Ilona
17 °C
31 °C
Index - In English In English Eng

Féligazságok a süketek párbeszédén

2010.02.02. 14:34
Heves szócsatákat hozott a parlament költségvetési és pénzügyi bizottságának mai ülése, amelyen a 2006-os választások előtti államháztartási trükközéseket, félrevezetést vitatták meg a politikusok. Eredmény, megállapítás nincs, újdonság nem derült ki.

Féligazságok hangzottak el a süketek párbeszédén – nagyjából így lehet összegezni a parlament költségvetési és pénzügyi bizottságának mai ülésén történteket. Az ülést a 2006-os parlamenti választások előtti költségvetési trükközés témájában hívták össze (az ülés címe hivatalosan: "Az államadóságról, a költségvetés hiányáról és a kormányzati szektor hitelfelvételeiről szóló kimutatások, prognózisok valódisága").

Egy bírósági ítélet nyomán nemrég kiderült, hogy a kormány a 2006-os választások előtt eltitkolta a költségvetési adatokat, nem adott valós képet az országnak – vezette fel az ülést Varga Mihály, a bizottság elnöke, a Fidesz alelnöke. Az adatmanipulálás károkat okozott az országnak, Magyarország megítélésének, és ez a kockázati felár emelkedésében, a magasabb kamatteherben csapódott le. Ilyen manipulálást csak szándékosan lehet elkövetni, a bizottság ezért tiszta vizet akar önteni a pohárba, ki kell deríteni, hogy az akkori kormányfőnek, Gyurcsány Ferencnek, az akkori pénzügyminiszternek, Veres Jánosnak, vagy valaki másnak van-e köze ehhez - mondta a bizottság elnöke.

A meghívottak közül két főszereplő, Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő és Veres János akkori pénzügyminiszter el sem ment az ülésre és nem is képviseltette magát. Az ülés elején máris forrt a levegő, és öt perc után félbe is kellett szakítani.

A meghívottak is egymásnak estek

Az ötperces szünet után úgy igazából egymásnak feszültek az MSZP és a Fidesz képviselői, illetve a három meghívott. Illetve azok helyettesei: Katona Tamás államtitkár helyettesítette az érintett időszakban nem, de most már pénzügyminiszter Oszkó Pétert, Bagó Eszter elnökhelyettes helyettesítette a a kérdéses időszakban szintén nem, de most már KSH-elnök Belyó Pált. Az egyetlen személyesen megjelent meghívott így Langmár Ferenc újságíró volt, aki az államháztartási adatok nyilvánosságra hozatalának témájában a KSH-val szemben nemrég pert nyert.

Katona Tamás jelezte, hogy az ominózus bírósági ítélet semmi másról nem szól, mint a 2006 előtti, az Eurostatnak küldött államháztartási jelentés nyilvánosságra hozataláról. Nem támasztja alá az ellenzéki képviselők által sugallt állítást, vagyis azt, hogy adateltitkolás, adatmanipulálás történt volna. Hozzá hasonlóan Bagó Eszter is kiemelte, hogy az Eurostat és az Európai Bizottság részéről az adatok, jelentések valódiságát egyetlen egyszer sem érte kritika, az Eurostat nem tett megjegyzést a számok minőségére.

A prognózisok ügye más kérdés – mondta Katona Tamás. Egy előrejelzés vagy beválik, vagy nem, és ez csak utólag derülhet ki a dolog természetéből kifolyólag. Egy előrejelzés pontatlansága fakadhat abból, hogy időközben olyan események történnek, amelyre a prognóziskészítő nem számíthatott, például a 2008-2009-es válság – magyarázta Katona Tamás. Az államtitkár hozott néhány példát arra is, hogy a Fidesz kormányzása idején az inflációs, vagy a folyó fizetési mérlegre vonatkozó előrejelzések hol jól közelítették a tényszámot, hol viszont jelentősen eltértek tőle.

A prognózisok és a tényadatok között nem lehet egyenlőségjelet tenni, és eltérés esetén rögtön hamisítást kiáltani nem illő dolog – fűzte hozzá a Pénzügyminisztériumban a kérdéses időszakban is, akkor közigazgatási – államtitkári posztot betöltő Katona Tamás.

Bagó Eszter annyival egészítette ki ezt, hogy a KSH akkor hozta nyilvánosságra a költségvetési és az államadósságra vonatkozó adatokat, amikor az Eurostat az összes tagállamra vonatkozóan egységesen közzétette azokat. Ezt az időpontot jellemzően két-három héttel előzte meg az adatok kiküldése Brüsszelnek, illetve az Eurostatnak. A bírósági ítélet már a kiküldött adatokat is közérdekű adatoknak mondja ki, így azokat is nyilvánosságra kell hozni. A KSH ezért a 2006 előtti ilyen adatokat is kitette honlapjára az ítélet után, és a jövőben is így fog eljárni.

