Orbán
7 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

Az új autóbeszerzéssel is meggyűlt a MÁV baja

2010.02.03. 07:46
Nemcsak a most használt több mint ezer autóval vannak problémái a vasútnak, hanem az ezeket leváltani hivatott gépjárműflotta beszerzésére kiírt tenderrel is. A közbeszerzési eljárást tavaly március óta nem tudták lezárni, és bár a jövő hétre tervezik az eredményhirdetést, egyes pályázók és közbeszerzési szakértők szerint a kiírás és az eljárás több ponton sérti a közbeszerzési törvényt, így az ügy a Közbeszerzési Döntőbizottság elé kerülhet.
Előzmények
  • Tavaly április elsején lejárt a MÁV és a Leaseplan Hungária Zrt. között 2004 decemberében, közbeszerzési eljárást követően határozott időre kötött szerződés több mint ezer személy- és teherautó bérléséről és flottarendszerű üzemeltetéséről. Mivel új közbeszerzést nem folytattak le, a vasút továbbra is használja az autókat, és fizet értük a szerződés szerint évi 1,65 milliárd forintot.
  • A MÁV-fb 2008 szeptemberi ülésén figyelmeztették az akkori menedzsmentet, hogy a szerződés meghosszabbítása aggályos lesz (közbeszerzési eljárást követően csak előre nem látható okok miatt módosítható egy szerződés, pusztán a lejárta miatt nem).
  • Molnár Csaba akkor közlekedési miniszter a szerződés lejárta előtt öt nappal kiadott tulajdonosi határozatban kérte a megállapodás meghosszabbítását a tarifa 30 százalékos csökkentésével.
  • A MÁV igazgatósága tavaly augusztusban tárgyalt a már lejárt szerződés időtartamának utólagos meghosszabbításáról, de végül nem döntött a jogi igazgatóság által nem támogatott javaslatról.
  • A vasúttársaság idén januárban azt közölte, hogy a szerződés módosításáról még annak hatálya alatt szóban megegyeztek, és a vasút a szerződést visszadátumozva alá is írta.
  • A közbeszerzések tanácsának elnöke bekérte az ügy valamennyi dokumentumát, hogy eldöntse: kezdeményezi-e jogorvoslati eljárás megindítását. A közlekedési minisztérium tájékoztatást kért a vasúttól.
 

Február 10-re tervezi a MÁV, hogy kihirdeti a tavaly márciusban indított gépjármű-beszerzési eljárásának eredményét (bár annak előkészítésekor még úgy számoltak, legfeljebb hét hónap alatt lefuthat a tender). Hiába tart azonban lassan egy éve az eljárás, a lapunkhoz eljutott információk szerint azt több ponton aggályosnak tartják közbeszerzési szakértők és egyes pályázók, így elképzelhető, hogy az eredményhirdetést követően sem lesznek új autói a MÁV-nak.

Homályos pontok

A pályázók egyebek mellett azt kifogásolják, hogy az uniós közbeszerzési portálon, a TED-en március 31-én, a hazai Közbeszerzési Értesítőben április elején megjelent tenderfelhívásban nem szerepeltek egyértelműen egyes szerződéses feltételek. És ez még csak a kisebbik baj, hiszen egy tárgyalásos közbeszerzési eljárás során a tárgyalási szakaszban pontosítható és módosítható a szerződéses feltételrendszer.

Az igazi probléma az, hogy bizonyos kérdéseket a tárgyalásos szakaszban is csak részben sikerült pontosítani. A tisztánlátást megnehezítette az is, mondja az ügy egyik ismerője, hogy a vasút egyes paramétereket az eljárás során módosított ugyan, de a kiadott dokumentációkban folyamatosan ellentmondások voltak és vannak. Ezeket a MÁV nem oldotta fel az ajánlattevők többszöri kérése ellenére sem.

Az érintettek szerint részben ezekkel a problémákkal – részben pedig a MÁV túlbürokratizált belső folyamataival – magyarázható az, hogy a tender ilyen lassan halad. A kétfordulós pályázaton csak július végére sikerült az írásos ajánlatok értékelésével az előminősítéses szakasz végéig eljutni, és elkezdeni a második, tárgyalásos ajánlattételi szakaszt.

