Zsófia, Szonja
9 °C
21 °C

Jobbik-konkurencia a vámos szakszervezeteknél

2010.03.01. 15:22 Módosítva: 2010.03.01. 15:31
Demonstrációval fenyegetőznek az APEH és a Vám- és Pénzügyőrség bejegyzett szakszervezetei, ha a kéthavi jutalmon felül nem kapnak még egyhavit a 2009-es teljesítményük után. Elvileg már az első kettőre sem volt jogalap, de a szabályok rugalmasak. A megmozdulás elkerülhetetlennek látszik, aminek magyarázata, hogy a Jobbikkal együttműködő új szakszervezeti mozgalom versenytársként lép fel a mostani szakszervezetekkel szemben.

Megint hallatnak magukról az APEH és a Vám- és Pénzügyőrség dolgozói, egy-egy szakszervezetük a héten pár ezer fő részvételével demonstrációt hirdetett a Pénzügyminisztérium József nádor téri épülete elé. A követelésük ugyanaz: a 2009-es teljesítményük honorálását várják a felügyelő szerv pénzügyi tárcától.

Morogtak, morognak

Mint beszámoltunk róla, tavaly ősszel már zúgolódtak az adóhivatali alkalmazottak és a fináncok. A 15 ezer APEH-es és 7 ezer pénzügyőr utoljára áprilisban kapott prémiumot, amelyet ők mozgóbérnek hívnak. A jutalom mértéke az adóhatóság dolgozóinak legnagyobb részét kitevő középfokú végzettségű ügyintézőknél a havi bruttó százhúsz-száznegyvenezer forintos alapjövedelem harminc-negyven százaléka is lehet, mondta el lapunknak korábban Michalkó Péter, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Országos Szakszervezeti Tanácsának (ADOSZT) elnöke. Az áprilisi mozgóbérrészletet a pénzügyi székből akkor felálló Veres János egyik utolsó döntésével ítélte oda.

Az új pénzügyi vezetés már nem volt ilyen nagyvonalú, júliusban az APEH és a VP tagságából csak azok kaptak valamennyi mozgóbért, akik keveset kerestek, ősszel már ők sem. Az új pénzügyminiszter, Oszkó Péter a szűk költségvetési mozgástérrel indokolta a szigorítást.

Törvény vs. rugalmasság

A pénz kifizetésének azonban jogi alapja sem volt. A költségvetési törvény rendelkezik arról, hogy a mozgóbérhez akkor juthatnak hozzá az APEH-esek és a fináncok, ha a költségvetési törvényben szereplő kiemelt adó- és járulékbevételek pár százalékkal túlteljesülnek. Mivel azonban a 2009-es törvény még csak egyszázalékos gazdasági visszaesésre alapozva készült, ám már év elején is lehetett látni, hogy hat százalék felett lesz a GDP-esés, semmi esélye sem volt, hogy a jóval optimistább makropályára komponált adóbevételi számok teljesüljenek, sőt, túlteljesüljenek.

Így aztán ha szigorúan a törvény előírását nézzük, akkor sehogy sem kaphatták meg a bónuszt az APEH dolgozói, még akkor sem, ha ők megtettek minden tőlük telhetőt. Az más kérdés, hogy a kormány az elmúlt években is rugalmasan kezelte a kérdést, amire az adott lehetőséget, hogy egy gumiszabály lehetővé teszi jutalomelőleg kifizetését is. A kabinet, érzékelve a két szervezetnél az elégedetlenséget, előbb arra tett ígéretet, hogy a 2009-es év lezárulta után visszatérnek a kérdésre és januárban tárgyalhatnak a mozgóbér egy részéről. Aztán végül is már decemberben egyhavi jutalomrészletet utaltak a dolgozók számlájára.

Még egyhavit kérnek, mert nagy csökkenést szenvedtek el

Az APEH és a VP dolgozói ennél többet akarnak, ezért fenyegetőznek most a demonstrációval is. Mint mondják, egy normál évben, ha hozzák a bevételi tervszámokat, 4,5 havi mozgóbérhez juthatnak, ám tavaly csak kéthavival gazdagodtak, ráadásul a bérük két éve be van fagyasztva, tavaly elvették tőlük a 13. havi fizetést (de a részben annak kompenzálására kitalált keresetkiegészítést megkapták), ezek összesen számításaik szerint 20-25 százalékos keresetcsökkenést okoztak náluk, többet, mint a közszféra egészében.

Lapunknak Michalkó Péter nem kívánta elárulni, mit követelnek pontosan. Úgy tudjuk, hogy a 2009-es teljesítményük után az eddigieken felül egyhavi mozgóbért szeretnének kiharcolni. Az APEH-nél bruttó 3,6, a VP-nél 1,5 milliárd forintot tesz ki az egyhavi bér. A kormánynál azonban vélhetően süket fülekre találhat ez a követelésük, főként az után, hogy a tavalyi munkájuk után úgy kaptak kéthavi jutalmat, hogy a törvényi feltételt, akárhogy is nézzük, nem teljesítették.

Versenyhelyzet

Más a helyzet a 2010-es pénzzel. A hónap vége az első negyedév végét is jelenti, vagyis áprilisban elvileg kaphatnának 2010-es prémiumelőleget az APEH-esek és a VP dolgozói, ha megfelelnek annak a több pontból álló kritériumrendszernek amely nemcsak a bevételi számokat tartalmazza, hanem például az ellenőrzések gyakoriságát, hatékonyságát is méri.

A történet legérdekesebb pontja éppen az, hogy információink szerint mégsem az idei pénzre koncentrálnak az APEH és a VP illetékes szakszervezeti vezetői a pénzügyi kormányzattal folytatott egyeztetésükön (ma ülnek tárgyalóasztalhoz a felek), hanem a sokkal keményebb diónak ígérkező 2009-es pénzt akarják kisajtolni a kormánytól.

Az APEH-nél az ADOSZT (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Országos Szakszervezeti Tanácsa), a VP-nél a VPFSZ (Vám- és Pénzügyőrség Független Szakszervezete) a fő szakszervezet, sőt hivatalosan mindegyik hivatalnál ez az egyetlen dolgozói érdekképviseleti szervezet, ám nemrég megjelent a házon belüli versenytársuk, magyaráza több forrásunk. A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezet (TMRSZ) a VP-n belül is megvetette a lábát (Vám- és Pénzügyőrség Tettrekész Magyar Szakszervezete a neve), és intenzív tagtoborzásba fogott tavaly ősszel. Úgy tudjuk, még nincs bejegyezve ez a szervezet a VP szakszervezetének egyelőre, de az ügy folyamatban van. (Honlapjuk már van.) Az ADOSZT pedig attól tart, a Tettrekész az ő területükre is benyomul, és a tagságuk egy részét átcsábítja magához.

Érdekes vonulata a történetnek, hogy nemrég a második ügyészségi vizsgálat indult a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezet működéséről. A TMRSZ tavaly májusban megállapodást kötött a Jobbikkal, keretet adtak annak, hogy a TMRSZ és a párt hogyan működik együtt.

Az ADOSZT és a VPFSZ vezetői a versenyhelyzetben úgy tudják legitimálni helyzetüket, hogy ha felmutatják a tagságuknak, harcot folytatnak az érdekeikért, és nem is elsődleges fontosságú, hogy a követelésük meghallgatásra találjon a kormányzaton belül – fogalmazott egyik forrásunk.