Zoltán
-4 °C
9 °C

Szerződések százmillióért, kollegiális alapon

2010.03.03. 07:35 Módosítva: 2010.03.03. 10:08
Százmillió forintos nagyságrendben kötött különös szerződéseket a közlekedési minisztérium egyik háttérintézménye, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK). Több mint negyvenmilliót kapott egy cég, amit Csepi Lajos közlekedési szakállamtitkár asszisztense vezet – és feltehetően résztulajdonos is benne. E cég feladata, hogy a tárca és a szakállamtitkárság felügyelete alá tartozó KKK között "koordináljon". A KKK emellett panamai tulajdonban lévő vállalkozástól és öt éve nyugdíjazott volt igazgatóhelyettestől is kap tanácsokat milliókért. A KKK azt mondja, nem vizsgálják szerződött partnereik tulajdonosi hátterét, de a cégtulajdonosok egyike sem volt KKK-alkalmazott a szerződéskötés idején.

Egy magánvállalkozás segíti a közlekedési tárca egyik háttérintézménye, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ és a minisztérium közötti kapcsolattartást. A vállalkozást a minisztérium illetékes szakállamtitkárságának egyik munkatársa irányítja, a cég a munkáért 1,6 millió forintot kap havonta, derül ki a KKK honlapján az üvegzseb menüpontban közzétett csaknem tucatnyi Excel-táblázat egyikéből. A minisztérium maga is elismeri, ezeket a kifizetéseket nem ellenőrzi.

„Koordinációs tevékenység a közlekedési minisztérium (KHEM) és a tárca egyik háttérintézménye, az egyebek mellett a közlekedési szakma koordinációjára és a hazai útvagyon kezelésére hivatott Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) között” – ez a hivatalos megnevezése a feladatnak, melyet tavaly március óta végez az Akvizítor Befektetési és Szolgáltató Zrt., egy, a főtevékenysége szerint vagyonkezeléssel foglakozó, egy budapesti kertvárosi házban székelő cég.

24 + 18 millió

Már önmagában az furcsa, hogy ezzel a munkával külsős céget kell megbízni. Még furcsább, hogy ez a külsős cég, az Akvizítor Befektetési és Szolgáltató Zrt. ezért a munkáért a tavaly március elején kötött, ez év júniusának elejéig érvényes szerződés szerint nem kevés pénzt, huszonnégymillió, tehát nagyjából havi 1,6 millió forintot kapott (igaz, ezért a koordinálás mellett az üvegzsebben pontosan körül nem írt tanácsadói feladatai is vannak).

Ez az összeg a társaság számára is nagyon komoly összeg: mérlegadatai szerint 2007-ben és 2008-ban évi tizenhárom–tizenötmilliós árbevétele volt, vagyis ez az egyetlen 2009-es szerződés majdnem annyi pénzt hozott, mint az előző két év összesen. Márpedig ebben a két évben is főként a KKK-tól érkezett a pénz az Akvizítorhoz: egy másik, 2007 áprilisában határozatlan időre kötött szerződés tizennyolcmillió forintért bízta meg tanácsadói és szervezési munkák elvégzésével.

Mivel a cég 2007 májusa óta zártkörűen működő részvénytársaság, az Opten cégtárának adataiból nem ismerhető meg a jelenlegi tulajdonosi összetétele. Azonban a társaság 2007 májusában – tehát az első KKK-s szerződés megkötése után – elfogadott alapszabálya még nevesíti a tulajdonosakat: ezek szerint a cégnek akkor két magánszemély, dr. Várgedő Lajos és dr. Rikker Emília voltak a részvényesei.

A főnök embere?

A történet innen válik érdekessé. Rikker Emília, aki jelenleg is vezérigazgatója az Akvizítornak, egyidejűleg Csepi Lajosnak, a KHEM közlekedési szakállamtitkárának a közvetlen beosztottja. Bár pontos minisztériumi státuszáról nem kaptunk hivatalos tájékoztatást – egy dokumentum azonban egyértelművé teszi, hogy a közlekedési szakállamtitkárságon dolgozik –, több nem hivatalos forrás is megerősítette, hogy Csepi asszisztense, és korábban is ez volt a munkaköre.