Tizenkilenc kategória

A pályázat kezdetén csak az volt biztos: összesen 875 darab személy- és 3,5 tonna össztömeget meg nem haladó teherautót igényelnek – plusz 10 százalékra opciót kérnek – a MÁV-csoport négy cégének, a MÁV Zrt.-nek, a MÁV-Start Zrt.-nek, a MÁV-Trakció Zrt.-nek és MÁV-Gépészet Zrt.-nek. Az ajánlati felhívás a járművek tartós bérletére és teljes körű flottarendszerű üzemeltetésére szólt, a győztessel 4+2 évre szóló bérleti és üzemeltetési szerződés megkötését tervezte a MÁV.

Az autókból 252 darab plusz tíz százalék a személygépkocsi, 623 darab plusz tíz százalék a kisteherautók mennyisége. A személyautókat járműfajtánként tíz, a teherautókat kilenc kategóriába sorolták. A személyautók között 1,4-estől 2 literesig hét kategória volt, továbbá szerepelt a listában két mikrobusztípus és terepjárók. A teherautók között nyitott és zárt, kabinos, pick-up, dobozos és vegyes típusok, valamint vanok szerepeltek. A személy- és a teherautók szállítására külön részeredményeket hirdetnek majd.

Hány az ajtó, vevő úr?

A felsorolás szép, de hiányosnak tartották a potenciális pályázók. Nincs benne például az, hogy a 875 autó mindegyikének újnak kell-e lennie vagy sem; csak a tárgyalások során egyértelműsítették ebből a szempontból az ajánlati követelményeket: csak új kocsik jöhetnek szóba. Sokkal súlyosabb problémát jelent a pályázók és a közbeszerzési jogi szakértők szerint az, hogy az ajánlatkérés még most, az eredményhirdetés előtt néhány nappal is tartalmaz nem egyértelmű tételeket.

Például a mai napig sem tudni, hogy az egyes kategórián belül pontosan hány és milyen kivitelű autóra van szüksége a vasútnak. Az 1,8-as személyautókból például a pályázati dokumentáció szerint 22-26 darabot szereznének be, az 1,6-osból 40-45 darabot, a három kategóriába tagolt 1,4-esekből pedig kategóriánként 10-15, 45-60, illetve 110-140 darabot. Már ez sem mondható túl egzakt ajánlatkérésnek, ráadásul azt sem tudni, hogy az egyes kategóriákon belül hány négyajtósat, hány ötajtósat és hány kombit szeretnének használni (holott ezek ára eltérő).

Csak a lényeg hiányzik

A szakértő szerint ez a megoldás alkalmas arra, hogy eltorzítsa az ajánlatokat. A korábban említett 1,4-es kategóriában, ahol 110-140 autót kértek, a plusz tíz százalékos opcióval lényegében 110 és 154 darab közötti mennyiségből kellett volna átlagárat számolni. "Aki ismeri a flottaszolgáltatás díjkalkulálási módozatait, az pontosan tudja, hogy az ajánlatkérő épp azt a paramétert nem adta meg, ami alapján számolni lehetne: a pontos mennyiséget" – fogalmazott egy közbeszerzési szakértő.

Ezzel a pontatlansággal Lukács Andrea közbeszerzési szakértő szerint a MÁV egyértelműen megsértette a közbeszerzési törvényt. A törvény 49. paragrafusa kimondja, olyan pontosan kell meghatározni a feltételeket, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon. A vasút azonban ezt a pontosítást az ajánlattevők kérése ellenére sem végezte el, vagyis a beszerzés tárgya nincs egyértelműen meghatározva.

A pályázók két dolgot tehettek ebben az esetben: vagy többet számolnak a drágább kivitelűből – amivel rontják a pozícióikat az árversenyben, de ha nyernek, kevésbé fizetnek rá –, vagy kockáztatnak, olcsóbb kivitelű autókkal számolnak, de akkor később ráfizethetnek az üzletre. Vagyis választhattak volna egy harmadik megoldást is: mehettek volna a kifogásaikkal a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. Tudtunkkal azonban ezzel a lehetőséggel senki nem élt, holott egy, a lapunk birtokába került feljegyzésen a közbeszerzési törvény négy paragrafusának megsértését sorolják fel.

Nem spórolnak

Az ügy több ismerője szerint ezzel a pontatlansággal – nem tudni, szándékosan-e vagy csak slendriánságból – a korábbi szolgáltatónak, a LeasePlan Hungária Zrt.-nek segített a MÁV, hiszen az, mivel házon belül van, viszonylag pontos képpel rendelkezik arról, mely típusból hány autóra, és milyen kivitelűekre van szükség. Lukács Andrea inkább azt tartja fontosnak, hogy a közbeszerzési törvénytől elvárt célokat, a közpénzek ésszerű és gazdaságos elköltését nem segíti ez a megoldás.

