Rosszabul éltünk tavaly, mint két éve
További Magyar cikkek
A KSH adatai szerint 2009 január-decemberében az előző évhez képest 2,4 százalékkal csökkent a reálkereset. A versenyszférában 0,2 százalékos emelkedést, míg a költségvetési szférában 8,3 százalékos csökkenést mért a KSH. Suppan Gergely úgy látja, a súlyozott átlag szerinti reálbér változások mindkét szektorban torzulást okoztak a statisztikákban. A versenyszférában a 2009 derekán tapasztalt elbocsátási hullámban elsősorban az alacsonyabb jövedelmű munkavállalók voltak érintettek, így a magasabb jövedelmű munkavállalók növekvő súlya javított számokon.
A versenyszférában 1 millió 822 ezren, a költségvetési szférában 748 ezren dolgoztak 2009. január és december között. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 3,7 százalékos csökkenését jelentette. A költségvetési szférában döntően a közfoglalkoztatás bővülése miatt 3,6 százalékkal nőtt a létszám, e nélkül számolva 0,6 százalékkal kisebb létszámot foglalkoztattak, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 6,7 százalékos létszámcsökkenés következett be.
Legyen alkalmazott az ingatlanszakmában
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 199 800 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 200 200 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 201 600 forintot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 0,5 százalékkal haladták meg az előző évit.
Ezen belül a versenyszférában 4,3 százalékkal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 7,9 százalékkal maradtak el az előző évitől. A versenyszféra átlagát meghaladó mértékben emelkedtek a keresetek az energiaipar (7,3 százalék), a szállítás, raktározás (5,4 százalék), valamint az ingatlanügyletek (4,7 százalék) nemzetgazdasági ágakban.
Suppan Gergely szerint a közszféra béreinek átlagát lenyomta, hogy a közmunka programok beindulását követően már jelentős statisztikai súlyt képviselnek a költségvetési szférában az alacsony jövedelműek. A közmunkások nagy száma a foglalkoztatási adatokon viszont javított, a statisztikákban ellensúlyozta a versenyszférában történt nagy leépítések mutatóit.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset éves szinten átlagosan 3,4 százalékkal nőtt, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,0 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye az előző évitől 0,3 százalékkal maradt el. A versenyszféra kereset alakulásában az is szerepet játszott, hogy – a fizikaiakat jellemzőnél kisebb létszámleépítés eredményeként – a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozású munkavállalók aránya megnőtt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 124 100 forint (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 91 800 forint, a szellemi foglalkozásúaké 157 700 forint) volt.
Csökkenni vagy növekedni fognak idén a reálbérek
Nyeste Orsolya az Erste Bank elemzője szerint az idei évben stagnálást, de inkább enyhe csökkenést mutatnak majd a reálbér statisztikák, a javulás esélyét azonban kizárta. A közgazdász szerint a nyomott bérszínvonal hatására csökkeni fog a keresleti típusú infláció mértéke, amely a kamatpolitika enyhítésének irányába befolyásolja majd Magyar Nemzeti Bankot.
Suppan Gergely szerint viszont 2010 júliusától jelentősen megugrik majd a reálbér mértéke, elsősorban az idei jövedéki adó és az áfaváltozások inflatorikus hatása miatt. Szerinte azonban a bérkiáramlás mértéke nem fogja befolyásolni a jegybank kamatpolitikáját, mert az kizárólag a piaci folyamatok függvénye lesz. Abban mindkét elemző egyetértett, hogy a reálkereset változásának tavalyi mértéke nagyjából a várakozásokkal összhangban állt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