És hogy hol volt korábban ez a munkaköre? Nem máshol, mint a KKK-nál. Csepi Lajos ugyanis, mielőtt 2008-ban közlekedési szakállamtitkár lett, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ főigazgatója volt annak 2007-es átalakulásától (a KKK 2007 elején jött létre az addigi Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság átalakulásával).

Tehát 2007 tavaszán a Csepi Lajos vezette KKK a saját asszisztense vezette – és feltehetően részben tulajdonolta – Akvizítorral kötött tizennyolcmilliós tanácsadói szerződést. A teljesítésnek az egyik Excel-táblázat tanulsága szerint a KKK-ban maga Csepi volt a felelőse (abban a táblázatban a csaknem kilencven szerződésből még három ilyet találtunk). Ezt fejelték meg tavaly azzal, hogy a Rikker vezette céget bízták meg a Csepi és Rikker jelenlegi és volt munkahelye közötti kapcsolattartással.

A KKK az alábbi tájékoztatást adta a szerződésről: „A megbízási szerződések tárgya részben a KHEM alapítói és szakmai irányítási körében elrendelt, az intézmény működését meghatározó jogszabályokból, illetve az intézmény belső szabályozásából eredő feladatok ellátása, támogatása. Kiemelt feladat az intézmény működésének és a belső folyamatok figyelemmel kísérése és támogatása annak érdekében, hogy ezek a fenti kritériumrendszernek és a főigazgatói utasításoknak és feladatkiosztásoknak minden szempontból megfeleljenek.”

A cég „fentiek alapján javaslatot tett az intézmény munkaszervezési, szervezet-átalakítási teendőire, az utasítások és szabályzatok módosítására. Szerződésben rögzített feladata továbbá a KHEM alapítói és szakmai irányítási körében elrendelt, illetve a KHEM részére készülő döntés-előkészítéssel kapcsolatos intézményi feladatok támogatása, amelynek keretében megbízott útmutatást ad a KKK által a KHEM részére készített szakmai anyagokra vonatkozóan, valamint jogi és gazdasági vonatkozásban orientálja az intézményi szakmai álláspontot továbbá részt vesz a szakmai értekezleteken és tárgyalásokon az általa előkészített dokumentumokat érintő kérdések egyeztetése esetén.”

Nyugdíjas tanácsadó és egy sikertörténet

Nem ez az egyetlen fura szerződés a KKK-nál. Az egykori UKIG-nak, tehát a KKK elődszervezetének 2005-ben nyugdíjazott korábbi koordinációs igazgatóhelyettesével, Hamarné Szabó Máriával 2007-ben és 2008-ban három határozott idejű, 2008, illetve 2009 végéig szóló szerződést kötöttek szakértői, szaktanácsadói, valamint pr-os és rendezvényszervezői tevékenységre. Ez a három szerződés összesen 22,9 millió forintról szólt.

Első ránézésre igazi sikertörténetnek tűnik a cégnyilvántartási adatok szerint a 2007. április 13-án alakult, tizenegy nappal később bejegyzett Roadlog Útépítési, Mérnöki Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-é is. A céggel szűk két hónappal később, június 4-én már 9,4 milliós szerződést kötött a KKK, a 2008 januárjáig érvényes megállapodásról az üvegzsebben közöltek szerint a feladata „gyorsforg.hálózat műsz.ell.”, vagyis vélhetően a gyorsforgalmi úthálózat műszaki ellenőrzése volt.

A munka jól sikerülhetett, ugyanis 2008 februárjában újabb, az év végéig szóló szerződést kapott szintén nagyjából 9,4 millióért, ennek a tárgya: „szakmai ell.a GKM Gyorsforg.-hál.fejl.ei.”. Majd tavaly januárban jött az újabb, idén januárban lejárt megállapodás, az összeg maradt, a feladatban lényegében csak a minisztéruimi név változott: „KHEM gyorsforg.utak fejlesztése ei.felhasználat előrebecslése”.

Panamai szál

A Roadlog tehát három év alatt 28,2 millió forinthoz jutott, de nem tudni, hogy ez mennyi pénz az összes árbevételén belül, a cég ugyanis nem adott le mérleget (legalábbis az Opten cégtárában nem találtuk azt, aminek más magyarázata nemigen lehet). A tulajdonosait viszont igen, az alakításkori két tulajdonos, az ugyanazon a lakcímen bejelentett Ozorák Gábor és Válóczi Valéria mellett 2008 márciusában többségi tulajdonosként egy panamai offshore cég, a Highland Estates Corp. jelent meg. Már az is érdekes, hogy egy offshore-hátterű cég készít becslést a magyar sztrádahasználatról, még érdekesebb azonban Ozorák Gábor személye. Ő ugyanis a KKK-előd UKIG főosztályvezetője, majd 2007-ben már a KKK műszaki igazgatója volt.

