16:00, December 05.
Japán 0
Horvátország 0
al-Dzsanúb Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 05.
Brazília 0
Koreai Köztársaság 0

Bajnaiék azt üzenik, hogy eddig ment a mutyizás

2010.02.08. 11:23
„Elképesztően nagy baromság” – minősítette egy állami cég vezetője azt a januári kormányhatározatot, amely kormányzati döntési moratóriumot rendelt el az új kormány megalakulásáig azzal magyarázattal, hogy nem akarják megkötni a következő kormány kezét. Szakértők szerint a határozatnak rossz üzenete van, mert ha azt mondják, ezentúl ne legyenek visszaélések, azt sugallják, eddig voltak. Az intézkedés ráadásul a cél elérésére sem alkalmas, legfeljebb néhány hónapos látványspórolásra jó, és felülírhatja Bajnai Gordonnak a még gazdasági miniszterként tett ígéretét is

Csak szabálytalanul lehet tendereztetni

Január elsejétől csak a közbeszerzési törvény sértő módon lehetne az úgynevezett közösségi értékhatár – nettó 38 millió forint – fölött közbeszerzési eljárásokat elindítani. Elektronikus eljárást kellene ugyanis lefolytatni, ám ennek technikai háttere hiányzik, a részletekről itt olvashat.

Döntési moratóriumot rendelt el a kormány januárban, az erről szóló kormányhatározat egyfelől tilt bizonyos vezetői és tanácsadói kinevezéseket az új kabinet megalakulásáig (a határozat ebben a Magyar Közlönyben olvasható, pdf-ben). Másfelől előírja, hogy a minisztériumok, a központi államigazgatási intézmények és az állami vállalatok csak olyan közbeszerzési eljárásokat indíthatnak, amelyeknek az eredményhirdetése már a következő kormány idején lesz. A moratórium alól csak a Miniszterelnök Hivatal adhat felmentést, különlegesen indokolt esetben.

„Bajnai Gordon miniszterelnök azért döntött a moratórium bevezetése mellett, mert sem személyi döntésekkel, sem hosszabb távú kötelezettségvállalásokkal nem akarja megkötni az új kormány kezét” – indokolta a határozatot kérdésünkre a kormányszóvivői iroda. A határozatnak a közbeszerzésekre vonatkozó részét ugyanakkor a sok szakmai kritika éri.

Fölösleges blokkolás

„Ez az egész egy elképesztő, oltári nagy baromság” – mondott sommás véleményt egy állami cég vezetője. A közbeszerzési eljárásokat gyakran kiíró vállalat első embere azt mondja, hogy jól hangzik, de nagyon visszás az a magyarázat vagy az a szándék, hogy ne szülessenek olyan határozatok, amelyekben bármilyen susmus, visszaélés, lopás vagy korrupció lehetne. „Hát ugyanis akkor most azt mondta a tisztelt kormány, hogy az eddigi döntések mind olyanok voltak, ahol susmusok, lopások, mutyizások történtek” – fogalmazott, érthetően név nélkül („szeretnék holnap is bejönni dolgozni”) a cégvezető.

Azzal a véleményével egyébként, hogy a döntés elhibázott, nem volt egyedül, mint ahogyan azzal sem, hogy nem adta a nevét a nyilatkozathoz. Többen figyelmeztettek rá, hogy a határozat kiterjed azokra az állami beruházásokra is, amelyek benne vannak a 2007–2013-as fejlesztési tervben, nagy vagy kiemelt projektek részei, brüsszeli támogatást kaptunk vagy kértünk rájuk. „Ezeket a projekteket az elmúlt három-négy évben készítették elő, és úgy fogadták el, hogy túlnyomó többségük ellen nem voltak politikai, szakmai ellenérvek. A megvalósításukhoz szükséges tendereket most akkor miért kell blokkolni?” – vetette fel az egyik érintett.

Nem tudja, mi az a bizalom

Volt olyan állami cégvezető, aki szerint a határozat mindent szabályozni akaró, túlszabályozó szemlélete „olyan emberre jellemző, aki nem ismeri azt a szót, hogy bizalom”. Egy kollégája szerint „ez a legegyszerűbb, nem csinálni semmit, abból biztosan nem lesz korrupció”.

Voltak, akik szerint a döntés már csak azért is fölösleges, mert a kormányhatározatban van egy pont, miszerint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető államtitkár indokolt esetben felmentést adhat a moratórium alól. „Ez egy technikai nehezítés, most még több adminisztrációnk lesz, eggyel több űrlapot kell kitölteni, eggyel több emberen kell átverekedni magunkat, és persze le is lassul a döntési folyamat. Hiszen, ahogy most tudom, hetente egyszer döntenek a kérelmekről a MEH-ben. A többségüket várhatóan jóváhagyják majd, már csak ezért sincs értelme a dolognak” – mondta az egyik megkérdezett állami menedzser.

„Növeli az adminisztrációt a kormányhatározat, így nem vagyunk boldogok tőle, de természetesen betartjuk az előírásait” – ezt mondta a nevét egyedül vállaló Reményik Kálmán, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte a korábbi jogszabályi környezet is alkalmas lett volna a gyanúmentes közbeszerzések garantálására, ha a betartásáért felelős állami szervek és hatóságok megfelelően végezték volna a munkájukat.

Lehetetlen tendereztetni

A kormányhatározatnak a közbeszerzésekre vonatkozó részét nemcsak az ilyen tendereket rendszeresen kiíró állami cégvezetők kifogásolják, hanem a közbeszerzési szakértők is. „A határozat közbeszerzéseket érintő 2. pontja amellett, hogy értelmetlen, lehetetlen helyzetbe hozza az ajánlatkérőket” – fogalmazott kérdésünkre egy közbeszerzési tanácsadó.

