Viola
-5 °C
-2 °C

Mi lehetünk a következő Görögország

2010.01.26. 11:25 Módosítva: 2010-01-26 11:25:56
Nemrég még velünk példálóztak londoni elemzők: hogyan kell költségvetési kiigazítást végrehajtania a költségvetési adataival csaló Görögországnak. A hiány elengedése esetén azonban mi lehetünk a következő ország, amit Brüsszel korlátok közé szorít. A legnagyobb bajunk, hogy a versenyképességünk fikarcnyit sem javult, a reformokból semmi nem lett, a közszférában már többen dolgoznak mint a válság előtt, miközben az államadósság 80 százalék felé tart.

Edward Hugh angol makroközgazdász Oszkó Péter Financial Times-ban megjelent nyilatkozatát boncolgatja ebben az írásában. Az interjúban a magyar pénzügyminiszter a nyugdíjrendszer és a szociális ellátórendszer strukturális reformját és az adórendszer átalakítását emlegeti mint a 3,9 százalékos idei GDP-arányos költségvetési hiány megvalósítását lehetővé tevő tényezőket.

01

Szerkezeti reformok kellenek

Edward Hugh felteszi a kérdést, hogy vajon Oszkó Péter mire gondolt, amikor szerkezeti reformokat emleget, majd sorra veszi a kormány válságkezelő lépéseit és azok következményeit.

A magyar strukturális deficit legfőbb oka Hughes szerint az egészségügyi ellátórendszerre és a nyugdíjrendszerre költött kiadások, amik a lakosság elöregedésével ráadásul egyre nőnek.

A 2006-os megszorító intézkedések, és a jelenlegi válságkezelő kormány lépései ugyan jelentős mértékben csökkentették a költségvetési hiányt rövidtávon. Strukturális reformot viszont egyik sem hajtott végre az egyik előbb említett területen sem. Talán a 13. havi nyugdíj visszavonása, és a gyes lerövidítése volt az a két lépés, amik megpróbáltak alapjaiban változtatni valamit a rendszeren, de ezeket azért elég nagy merészség lenne strukturális reformoknak nevezni, mondja Hugh.

Ne legyünk túl pozitívak

A jövedelem és a munkáltatói járulékok helyett a fogyasztás nagyobb mértékű megadóztatásának sem volt eddig semmilyen látványosan pozitív hatása. Nem nőtt a foglalkoztatás, sem az export, ellenben estek a kiskereskedelmi eladások. Sőt, a válságkezelő lépések hatására jelentősen csökkent a magánszektorban dolgozók száma, míg nőtt a közfoglalkoztatottaké.

2

Az említett nyilatkozatra reflektálva a szerző megemlíti azt is, hogy Oszkó szerint elképzelhető: pozitív irányba lehet majd módosítania az éves szinten 0,6 százalékos GDP visszaeséssel kalkuláló kormányzati előrejelzést, mert 2010-ben az ország exportpiacainak számító országok teljesítménye növekedésnek indul. A második vagy harmadik negyedévében pedig negyedéves alapon már a GDP növekedése várható, de persze ezzel együtt sem lehet számítani idén pozítiv előjelű éves GDP-adatra.

Elemzők azonban az eurózóna-országok belső keresletének stagnálását vetítik előre az idén, a Magyarország fő exportfelvevőjének számító Németországnak pedig mindössze 0, 2 százalékos növekedést jósolnak. Vagyis nem valószínű, hogy annyira meglódulna Magyarország exportja, véli a közgazdász, aki szerint nehéz észrevenni bármilyen olyan export-növekedést okozó tényezőt, ami kompenzálna a belső keresletünk kieséséért. A pénzügyminiszter bizakodása tehát Hughes szerint nem túl reális.

03

Pláne, hogy az elmúlt időszakban elvesztettük a nemzetközi versenyképességünket. Ezt a veresenyképességi problémát pedig a fogyasztói árak inflációja és a forint inflációja csak fokozta. 2009-ben a magyar gazdaság 7 százalékkal zsugorodott. Közben a fogyasztói árak növekedtek, összesítve 72 százalékkal vannak magasabb szinten mint 2000-ben, miközben ugyanezen időszak alatt a forint csak 8 százalékkal gyengült.