Nem ez az egyetlen panamai tulajdonú cég, amellyel a KKK szerződést kötött. 2009 januárjában a Global Saint Consulting Kft.-vel kötöttek egy 8,3 milliós szerződést, aminek tárgya: „TEN-T témában szaktanácsadás”. Ezt a céget 2007 tavaszán egy Estrella Development S.A. nevű, történetesen szintén panamai társaság alapította, és tulajdonolta tavaly áprilisig – akkor egy újpesti hetedik emeleti lakásban élő magyar magánszemély lett a tulajdonosa –, tehát panamai offshore cég tulajdonában álló társaság adott szaktanácsot uniós projektek megvalósítására.

Itt is, ott is

A TEN-T egyébként olyan fontos volt, hogy több tanácsadói szerződés is segíteni hivatott volt a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ ezzel kapcsolatos munkáját. Az újhartyáni székhelyű Road Stone Kft. 2009 februárjában a TEN-T projektekkel kapcsolatos tanácsadásra kapott tavaly 7,56 milliós szerződést a központtól.

A társaság tulajdonosa az a Manger Henrik, aki wiwes adatlapja szerint korábban UKIG-, majd KKK-alkalmazott volt, de munkahelyei között van a KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. is, aminek tavaly áprilisban megbízott műszaki osztályvezetője volt. Utóbbi tény azért is figyelem reméltó, mert a KIKSZ – a honlapján olvasható tájékoztatás szerint – „az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló beruházásokat koordináló és ellenőrző közreműködő szervezet”. Márpedig a TEN-T projektek történetesen európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztések, amelyek tehát éppen a szerződéskötés időpontjában a Mangert alkalmazó KIKSZ hatáskörébe tartoztak.

Minden a legnagyobb rendben

A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ a szerződéskötéseknél figyelembe vette a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, a szerződő partnerek tulajdonosi körét azonban nem vizsgálta, közölte kérdésünkre a KKK. Megjegyezték ugyanakkor: „Az érintett szerződések vonatkozásában a KKK tudomással bír arról, hogy a megbízottak egy része korábban a közúti alágazatban dolgozó szakemberekhez köthető, azonban a szerződés teljesítésének időszakában e szakemberek egyike sem állt közalkalmazotti jogviszonyban a KKK-val.”

A válaszban azt is kiemelték, hogy az általunk felsorolt cégekkel kötött szerződések összes megbízási és vállalkozási szerződéseik töredékét teszik ki: „Az e körben felmerülő szerződések esetében összességében a KKK szerződéses állományának töredékéről van szó.” A szerződések megkötését a KKK azzal indokolta, hogy az intézmény feladatköre az elmúlt években folyamatosan bővült, a létszámkorlátozás miatt évek óta meghaladja a kapacitásait, így csak külső források igénybevételével látható el. Megjegyezték azt is, hogy a teljesítések igazolásaánál és a számlázás ellenőrzésénél a költségvetési pénzeszközök felhasználására vonatkozó szabályok betartásával jártak el.

A közlekedési minisztériumot szintén megkérdeztük a saját (volt) dolgozók tulajdonában álló, Csepi Lajos asszisztense által vezetett vagy éppen offshore-hátterű céggel kötött KKK-szerződésekről, illetve arról, ellenőrizték-e az intézményt, és nem találtak-e ott esetleg bármilyen problémát. Kérdéseinkre az alábbi választ kaptuk: „A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ rendszeresen zajlanak minisztériumi ellenőrzések. Ezek azonban nem a KKK működési kiadásait, hanem az azokat jelentősen meghaladó nagyságrendet képviselő közútfejlesztési költségvetési források (Útpénztár) felhasználását vizsgálják. E téren a tárca ellenőrzései komoly beavatkozást igénylő súlyos rendellenességet nem tártak fel. Az intézménytől kapott tájékoztatás szerint az utóbbi hónapokban zajlott belső vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy a KKK nemcsak az útpénztári, hanem az intézményi költségvetéssel is felelősen gazdálkodik.”