Orbán
11 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Pilótajáték az állami nyugdíj

2010.03.19. 07:26
Az állami nyugdíjrendszer nagyobb veszteségeket volt kénytelen időnként elszenvedni, mint ami a magánkasszáknál 2008-ban jelentkezett - hangoztatta Gál Róbert Iván, a Tárki programvezető kutatója a Stabilitás Pénztárszövetség megbízásából készített tanulmányának bemutatóján. A NYIKA szakértője, Banyár István szerint a tb-rendszert szanálni kell.

A Tárki a Stabilitás megrendelésére igyekezett mérhetővé tenni az állami nyugdíjrendszer teljesítményét. A járulékvagyont a járuléktömeg és a megtérülési idő ismeretében számították ki. Éves hozamnak azt az arányt tekintették, amellyel a jogosultságok értéke úgy növelhető meg, hogy a rendszer nettó nyugdíjkötelezettsége ne haladja meg a járulékvagyon értékét – írja a Napi Gazdaság.

Mint a programvezető kutató, Gál Róbert Iván kiemelte: 1992 és 1997 között a mindenkori GDP 60 százalékának megfelelő mértékű veszteség keletkezett a járulékvagyonban. Ez tavalyi áron körülbelül 10 ezer milliárd forint. Az esés különösen a Bokros-csomag idején volt kiugró, hiszen akkor erőteljesen lecsökkent a bérek, és így a járulékok súlya a GDP-n belül.

Az 1997-es reform azután az akkori GDP 1,8-szeresének megfelelő összeggel (40 ezer milliárd forint) csökkentette a nettó nyugdíjkötelezettséget. Az implicit nyugdíjadósság politikai beavatkozások (például a 13. havi nyugdíj) miatt is erőteljesebben ingadozott.

A tanulmány összegzésében közzétett számok ugyan azt mutatják, hogy 1997 és 2002 között a járulékvagyon meghaladta a nettó nyugdíjkötelezettségeket (lehetett volna „spórolni”), de arról nem szabad elfeledkezni, hogy a Tárki több leegyszerűsítést is alkalmazott.

A legfontosabb, hogy (megfelelő adatok híján) a modell 62 éves kori nyugdíjba vonulással kalkulál annak ellenére, hogy az átlagos effektív korhatár még mindig 60 év alatt van. Az 1997-es „túlbiztosítás” (a nyugdíjvagyon az egyik évről a másikra nominálisan kevesebb, mint felére esett vissza, miközben a járulékfedezet szintén nominálisan 20 százalékkal nőtt) a valós adatok szerint biztosan csekélyebb lett volna.

Azt mindenesetre jó mutatják a számok, hogy a rendszerből hiányoznak az automatikus alkalmazkodás algoritmusai, így csak válságok árán, külső kényszerek hatására, drasztikus lépésekben történik meg a korrekció. Utóbbi azonban elengedhetetlen, hogy hosszabb távon is fenntartható maradjon a rendszer.

A Nyugdíj- és Időskori Kerekasztal (NYIKA) szakértője, Banyár József éppen ezzel vitatkozik. Az állami nyugdíjrendszer nem más, mint egy pilótajáték – állította. Azért tud sokáig működni, mert kötelező. Banyár szerint a felosztó-kirovó megoldás válság idejére szól. Amint a válság elmúlik, ennek is búcsút kell(ene) mondani. A szakértő szerint éppen ideje lenne már a rendszer szanálásának. Minden továbblépés alapja pedig a járulékok és kötelezettségek egyéni nyilvántartása, ami a magánkasszáknál jelenleg is gyakorlat.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!