A MÁV persze egyébként sem viszi túlzásba a spórolást, derül ki az egyes kategóriák elvárt felszereltségéből. A legalább 12, legfeljebb 16 darab kétezer köbcentis autó minimális felszereltségét például 27 pontban sorolják fel, és szerepel ezek között az "audioberendezés legalább 4 db beépített hangszóróval", a hővédő, színezett üvegezés, az állítható magasságú első utasülés, könyöktámasz, kartámla, de legalább puritán módon csak a választható extrák közé tették a xenon fényszórót, a tempomatot, a tolatóradart, a metálfényezést és a fedélzeti számítógépet.

Rejtélyes 150 nap

Az egyik ajánlattevő szerint az is aggályos, hogy a MÁV csak azt közölte: a nyertesnek a szerződéskötéstől számított 150 napon belül kell leszállítania az autókat. "Valamikor a 150 napon belül, de a pontos ütemezést csak a nyertessel közlik, amikor már szerződnek" – segíti egy szakértő ennek a kitételnek az értelmezését. Ráadásul a pályázati dokumentumok szerint "az ütemterv – az ajánlatkérő döntése szerint - ennél későbbi határidőt is meghatározhat", vagyis a vasút a 150 naptól el is térhet, de ezt is csak a szerződéskötés után közli.

Mindez hatalmas bizonytalanság minden piaci szereplő számára. Nem lehet ugyanis tudni, hogy ekkora méretű flottát milyen ütemezéssel szerezzen be, ráadásul az elmúlt hónapokban a MÁV-nak nem is sikerült pontosítania az ezzel kapcsolatos elvárásait. „A szerződéstervezet egyszerűen nincs összhangban az ajánlati felhívással” – mondja az ügy egyik ismerője.

Szintén a bizonytalanságot erősíti, hogy a pályázati felhívásban nem árazható kockázatok vannak – panaszkodik egy másik piaci szereplő. Ezt jelenti az ő értelmezésében, hogy bármi is történik a következő években a MÁV-val, a vállalt árat tartania kell a nyertes ajánlattevőnek, akár akkor is, ha a vasút végül csak a most megpályáztatott autómennyiség felére vagy harmadára tart igényt. Emellett pedig bizonyos futásmennyiség elérése után – vagyis ha az adott autók teljesítenek egy adott kilométer-mennyiséget – automatikusan új autóra kell cserélni a bérbe adott autót.

Végső utáni utolsót követő végső

Az ajánlati felhívásban szereplő visszásságok mellett az eljárás menetére is panaszkodnak a pályázók. "A tárgyalásos szakasz lezárását jelenti a végső ajánlattétel, amit egy szerződéstervezet elkészítése követ. Ezen a szerződéstervezeten még voltak változtatások, ám azt a MÁV már nem vezette át a véglegesnek szánt szerződésbe, amivel egy ellentmondásos helyzetet teremtett" – mondja az egyik pályázó. Csók István közbeszerzési szakértő szerint ez jogszerűtlen, hiszen a közbeszerzési törvény értelmében a végső ajánlattételt követően már nem lehet szerződéses feltételekről egyeztetni.

Csakhogy a végső ajánlattétel ebben az esetben mégsem a végső volt. Ezt ugyanis – a törvényben leírtaktól és ebből fakadóan a magyar közbeszerzési gyakorlattól eltérően – követte egy újabb végső ártárgyalás, amit a MÁV állítólag arra hivatkozva kért, hogy kiderült: a beszerzésre a kínált árakon nincs elég pénze. Ezt az ártárgyalást követte egy újabb utolsó ajánlat benyújtása január első felében, ezután születhet meg február 10-én az eredmény.

Persze a fentiek fényében korántsem lenne meglepő, ha ezzel nem még érne véget, hanem közbeszerzési döntőbizottsági jogorvoslattal folytatódna az ügy. A pályázók ugyan csak a vélt közbeszerzési szabálysértéstől számított 15 napon belül fordulhatnak a KDB-hez – amit, mint írtunk, senki nem tett meg –, ám a Közbeszerzések Tanácsának elnöke hivatalból kérhet az ügyben döntőbizottsági eljárást.