal a szerződés lejárta előtt született (elképzelhető persze, hogy hamarabb tervezték kiadni, ugyanis annak 3. pontja arra szólítja fel a vezérigazgatót, hogy a határozat megszületésétől számított 20 napon belül vizsgálja meg: csökkenthetőek-e a flottaköltségek már a szerződés lejárta előtt, holott abból már csak napok voltak hátra).

A MÁV korábbi megkeresésünkre azt állította, hogy szóban megállapodtak a szerződés meghosszabbításáról még annak lejárta előtt a szolgáltatást nyújtó LeasePlan Hungária Zrt.-vel, majd a MÁV visszadátumozva írásba is foglalta a megállapodást. Csakhogy ha ez elfogadható is lenne – bár nem az, mert a közbeszerzési törvény nem teszi lehetővé – a tulajdonosi utasításban szereplő 30 százalékos költségcsökkentésnek ez az állítólagos szóbeli megállapodás sem tett eleget. A vasúttársaság ugyanis csak 1,36 milliárd forintra vitte le a bérleti költségeket az elvárt harminc százalékos lefaragással elérendő 1,16 milliárd helyett.

Ez utóbbi számot a tavaly nyári Andrási Miklós elnök-vezérigazgató által készített előterjesztéssel lehetett volna teljesíteni. Ezt az előterjesztést azonban augusztusban a MÁV igazgatósága nem fogadta el (és valószínűleg nem is fogadhatta volna, mivel addigra már ötödik hónapja nem létezett a szerződés, amit módosítani akartak).

Csúszott az új tender

A vasút egyébként azzal indokolta volna a szerződés meghosszabbítását, hogy nem tudta időben kiírni az új gépjárművek lízingjére vonatkozó tendert. Erre a magyarázatra vélhetően azért volt szükség, mert a közbeszerzési törvény nagyon szűk körben teszi lehetővé a szerződésmódosítást, ilyet csak akkor enged, ha „a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti”.

Az új közbeszerzésre a MÁV 2008 októberében készítette el az első előterjesztést, ám a minisztérium csak 2009-ben hagyta jóvá a beszerzés elindítását – olvasható a MÁV vezérkarának készített előterjesztésből (a közbeszerzési eljárást végül március 31-én, lényegében a másik szerződés lejártának napján írták ki).

A közlekedési minisztérium az ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolta: "a tárca takarékossági megfontolásokból több körben egyeztetett a társasággal a beszerzendő jármű[ ]darabszám csökkentéséről". A többkörös egyeztetéshez több tulajdonosi határozat is tartozik. Először januárban azt engedélyezte Molnár Csaba miniszter a 4/2009-es tulajdonosi határozatban, hogy a MÁV és összes konszolidált társasága – tehát a teljes MÁV-csoport – évi 800 millió forintos értékben írjon ki tendert. Végül azonban egy újabb határozattal – a már említett március végivel – a közbeszerzést négy cégre (MÁV, MÁV-Start, MÁV-Trakció és MÁV-Gépészet) szűkítették, ami a vasút a négy cég és a többi leányvállalat által használt járműparkok nehézkes összehangolhatóságával indokolt.

A MÁV helyzetét persze az sem menti, ha meggyőzően tud érvelni amellett, hogy valóban az új tender csúszása miatt kell továbbra is a 2004-ben megkötött megállapodás alapján használni az autókat. Ez ugyanis legfeljebb csak arra lehetett volna – egyébként a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt jogorvoslati kérelemmel megtámadható – érv, hogy meghosszabbítsák a meglévő szerződést. Arra viszont nem lehet – hívta fel a figyelmünket egy közbeszerzési szakértő –, hogy szerződés nélkül továbbra is igénybe vegyék a szolgáltatást.

Cikkünket itt kommentálhatja >>