Friderika
12 °C
29 °C

A kapitalizmust választottuk, nem?

2010.01.28. 14:14
Minden civilizált európai országban vállalni kell a hitel nem fizetésének következményeit. Az adósnak egyébként egészen a kalapács leütéséig van lehetősége rendezni a helyzetét. A fizetési késedelem kezdetétől az árverésig akár egy év is eltelhet, mondja Árverező Ház Zrt. vezérigazgatója.

„Az árverező cég nem végez kilakoltatást, adminisztratív szervezet, tulajdonjogot ruház át. Vagyis az ingatlan birtokbavételét az új tulajdonos végzi, ahhoz az árverezőnek semmi köze” – hangsúlyozta a szerdai botrányt követő csütörtöki sajtótájékoztatón Orbán Róbert, az Árverező Ház Zrt. vezérigazgatója. Emlékezetes, a tiltakozók alaptalanul arra próbáltak hivatkozni, hogy a végrehajtások időszaki tilalma miatt árverezni sem lehet. Orbán hangsúlyozta, a két folyamatot nem lehet összekeverni. Az adósok kiköltöztetését nem az árverező cégek végzik, hanem már az új tulajdonos dolga, hogy tulajdonjogának - a jogszabályokat figyelembe véve - érvényt szerezzen.

„Az árverések szükséges velejárói a nyugati-gazdaságoknak, a lényeg, hogy ezt európai módon kell intézni. Másrészt egy megfelelő pénzügyi kultúrával rendelkező országban teljesen jogos az, hogy elvárják a felelős hitelfelvételt az emberektől, és azt, hogy ha nem tudják azt mégsem fizetni, akkor annak vállalják a következményeit. Természetesen itt felmerül az az etikai kérdés, hogy akkor mennyi időt is hagyjunk az adósoknak, hogy megpróbálják rendezni a helyzetüket, mondta a vezérigazgató.

Azonban amíg a nemfizetéstől eljut addig a folyamat, hogy az árverésen lecsapják a kalapácsot, addig mindig van lehetősége az adósnak megoldani a helyzetet. Ez az időtáv pedig minimum negyedév, de akár egy év is lehet. Ez pedig nem kevés, még ha közben az adósra az elárverezés terhe nehezedik, mondta Orbán Róbert. Vagyis figyelembe véve mindezeket, Orbán Róbert nem látja indokoltnak ezt a méretű társadalmi feszültséget, mint amit a tegnapi incidens sugall.

Tegnap a 84 ingatlanból, amiből mindössze harminc volt lakóingatlan, kettő kelt el, egyik sem lakóingatlan volt. A szerdai incidens miatt egyelőre nem tesznek feljelentést, bár az ügyvédeik foglalkoznak a jóhírnév rontásának kérdésével. Cégük egyébként havonta 1-5 árverezést tart, különböző számú meghirdetett ingatlanokkal, amik között van gyümölcsös, szántó, étterem, presszó, üzleti ingatlanok, és lakóingatlanok. Az árverés alatt természetesen jelen lehet az adós is, aki bármilyen kifogását, vagy bármilyen tényt elmondhat az ingatlannal kapcsolatban a potenciális vevőknek.

Kérdésünkre, hogy a kikiáltási árat hogyan állapítják meg, Orbán Róbert elmondta, hogy lakóingatlanoknál a kikiáltási ár mindig magasabb mint az a legalacsonyabb eladási ár, amit az adós és a pénzintézet közötti zálogszerződés rögzít. Az árverezés során pedig természetesen az ingatlan piaci ára fölé is mehet a végső eladási ár. Ha vállalati fedezetről van szó, a pénzintézet dönt a kikiáltási árról, lehet, hogy az teljesen eltér az ingatlan valós értékétől.

Mi alapján

A magánárverezést a 12/2003-as kormányrendelet alapján végzik a cégek. Orbán Róbert szerint vannak gyermekbetegségei, de ők örülnének legjobban, ha ennek módosításáról a szakma és a politika elkezdene egyeztetni. Ők tavaly jártak azért  a parlamentben, hogy ezt a rendeletet módosítsák, és tisztább, átláthatóbb viszonyokat teremtsen, ahol az adósok és a tulajdonosok számára is teljesen világos és egyértelmű, hogy mik a jogaik és kötelezettségeik.  A 2003-as rendelettel ugyanis az a baj Orbán Róbert szerint, hogy nem tisztázottak pontosan az árverezési eljárás részletei, a tulajdonlással kapcsolatban a személyek jogai és kötelezettségei, például, hogy hogyan kell az adósnak átadni a lakást, a vevő hogyan tudja pontosan érvényesíteni a tulajdonjogát. Orbán Róbert elmondása szerint erőfeszítéseiknek eddig  annyi eredménye lett, hogy bekerült a törvénybe az önkormányzatok elővásárlási joga.

A pénzintézetektől jutalékot kapó árverező cég a hagyományos piaci ingatlanközvetítői díjak alapján dolgozik. A magánárverezés egyrészt gyorsabb, másrészt olcsóbb, mint a bírósági árverezés, mondta el kérdésünkre Orbán Róbert.

A piacon Orbán Róbert elmondása szerint 4-5 jelentősebb árverező cég van, és tavaly összesen ezer ingatlan elárverezésére került sor, de pontos statisztikát nem tudott mondani. Nem látnak azonban olyan tendenciát, miszerint a válság miatt nőtt volna az árverezések száma. A rossz hitelek aránya nyilván magasabb a válság óta, de onnantól kezdve még nagyon sokmindenen múlik, hogy eljut-e az ügy az árverezésig.

Nem gyakoriak az atrocitások az árveréseken, a szerdain kívül egy kecskeméti árverésen fordult elő még ilyen. Tasnádi Péter felemlegetésével kapcsolatban a vezérigazgató megjegyezte, hogy Tasnádi Péter ugyanolyan regisztrált résztvevő volt, mint bárki más. És annak ellenére, hogy nem vásárlási szándékkal jött, bárki, aki befizeti a tízezer forintos regisztrációs díjat, annak joga van beülni az árverésre. Kérdésünkre, hogy nagy számban lennének-e ezeken az árveréseken az erőszakos alakok, Orbán Róbert, a cég vezérigazgatója azt válaszolta, hogy nem tapasztalnak ilyet.