Lassú halál

Hughes idézi Mark Pittawayt, a UK Open University oktatóját, aki szerint Magyarország fő problémája mindig is az volt, hogy mit csináljon a külső államadósságával. 1988 óta soha egyetlen kormány nem kérte az államadósság törtlesztésének átütemezését, mindig ragaszkodtak a pontos fizetéshez. Emiatt aztán magasan kell tartani a kamatokat, hogy a külföldi tőkét az országban tartsuk. Az átmenet időszakában ennek két hatása volt: nem adtak elég hitelt a hazai vállalkozásknak, illetve megnehezítték számukra az exportot, mivel a magas kamatok miatt nagyon erős volt a forint.

Ráadásul az Antall-kormány vezette be elsőként a csődtörvényét 1991-ben (korábban mint Lengyelország, és jóval előbb mint Csehország vagy Szlovénia) egy recesszió kellős közepén. Vagyis az ország gazdaságát feláldozták a pénzügy stabilitás oltárán. (A cseh államadósság kicsi volt, Szlovénia nem is tudta fizetni a jugoszláviai államadósságból való részesedédét, így végül újratárgyalta azt, a lengyel külső államadósság egy részét pedig elengedték)

04

Az államadósság az előrejelzések szerint 2011-ben a GDP 80 százaléka lesz. Azonban hacsak nem sikerül fenntartani a növekedést, és növelni a versenyképességünket, az öregedő és egyre csökkenő munkaképes korú populáció a gazdaságunk lassú halálához fog vezetni, ahogy a Moody’s fogalmazott.

A választás kockázatos

A hatalmas államadóssághoz még hozzájön a lakosság brutális eladósodottsága svájci frankban, ami miatt nem lehet gyengíteni a forintot, vagyis a reálgazdaság jövőjét ismét feláldozzák a pénzügyi stabilitás miatt. Ráadásul a jelenlegi kormány regnálása alatt a helyzet csak rosszabodott. Az infláció 2009-ben az előző évhez képest 5,6 százalékkal nőtt, átlagosan pedig 4,2 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint 2008-ban. Ez elsősorban a júliusi 5 százalékos áfaemelésnek köszönhető, amelynek hatására a kiskereskedelmi eladások 7,5 százalékkal csökkentek októberben éves szinten.

Az angol közgazdász nemcsak arra hívja fel a figyelmet, amire minden elemző, hogy a növekedést visszafogja a magas államadósság, hanem arra is: a közelgő választások kockázatosak az idei hiánycél tarthatósága szempontjából. A Fidesz már belengette egy 7 százalékos hiány lehetőségét, de az IMF egyértelműen kifejezte, hogy nem örülne neki. Az IMF figyelmztetése után viszont Oszkó Péter már arról beszélt, hogy nem is lesz szükség többet IMF hitelre, ha pedig nem élünk vele, akkor a szervezet követelményeinek sem kell megfelelnünk.

Ki fog minket megregulázni?

A költségvetési hiány elengedése azonban egyértelműen negatív fordulatot hozna, hiszen miután 2006-ban a kormány bevallotta, hogy jóval magasabb a hiány, mint az korábban mondták, pénzügyi krízis jellemezte a következő három és fél évet. Persze semmi nagyon drámai nem történt, az unió és az IMF azonnal odanyújtotta segítő kezét, de ez még nem az jelenti, hogy most is, amikor a pénzügyi piacok ennyire feszültek, ennyivel megúsznánk. A jelenlegi nemzetközi piaci konszenzus szerint egyébként a hiányunk 2010-ben 4-4,5 százalék körül lesz.

De ha Magyaroszág nem vesz fel több hitelt az IMF-től, és ezért a kikötéseinek sem kell megfelelni, akkor mi a garancia arra, hogy végrehajtja a szükséges szerkezeti refomokat, amik elengedhetetlenek a hosszú távú stabilitáshoz? – teszi fel a kérdést Edward Hughes. Erre a kérdésre valószínűleg Görögország helyzete adhat választ. Ahogy Brüsszel most az eurózóna történetében példátlan intézkedéseket hozott velük szemben, a hiány elszaladása esetén mi lehetünk a következő, a monetáris unió felé araszoló ország, amelynek fiskális politikáját gúzsba kötik.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!