Sok a pénzem? Sírrabló vagyok

Az elmúlt két-három évben a Magyar Nemzeti Bank szakértőinek feltűnt: megugrott a magyar gazdaság készpénzigénye, ami - az úgynevezett GDP-arányos készpénzhasználati mutató - évekig megbízhatóan alakult, bár mindig magasabb volt a fejlett országok átlagánál. Amikor ennek okait vizsgálni kezdték, először arra gondoltak, hogy az első hatásaiban már akkor érezhető válság okozta bizalomhiánnyal magyarázható a jelenség, ám a mélyebb elemzés arra utalt, hogy a rejtett gazdaság különböző megjelenési formái okozzák ezt.

Ennek több szinten is komolyan társadalmi pluszköltségei vannak - mondta Király Júlia, a nemzeti bank alelnöke a készpénzhasználat és a rejtett gazdaság viszonyáról rendezett keddi konferencián. Ilyen többletköltség éppúgy az, hogy csökkennek a költségvetés bevételei, mint az, hogy a banki nemteljesítési ráták az elmúlt időszakban erőteljesen nőttek abban a körben, ahol magasabb volt a rejtett gazdaságból származó jövedelem aránya, ezek ugyanis a válság idején erősen csökkentek.

Magyarországnál csak Bulgáriában és Csehországban magasabb a készpénzhasználat a háztartások fogyasztási kiadásainak arányában - mondta a készpénzhasználatról tanulmányt készítő Sisak Balázs. Az MNB szakértője kiemelte: Magyarországon a készpénzhasználat 70 százaléka nem magyarázható meg, és az átlagosnál sokkal nagyobb a forgalomban lévő magas címletek aránya. A készpénzmennyiség egy része feltehetően vagyonfelhalmozási célokat szolgál, ugyanis miközben a tízezer forintos bankjegyek átlagosan évente megfordulnak egyszer a jegybankban, a húszezreseknek csak a feléről mondható el ugyanez, és az elhasználódási arányuk is elenyésző, mindössze négy százalékos.

A készpénzforgalom a feketegazdaság és a gazdasági bűncselekmények számos válfajánál tetten érhető. Elterjedt a korrupciós bűncselekményekben éppúgy, mint az olyan - Lukács János, a Corvinus egyetem tanszékvezetőjének szavaival élve - "pajkosságok" körében, amikor céges számlára vásárolunk magán célra szánt termékeket is. "120 ezer forintos monitorszűr szemüveg a Guccitól, romantikus szerelmesregények szakkönyvként eladva, arról nem is beszélve, hogy a számlák arról tanúskodnak: a kkv-k által megvett tisztítószerek alapján nálunk kellene a legtisztábbnak lennie az üzleti szférának" - sorolta a tanszékvezető, milyen trükközéseket szűrne ki a készpénzes kifizetés felváltása elektronikus fizetésre.

Az adóhivatal egyebek mellett a vagyonosodási vizsgálatok során bukkanhat olyan gazdasági bűncselekmények vagy adócsalások, adóelkerülések nyomaira, amelyek eredményeként egyes adózóknál nagy mennyiségű készpénzt találnak. "Meddig életszerű az otthon készpénzben tartott pénz mennyisége?" - tette fel a kérdést előadásában Dávida Marianna, az APEH hatósági főosztályának vezetője, példaként említve, hogy egyes vagyonvizsgálatoknál akár százmilliós nagyságrendű összeget is találnak. Amiket az adózók a legkülönfélébb és legcifrább kifogásokkal próbálnak megmagyarázni, mint az APEH-osztályvezető elmondta, volt, aki azzal vádolta meg magát, hogy ő lényegében egy sírrabló: egy temetőt számolt fel, és az ott talált értékeket vette magához.

A készpénzhasználat elterjedtségében komoly felelőssége van az államnak is - mondták a szakértők. A bevételi oldalon, az adóztatásban ugyanis éppúgy készpénzorientált a szemlélete, mint a társadalmi transzferek, szociális ellátások, nyugdíjak kifizetésében. Ösztönzőket kell bevezetni a készpénzforgalom visszaszorítására, az elektronikus fizetések elterjesztésére, vissza kell szorítani a sárga csekkeket, több POS-terminál kell - sorolták a lehetséges beavatkozásokat. Ehhez azonban a készpénzhasználati szokásokon is változtatni kellene, hiszen gyakori, hogy egy nyugdíjasnak az első dolga: a bankszámlára érkezett pénzét az utolsó ezresig felvegye, majd készpénzben fizesse be csekkjeit.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!