Kelemen, Klementina
2 °C
9 °C
Index - In English In English Eng

Hogyan költött húszmilliárdot informatikára a MÁV?

2010.03.12. 08:18
Frissebb (1)
Több mint húszmiliárd forintot fizetett ki a MÁV Zrt. az elmúlt hat évben informatikai fejlesztésekre saját leányvállalatának, a MÁV Informatika Zrt.-nek, amelynél februárban hűtlen kezelés gyanúja miatt rendőrségi vizsgálat indult. A MÁV tájékoztatása szerint csak egymilliárd forintnyi szerződést előzött meg közbeszerzési eljárás. Hogy a többi 19 milliárdot milyen alapon fizették ki, azt cikkünk megjelenéséig nem tudták megválaszolni. Vagy a MÁV, vagy a MÁV Informatika pedig biztosan áthágta a közbeszerzési törvényt.

A MÁV Zrt. 2004 és 2009 között összesen 46 szerződéssel vásárolt szolgáltatásokat a száz százalékig saját tulajdonában álló leányvállalatától, a MÁV Informatika (Informatika) Zrt.-től – derül ki abból az adatsorból, amit lapunk közérdekű adat megismerésére irányuló megkeresésben kért ki még februárban az állami vasúttársaságtól. Ezek együttes értéke összesítésünk szerint meghaladta a húszmilliárd forintot, habár a szerződéseknek csak töredéke szerepel a MÁV honlapján, az Üvegzseb menüpontban.

Számok, magyarázat nélkül

Kérdéseink egyebek mellett arra irányultak, hogy az elmúlt években a MÁV és a MÁV Informatika között hány, milyen típusú és milyen értékű szerződés született, a szerződések közül hányat előzött meg közbeszerzési eljárás, illetve hányszor tértek el ettől az anyacég és leányvállalata speciális viszonyát szabályozó közbeszerzési előírások alapján. Bár február 18-i kérdésünkre mácius 4-én – a 15 napos határidőt betartva – megérkezett két adatsor, annak értelmezésével azóta is adós a vasút.

Amit tudunk: a MÁV saját bevallása – a két excel tábla adatai szerint – a hat év alatt a 46 szerződésből mindössze hatot kötött meg a MÁV Informatikával a közbeszerzési törvény szerint. Legalábbis csak az egyik excel fájl nevében szerepel az, hogy "kbt alapján kötött szerződések" (a kbt a közbeszerzési törvény rövidítése). A másik táblázatban a "MÁV Informatika Zrt. szolgáltatásnyújtói minőségében kötött szerződései" vannak felsorolva. Igaz, a táblázatok némileg ellentmondanak az Üvegzseb programban közzétett adatoknak.

Homályos pontok

A hat év alatt összesen minimum 20,5 milliárd forintot költött a MÁV a saját leányvállalatától vett szolgáltatások megvásárlására. A minimum kifejezést azért használtuk, mert ez vélhetően nem pontos szám, a vasúttól kapott táblázatban ugyanis igencsak hektikusan szerepelnek a forintban és az ezerforintban számolt tételek. Bár igyekeztünk a legkörültekintőbben eljárni, az összeadásnál így is maradhattak pontatlanságok. Amit valószínűsít az is, hogy a 46 szerződést felsoroló excel egyik munkalapján már 29,3 milliárd forintos összesített kiadást sorolnak fel "a MÁV Informatika Zrt. szolgáltatásnyújtói minőségében bonyolított forgalom" táblázatban a vevő oldalán.

