Titokban másodszor is elbukott a roncsprémium
További Magyar cikkek
Egy február közepén lezajlott egyeztetés után végleg eldőlt, hogy a közeljövőben nem lesz Magyarországon roncsprémium. Bár a nyilvánosságnak már tavasszal lefutottnak tűnt a kérdés, a háttérben teljes gőzzel nyomult az autóipari lobbi. A Magyarországi Gépjárműgyártók Szövetsége, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete és a Magyarországi Járműalkatrész-gyártók Szövetsége is felzárkózott egy új javaslatcsomag mögé, de az is végleg megbukott, a gazdasági minisztériumban tartott megbeszélésen a kormány elutasította.
Urbán I. László, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese, egyben a Magyarországi Gépjárműgyártók Szövetségének elnökségi tagja azt mondta, cége nem nem adja fel a próbálkozást, bár két hónappal a választások előtt a jelenlegi kormánytól már értelemszerűen nem várnak semmit. Nem egyeztettek a programról ellenzéki vezetőkkel, „de minden kormány új seprű, reméljük ez ügyben jól sepernek majd”.
Európában lefutott, és nem jött be a roncsprémium
Európában lényegében lefutott a roncsprémium, és a legnagyobb érintett piacokon, Franciaországban és Németországban is csak átmeneti, számos elemzés szerint egyenesen csak látszólagos segítséget nyújtott. A programok előrehozott keresletet indukáltak, olyanok vásároltak autót, akik azt esetleg csak fél-egy évvel későbbre tervezték. Emiatt viszont miközben az USA-ban például idén már javulhatnak az eladási statisztikák, Európában az elemzések szerint további 6,1 százalékos visszaesés várható, a kormányzati programok így csak elnyújtották, egyenletesebbé tették a keresletcsökkenést. Más kérdés, hogy a kormányzati segítség így is elérhette azt a célját, hogy az iparágban kisebb legyen az egyszeri visszaesés és így az elbocsátási hullám. A javaslatról Urbán azt mondta, hogy míg a tavasszal elbukott kezdeményezésük lényegében megegyezett a számos nyugati országban bevezetett kedvezménnyel, most egy új, a környezetvédelemre kihegyezett megoldással álltak elő: a kétütemű járművek cseréjét támogatták volna, ezekből a nyilvántartások szerint még harminchatezer van forgalomban Magyarországon, és egyes becslések szerint a kertek alján rendszám nélkül még egyszer ennyi állhat.
Az elképzelés szerint négymillió forintos vételárig szerettek volna elérni nagyjából a regisztrációs adó összegével felérő támogatást, ez autónként háromszázezer forint körüli összeg. Az, hogy ezt a vevő milyen formában kapta volna, képlékeny maradt. A koncepció elfogadása esetén lehetett volna dönteni arról, hogy az áfából vonják le a támogatás összegét, a regisztrációs adót csökkentsék, vagy az szja-ból legyen visszaigényelhető a támogatás összege.
A kormány szerint csak ártana
A Magyarországon értékesített új személygépkocsik több mint nyolcvan százaléka importból származik. A magyarországi autóipari gyártókra és beszállítókra az ún. roncsautóprogram ezért csak kis mértékben hat, azaz érdemi változást a hazai autóiparnak nem hozna. Ellenben előrehozott vásárlásokat generálna, várhatóan tovább növelné a lakosság eladósodottságát, azon belül is a devizahitelek arányát, mindemellett növelné a folyó fizetési mérleg passzívumát, indokolta a gazdasági tárca, miért nem támogatták az autós szövetségek újbóli javaslatát sem.
Arra a kérdésünkre, hogy miért van egyáltalán szükség Magyarországon roncsprémiumra, Urbán I. László azt mondta, hogy a kereskedők becslése szerint a forgalmazóknál tízezer munkahely szűnt meg. Ugyanakkor elismerte, hogy sok igazság van abban – a roncsprémium-ügyben már tavasszal is hangoztatott érvelésben –, hogy a válság előtt Magyarországon nagyon elaprózott volt a márkakereskedői hálózat, így egyfajta koncentráció természetesnek tekinthető.
Abban is van igazság, hogy a magyarországi jármű-, illetve alkatrészgyártók forgalmát alapvetően az exportpiacok határozzák meg. Urbán I. László hangsúlyozta ugyanakkor, hogy tízezer, háromszázezer forintos állami támogatással eladott autónál a költségvetésnek hárommilliárd forintjába került volna a program, ami szerinte nem jelent érezhető tételt a büdzsében. Nem ért egyet azzal a kormányzati érveléssel sem, hogy tízezer autó – úgy vélik, ennyien éltek volna a lehetőséggel – megvásárlása akár a külkereskedelmi mérleget, akár a lakossági eladósodottsági mutatóját érdemben rontotta volna.
Ráadásul az új javaslatot éppen a fentiek miatt elsősorban a környezetvédelemre hegyezték ki. Nemcsak a kétütemű autók leselejtezésével segíthetne a roncsprémium, hanem azzal is, hogy a leadott autóknál elérnék a roncsok feldolgozására előírt kötelező újrafelhasználási arányt. Becslések szerint Magyarországon több ezer olyan szürke- és feketebontó üzemel, mondta Urbán I. László, amelyekben snincs biztosítva az alkatrészek újrafelhasználása.
Mint mondta, tovább próbálkoznak, és a jövőben már nem is tartják titokban szándékukat. Eddig azért hallgattak, mert a kereskedők attól féltek, hogy a roncsprémium kérdésének lebegtetése kivárásra ösztönzi a potenciális vásárlókat is, de az már a tavaszi kudarc után bebizonyosodott, hogy nem jelentek meg a korábban roncsprémiumra váró tömegek az autószalonokban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