Titkolták a beszámolókat

Katona Tamás mellébeszél – jelentette ki Langmár Ferenc. Utalt arra, hogy a Magyar Államkincstárat kormányrendelet kötelezte akkor, hogy részletes beszámolót tegyen közzé a kincstári folyamatokról, államháztartási pénzmozgásokról. De 2006 elején sem a 2004-es, sem a 2005-ös jelentés nem volt nyilvános, és a Kincstár csak azt követően adta ki a beszámolót, miután Langmár azt kérte. Az újságíró jelezte azt is, hogy a bizottság napirendjén szereplő időszakban információi szerint valójában a Pénzügyminisztérium – akár informálisan – döntött arról, hogy mit és mikor lehet nyilvánosságra hozni. És bár úgy tűnhet, hogy csak az április 1-jei kiküldési határidő után látja a számokat az Eurostat, valójában már az előtt is folytak szakértői egyeztetések, megbeszélések a brüsszeli és a magyar szakértők között. Az Eurostat április 1-je után valójában inkább amolyan minőségbiztosítási intézmény szerepét játssza, lehetnek korrekciók persze az adatokban, de sok dolgot már előtte a megbeszélések alapján le lehetett rendezni – utalt rá Langmár.

Keller László Varga Mihállyal különmeccselt

Ezt követően a politikusok vették át a terepet. Szijjártó Péter Fidesz-szóvivő, bizottsági tag idézte Veres János 2006 közepén tett kijelentéseit: "Eddig azt kérték rajtunk számon, miért nem az igazat mondjuk, ezek most azok a számok, melyek a valóságot tükrözik.” "Azt, hogy pontosan hogy állunk és mint állunk, megmondom úgy, ahogy van, nem engedtem ilyen jellegű munkát végezni korábban. Ugye az volt a tapasztalatunk az elmúlt években, hogy ha készült valakinek egy feljegyzése, és ez kikerült, akkór abból politikai ügy volt. [...] Éppen ezért ilyen jellegű komplex felmérés mindaddig nem készülhetett, amíg ennek a kockázata fennállt". Tehát maga a pénzügyminiszter ismerte el, hogy tudták a valóságot, de azt nem kívánták megismertetni a nyilvánossággal a 2006-os választások előtt – vonta le a következtetést Szijjártó.

Balla György, egy másik fideszes bizottsági tag ehhez csatlakozva még az akkori pénzügyminiszter Balatonőszödön, az elhíresült Gyurcsány-beszéd után szocialista képviselőknek mondott szavait idézte fel. Elmondása szerint Veres említette, hogy 2005 december óta készült egyetlen egy példányban olyan elemzés, amely az államháztartás valós állapotáról szól, de még Gyurcsány Ferenc sem akarta, hogy nála maradjon egy másolat vagy egy második példány, de látta azt.

A szocialista bizottsági tagok, köztük Keller László is felemlítették, hogy a Fidesz nem adta át az elfogadott bizottsági indítvány szerint azt a szöveget, amelyet a párt állítólag egy bírósághoz nyújtott be az államháztartásiadat-eltitkolás gyanújával. Szabó Lajos utalt arra, hogy a mostani bizottsági ülés a választási kampány része a Fidesz számára.

Keller szerint kétszínű a Fidesz, mert miközben trükközésként, adateltitkolásként állítja be a történteket, nem mondja meg, hogy szerinte mik a valós és mik a nem valós adatok. Azok próbálnak megleckéztetni minket, akik hatályon kívül helyeztek 2001-ben jogszabályokat, passzusokat, hogy ne kelljen a 2002-es választások előtt beszámolókat közzétenniük – hánytorgatta fel Keller László. Folytatta: a Fidesz kormányzása idején lesújtó módon készített prognózisokat, most pedig ez a párt kéri számon a 2006 előtti előrejelzések pontosságát. Varga Mihály bizottsági elnöknek pedig a kijelentései miatt elnézést kellene kérnie a PM, a KSH és az MNB munkatársaitól, akiket munkájuk minősítésével, rossz színbe való beállításával megsértett – mondta Keller László. Varga erre csak annyit reagált, hogy elképedt azon, hogy Keller Lászlót nem érdeklik a 2006 előtti választás előtt történtek.