mav szolg2004

A probléma a következő: a közbeszerzési törvény (Kbt.) hatálya alá tartozó cégek, mint például a MÁV, létrehozhatnak leánycégeket, mint például a MÁV Informatika. A leányok nem feltétlen tartoznak automatikusan a Kbt. alá, azaz, bár közvetett állami tulajdonban álló cégek, beszerzéseiknél nem kötelesek tendert kiírni a és a Kbt. szerint eljárni. Így van ez a MÁV Informatika Zrt. esetében is. Csakhogy, mivel nagyon egyszerű lenne az anyacégnek úgy kikerülnie a közbeszerzést, hogy saját beszerzéseit lányán keresztül intézi, kettejük kapcsolatára külön előírásokat tartalmaz a törvény. Eszerint csak akkor lehet a szakzsargonban úgynevezett in-house, házon belüli, közbeszerzés nélküli szerződéseket kötni az anya- és a leánycég között, amennyiben a leány (az automatikus kötelezettség hiánya ellenére) közbeszerez. Ha nem ezt teszi, az anyacég a leánycégtől sem rendelhet semmilyen szolgáltatást versenyeztetés, közbeszerzés nélkül. Ha megtenné ugyanis, nagyon könnyű lenne egy olyan konstrukciót felállítani, amiben adott eszközt előbb a leánycég vesz meg, közbeszerzés nélkül, utána pedig eladja azt az anyagcégnek. Röviden: ha anya és leány közbeszerzés nélkül szerződni akarnak egymással, a leánycégnek egyébként minden saját megrendelését közbeszereztetnie kell.

A már említett Üvegzsebben a mostani tájékoztatásban szereplő 46-nál jóval kevesebb, mindössze 12 szerződés szerepel a hat év alatt. Igaz, ez utóbbi viszont több, mint az a hat – összesen 1,3 milliárd forint értékű – megállapodás, amit a MÁV mostani tájékoztatása szerint a közbeszerzési törvény alapján kötött meg az Informatikával. Eszerint tavaly egy 288 milliós számlabefogadási beruházás volt ilyen, 2007-ben az IP-hálózat bővítésének 645,5 milliója és két kisebb beruházás, valamint 2004-ben két szerződés, köztük egy 149 számítógépes terminálcsatlakozás 276 milliós kialakítása volt ilyen.

A szerződésekkel kapcsolatos ellentmondásokat a MÁV-tól kapott válasz nem oldotta fel. Emellett arra a kérdésre sem kaptunk választ, hogy ha a 46 szerződésből csak hatot kötöttek meg a közbeszerzési törvény alapján, akkor milyen jogi alapja van a maradék negyven megállapodásnak.

Törvényt sért, vagy így, vagy úgy

A vasúttársaság azonban az elküldött adatokhoz írt kísérő levelében egyértelművé tette: "a MÁV Zrt. és a MÁV Informatika Zrt. viszonyában a Kbt. 2/.A. §-a nem alkalmazható (csak egyéb mentességi szabályok alkalmazhatók), így a Kbt. 2/A § rendelkezése alapján szerződéskötésre nem került sor". A 2/A paragrafus a fent említett házon belüli szerződések lehetőségét jelenti. De azt, hogy mik a hivatkozott egyéb mentességi szabályok, arról nemcsak a vasúttól nem kaptunk tisztázó választ, hanem az általunk megkérdezett közbeszerzési szakértőktől sem. Ők ugyanis egyszerűen nem értették, mire utalhatott ezzel a MÁV.

"Én egyszerűen nem tudom értelmezni a 'MÁV Informatika Zrt. szolgáltatásnyújtói minőségében kötött szerződései' kategóriát, ami a táblázat fejlécében szerepel" - fogalmazott egy neve elhallgatását kérő közbeszerzési tanácsadó. A szakértők véleménye egységes: ha a MÁV nem tudja megnevezni a közbeszerzési törvénynek azokat a törvényhelyeit, amelyek alapján negyven esetben speciális mentességi szabályt alkalmaztak, akkor vagy közbeszerzési eljárás nyomán kellett volna szerződnie, vagy az úgynevezett in house (házon belüli) beszerzést kellett volna választania.

Ez utóbbi esetben ugyanakkor a MÁV Informatika Zrt. is közbeszerzés-köteles lett volna, azaz saját beszerzéseit a közbeszerzési törvény alapján kellett volna végeznie. Mint írtuk, ez a törvényi előírás biztosítja azt, hogy ne lehessen a közbeszerzési törvény hatálya alá eső cégeknek egy leánycéggel kikerülnie a közbeszerzést. A MÁV Informatika azonban egyetlen tendert sem bonyolított le, és nincs is nyilvántartva a közbeszerzési ajánlatkérők között.