Ez a pont azt mondja ki, hogy közbeszerzési eljárást úgy lehet kiírni, hogy az arról szóló döntést „a következő kormány minisztereinek kinevezésének időpontja” után lehessen meghozni. Ez azonban egy korántsem fix dátum – amit ráadásul a közbeszerzési ajánlatkérők nem tudnak befolyásolni –, holott az eljárást indító hirdetményekben fel kell tüntetni az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját.

Áremelő és fölösleges

„Ide milyen dátumokat tüntessenek fel a kiírók? Biztonsági játékosként 2010 június végét (hiszen az eredményhirdetés időpontja csak egyszer – legfeljebb 30 nappal – halasztható el)? Vagy a még nagyobb biztonság kedvéért július végét? Sokkal korrektebb lett volna konkrét dátumot meghatározni, ehhez nem lehet alkalmazkodni” – mondta a szakértő.

A szakértők szerint a megalapozott ajánlatkéréshez és ajánlattételhez a kiíróknak és a pályázóknak pontosan tudniuk kellene a teljesítés kezdő és záró időpontját, ami azonban az eredményhirdetés kiszámíthatatlan időpontja miatt nem adható meg. A szakértő szerint ezek a bizonytalansági tényezők árnövelő hatásúak.

Az egész moratórium ráadásul teljességgel fölösleges, mondják a szakértők. A közbeszerzést ugyanis ki lehet írni, és arra – a kiíráskor megadott paraméterek szerint – lehet pályázni is, tehát csak a győztes megnevezésével várnák meg az új kormányt. Azt viszont, hogy ki lesz a győztes, a moratórium idején megszabott feltételek határozzák meg, az új kormánynak tehát kényszerpályán lesz, csak egy megörökölt nyertest nevezhet meg, vagy kiskaput keresve érvénytelenítheti a pályázatot.

Két akadály a látszatspórolásért

A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy már tavaly augusztusban született egy kormányhatározat a közbeszerzésekről. Ez az 1132/2009. (VIII. 7.) számú döntés már biztosítja azt, hogy az ötvenmillió forint fölötti beszerzéseket csak azután lehessen indítani, miután a Miniszterelnöki Hivatal képviselőjének részvételével működő monitoring munkacsoport engedélyezte őket. Tehát a Miniszterelnöki Hivatal ezentúl azoknak a közbeszerzéseknek az engedélyezéséről, illetve elutasításáról dönt az idei határozat alapján, amelyeket a tavalyi alapján már időszerűnek ítélt.

Mindezek után arra a felvetésre, hogy mi lehet a közbeszerzési moratórium valódi értelme, a szakértők nem zárták ki azt sem, hogy a kormány az év első hónapjaiban ezzel az egyszerű adminisztratív eszközzel próbál látszólag spórolni a kiadásokon (hiszen a halasztható közbeszerzések költségei így nem a választások előtti időszakban, hanem csak utána jelentkeznek). „Lehet, hogy nincs szó többről, mint a tiszta kéz politikájába burkolt látszatspórolásról.”

A kormány szerint minden rendben

A szakértők aggályaira a kormányszóvivői iroda írásban reagált. Tájékoztatásuk szerint szó nincs arról, hogy költségvetési okai lennének a döntésnek. Igaz, úgy tűnik a válaszból, amit arra a kérdésünkre adtak, hogy az első negyedévben mennyi pénzt spórol a büdzsé ezzel a határozattal, hogy nem értették pontosan a felvetést. Ezt írták ugyanis: „A moratóriumnak nem a spórolás a célja, hiszen az nem is eredményezhet megtakarítást, ha egy közbeszerzésben május helyett június végén hirdetnek eredményt.” A kormányhatározat melletti érv, bár a kormányszóvivői iroda erre nem tért ki, hogy a négy évvel ezelőtti választási év első félévében a 2005-ösnél kilencven százalékkal több közbeszerzést folytattak le és ötvenöt százalékkal több pénzt fizettek ki a tenderek nyerteseinek, olvasható a Népszabadság egy hétfői cikkében.

Az időpontok bizonytalanságával kapcsolatban azt közölték, hogy „az új kormány megalakulásának legkésőbbi időpontja az alkotmány alapján a választások időpontjának ismeretében meghatározható”. Vagyis a kormányszóvivői iroda szerint „a közbeszerzési eljárások kiírását nem kell leállítani”.

Hát hol vannak az ezermilliárdok?

Arra a kérdésünkre, hogy milyen típusú beszerzések – például uniós nagyprojektekhez kapcsolódó beruházások – kaphatnak biztosan vagy valószínűleg felmentést a moratórium alól, azt válaszolták, hogy „automatikus mentesség nincsen”. A kormányszóvivői irodán arányszámot sem mondtak, hogy a beruházások várhatóan hány százalékát kell a következő hónapokban jegelni.

A döntési moratórium mindenesetre nemcsak az állami vállalatoknak árt azzal, hogy megnehezíti a közbeszerzéseiket. Azok a kis és középvállalkozások is bajba kerülhetnek – főként az építőiparban –, amelyek évek óta arra várnak, hogy a 2007 eleje óta ígérgetett uniós ezermilliárdok megérkeznek az országba, és lendületet adnak a gazdaságnak. Erre egyébként a még gazdasági miniszter Bajnai Gordon is ígéretet tett, amikor épp egy éve 1900 milliárd forintot ígért az építőipar élénkítésére. A mostani moratórium, mondják a szakértők, ennek a Bajnai-ígéretnek a teljesülését sem segíti.



  • Tippek
  • Hírek