Lesz még nagy magyar csődhullám

A kockázatkezelési szakértő, Dun & Bradstreet Hungária Kft. elkészítette legfrissebb elemzését. Ez a 2007-2009-es időszakra vonatkozóan vizsgálja a magyar gazdaságban a vállalkozások összetételét, az iparágak jelentőségének, kockázatosságának állapotát, változását, a fizetési késések alakulását.

Egyre több cégünk van

A társas vállalkozások száma a rendszerváltás óta folyamatosan gyarapszik, és ezt a válság sem állította meg. A 2007-ről 2008-ra bekövetkező 5,6 százalékos cégbővülési lendületet 2008-ról 2009-re egy szerényebb, de még mindig jelentős 4,4 százalékos gyarapodás követte, a növekedés üteme tehát lassult. Érdekes kérdés, hogy a válság mennyiben rendezte át az egyes szektorok jelentőségét. 2007-hez képest jól megfigyelhető, hogy a hagyományos, elsősorban gyártó és nagykereskedelmi cégekkel szemben a szolgáltató cégek felé tolódott el a cégek darabszám szerinti összetétele.

A legtöbb céget, több mint 14 százalékukat változatlanul a szakmai, tudományos tevékenység alatt (tanácsadás, mérnöki, reklámipar, további szakértői tevékenységek) aposztrofált vállalkozások körében regisztrálják, a cégek közel 11 százaléka a kiskereskedelemben ténykedik.

A harmadik legnépesebb szakmát az építőipari cégek képviselik közel 10 százalékos arányukkal, és részarányuk a sok megszűnés és fizetésképtelenségi eljárás ellenére a folyamatos utánpótlás miatt még növekedett is az elmúlt 2 év során. A legtöbb új cégalapításra szintén ebben a három szektorban került sor.

Bukóban az ingatlanosok

2008-ról 2009-re két szakmában csökkent a cégek száma, méghozzá a textiliparban és a vegyiparban. A válság az új cégalapítások ütemét legjobban az ingatlanügyletek terén törte meg, ahol több mint 40 százalékkal kevesebb új cégalapításra került sor, mint 2008-ban.

Érdekesség, hogy a legnagyobb mértékben, közel 13 százalékkal a pénzügyi, biztosítási tevékenységet űző cégek száma növekedett, a válság generálta pénzügyi bizonytalanságban történő eligazodás támogatásában, magánszemélyek és cégek forráshoz juttatásában, megfelelő befektetési tanácsok nyújtásában sokan jó üzletet látnak.

Tavaly Fejér, Pest és Hajdú-Bihar megye könyvelte el a legnagyobb cégszámnövekedést, míg a sort Tolna Vas és jócskán leszakadva Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll, ahol mindössze 0,59 százalékkal működött több vállalkozás 2009 végén, mint egy évvel korábban. A földrajzi koncentráltság tovább fokozódott, közel 54 százaléka a cégeknek Budapesten és Pest megyében működik.

Lassan, nagyon lassan fizetnek

A vevőknek nyújtott, számlákon szereplő fizetési határidő 2007-ről 2008-ra még nőtt, 2009-ben azonban már csökkent a bizalom fokozatos mérséklődésével, de nem jelentős mértékben.  Tavaly a számlákon rögzített átlagos fizetési határidő 30,5 nap volt.

A számlák közel felét fizették ki a cégek határidőben, másik felével azonban késtek, és ha már késtek, akkor a kifizetéssel vártak is átlagosan 21 napot. Egy késve fizetőnél tehát átlagosan majdnem 52 napot kellett várnia a szállítóknak számláik ellenértékének a kiegyenlítésére. Ez 2007-ben még 47 nap volt. A legnagyobb késedelemmel fizető szektorok listája évek óta hasonlóan alakul, mindegyiknél 30 napnál nagyobb késedelem a jellemző csúszás esetén, ezek az ingatlanos cégek, az építőipar, papíripar, fafeldolgozás, és érdekes módon az infokom szektor.

Földrajzi összehasonlításban Veszprém megye cégei lehetnek büszkék magukra, 2009 legfegyelmezettebben fizetői díja őket illeti, ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nem könnyű helyzetben lévő vállalkozói tudták a legnagyobb késedelemmel egyenlíteni számláikat 2009-ben. Érdekes évközi trendeket figyelhettünk meg tavaly: több időszak volt, mikor a késve fizetések aránya csökkent, és javult a fegyelem, amit a szállítók növekvő bizalmatlansága, szorosabb vevőellenőrzési, minősítési rendszerek, és szigorúbb behajtási folyamatok sarkalltak.

Csődhullám volt és lesz

A fizetésképtelenségi eljárások száma 2009-ben ismét rekordot döntött, bár az eljárások számának növekedése még azonos bedőlési szint mellett is egyértelmű folyománya a cégek számában bekövetkező növekedésnek. Minél több cég működik, annál több céget érinthetnek ilyen eljárások.

A szomorúbb tény az, hogy a bedőlési valószínűség, tehát a működő cégekre vetített fizetésképtelenségi eljárások aránya is növekedett. 2007-ben a cégek 2,21 százaléka, 2008-ban kis növekedést követően 2,34 százaléka, míg 2009-ben drasztikusabb növekedés után a vállalkozások 2,84 százaléka nem tudta szállítóit fizetni, és így fizetésképtelenségi eljárás indult ellene.