A MÁV magyarázata híján, a szakértői véleményeket figyelembe véve most úgy tűnik, hogy a vasút csaknem húszmilliárd forintot költött el informatikai fejlesztésekre a közbeszerzési törvényt sértő módon. Vagy, ha mégis kiderül, hogy ezek in house-beszerzések voltak, akkor az egyébként február eleje óta hűtlen kezelés gyanújával vizsgált MÁV Informatika Zrt. az, amely legalább hat éve törvényt sért azzal, hogy mellőzi beszerzései nyomán a közbeszerzési eljárásokat. Hogy van-e harmadik lehetőség, azt csak a MÁV tudja, ám mindeddig nem árulta el.

Milliárdok és tízezrek

A legtöbb, nem közbeszerzésen alapuló megállapodást 2004-ben kötötték, összesen tizenhetet. Ezek értékhatára meglehetősen tág skálán mozgott. Van köztük ötéves szolgáltatási szerződés IT-szolgáltatások biztosítására, több mint száz szolgáltatásra vagy alkalmazásra. Önmagában ez az egy tétel 12,86 milliárd forintra rúg (áfa nélkül, ahogyan a későbbi értékek mindegyike is nettó lesz). Ebben az évben volt emellett egy 276 milliós tétel, öt olyan szerződés, amelyek egyenkénti értéke 15-40 millió forint között változott, de olyan kisebb tételek is szerepelnek a MÁV listáján, mint egy darab PC és monitor bérbeadása havi nettó 11 ezer forintért.

A következő két évben, tehát 2005-ben és 2006-ban összesen öt szerződésben vett szolgáltatásokat a MÁV a MÁV Informatikától ezek egy 58 milliósat leszámítva - MÁV Cargo SZIRT-végpontjainak rákötése a MÁV IP-hálózatára - néhány százezres, milliós tételek voltak.

Aztán 2007-ben megint elhalmozták munkával az Informatikát a vasutasok: 14 szerződést kötött velük a MÁV, és összesen 2,376 milliárd forint értékben rendelt meg tőlük szolgáltatást. Oracle-licenszekre és támogatásokra 750 milliót - bár három év alatt -, a MÁV IP-hálózatának bővítésére 645 milliót, pályavasúti nyilvántartó rendszerre 329 milliót, térinformatikai rendszerre 285 milliót szántak, de ment majdnem 30 millió a vezetők IT-környezetének biztonsági fejlesztésére is.

2008-ban három szerződés hozott újabb több mint 900 millió forintnyi megrendelést a MÁV Informatikának, ebből az IP-hálózat fejlesztése további 770 milliót vitt el, az utastájékoztató rendszer fejlesztésére 156 millióért adtak megbízást, nagyjából 8 millióért döntéselőkészítő tanulmányt vettek.

A tavalyi hét szerződés egyike egy újabb ötéves IT-szolgáltatási megállapodás 2,5 milliárd forintról. Ezen túlmenően 650 millióba került az informatikai és távközlési eszközök telepítése az új MÁV-székházba, 304 millióba a MÁV térinformatikai rendszerének továbbfejlesztése, 288 millióba a már említett számlabefogadási rendszer, de elment újabb nagyjából ötven-ötvenmillió az utastájékoztatásra és a pályavasúti nyilvántartásra (ez utóbbinak csak az üzemeltetési kézikönyve majdnem 9 millióba került).

Gondok a közbeszerzéssel

Az mindenesetre tény, hogy az állami vasúttársaságnak az utóbbi időben többször is meggyűlt a baja a közbeszerzésekkel. Idén már kétszer bírságolta meg a céget, igaz, csak néhány millió forintra, a Közbeszerzési Döntőbizottság. Január végén hárommilliós bírságot kaptak, mert érvénytelenné nyilvánították a rádiókommunikációs tendert, holott volt érvényes ajánlat, majd a napokban kétmilliós bírságot kaptak egy távközlési tender miatt.

Emellett pedig a vasút, mint arról az Index cikksorozatban beszámolt, tavaly áprilistól a közbeszerzési törvényt sértve, szerződés nélkül használja nagyjából ezer lízingelt autóját. Az ügyet – amire első cikkünk megjelenéséig nem találtak megoldást – a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálja (közben februárban érvénytelenné nyilvánították az új autók beszerzésére kiírt tendert, amely újra jogilag rendezett helyzetet teremthetett volna).