Fülöp, Evelin
8 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

Duplán törvényt sért a MÁV a flottaügyben?

2010.03.25. 14:14
Szerdán tárgyalt a Közbeszerzési Döntőbizottság a MÁV milliárdos flottaügyéről. Januárban írtunk először arról, hogy a közbeszerzési törvényt sérti a vasút nagyjából ezer személy- és teherautójának bérlete, az autókat ugyanis - a felügyelőbizottság 2008 őszi figyelmeztetése ellenére - tavaly április óta szerződés nélkül használják (augusztus óta Hónig Péter miniszter tudtával). Noha cikksorozatunk első részének megjelenése után a MÁV visszamenőleg szerződést kötött, közbeszerzési eljárás jogellenes mellőzése és jogellenes szerződésmódosítás miatt eljárás indult. A MÁV a minisztériumra hárítja a felelősséget.
Előzmények
  • Tavaly áprilisban lejárt a MÁV és a Leaseplan (LP) Hungária Zrt. között 2004 decemberében, közbeszerzési eljárást követően határozott időre kötött szerződés több mint ezer személy- és teherautó bérléséről és flottarendszerű üzemeltetéséről, ám az autókat továbbra is használják, és fizetnek értük.
  • A MÁV-fb 2008 szeptemberi ülésén figyelmeztették az akkori menedzsmentet, hogy a szerződés meghosszabbítása aggályos lesz (közbeszerzési eljárást követően csak előre nem látható okok miatt módosítható egy szerződés, pusztán a lejárta miatt nem).
  • Molnár Csaba akkori közlekedési miniszter tavaly januárban 800 millió forintban határozta meg az új tenderen vehető autók árát, majd márciusban kiadott tulajdonosi határozatban kérte a megállapodás meghosszabbítását a tarifa 30 százalékos csökkentésével.
  • Az új autók beszerzésére 2009 márciusában írták ki a tendert, közbeszerzési szakértők szerint az eljárás során több ponton sérült a közbeszerzési törvény, és a tendert végül eredménytelennek nyilvánították.
  • A MÁV igazgatósága 2009 augusztusában tárgyalt a már lejárt szerződés időtartamának utólagos meghosszabbításáról, de végül nem döntött a jogi igazgatóság által nem támogatott javaslatról. Az ülésen Hónig Péter miniszter jogszerűtlennek, ám megfelelőnek nevezte a kialakult helyzetet. (A tárcavezetőnek azóta is sajátságos a viszonya a jogszabályokhoz, az izraeli kémrepülők ügyében is a szabályok mindennapi élethez igazításának nevezte a szabálytalanságot.)
  • A MÁV kérdésünkre azt közölte, hogy a szerződés módosításáról szóban megegyeztek, és azt visszadátumozva alá is írták. A szerződést 2010. január 21-én, cikksorozatunk első részének megjelenése után írták alá.
  • A közbeszerzések tanácsának elnöke bekérte az ügy valamennyi dokumentumát, majd kezdeményezte az ügyben jogorvoslati eljárás megindítását.
 

A Közbeszerzések Tanácsának elnöke szerint a MÁV megsértette a közbeszerzési törvényt azzal, hogy az akkor még több mint ezer személy- és teherautója lízing- és flottaszerződésének tavaly április 1-jei lejárta után egyfelől továbbra is használta az autókat, másfelől pedig erről csak idén január 21-én kötött írásos megállapodást a szolgáltató LeasePlan Hungáriával. Ezért Bakonyi József a Közbeszerzési Döntőbizottságnál  (KDB) március elején - miután lapunk januárban kezdődött cikksorozata nyomán bekérte az üggyel kapcsolatos dokumentumokat a MÁV-tól - jogorvoslati eljárást kezdeményezett az ügyben.

Jogellenes kétszer

A tanács elnöke közbeszerzési eljárás jogellenes mellőzése, valamint közbeszerzési ajánlatkérés nyomán létrejött szerződés jogellenes módosítása miatt javasolta az eljárás megindítását. Bakonyi József álláspontja szerint azzal, hogy a MÁV-nak 2009. április 1-jén lejárt a 2004 végén kötött, kétszer módosított szerződése az autók bérletére, a vasúttársaságnak új beszerzési igénye keletkezett - magyarán újra szüksége volt autókra -, amit csak egy új közbeszerzési eljáráson lehetett volna rendezni.

Másfelől a közbeszerzési jogot sértőnek tartotta azt is, ahogyan a vasúttársaság a szerződés határidejét módosította (a szerződésmódosítást a közbeszerzési törvény nagyon szigorúan szabályozza a visszaélések elkerülése érdekében). Az arról szóló szerződést ugyanis egy állítólagos tavaly tavaszi szóbeli megállapodás nyomán csak kilenc hónappal a szerződés lejárta után, idén január 21-én (egyébként már első cikkünk megszületése után) írták alá.

Ha törvénytelen, az se baj

A döntőbizottsági tárgyaláson a MÁV jogi képviselői kitartottak amellett, hogy semmiben nem sérült a közbeszerzési törvény, vagy ha mégis, egyfelől a jelenlegi helyzet akkor is rendben van, másfelől pedig az egészért a közlekedési miniszter - mint a társaság alapítója - a felelős. De nem a mostani, Hónig Péter - az ő felelőssége csak annyi, hogy tavaly augusztus óta, tehát több mint fél éve tudott a kialakult helyzetről, mégsem tett semmit a megoldására -, hanem elődje, a ma kancelláriaminiszteri tisztet betöltő Molnár Csaba.

A vasúttársaság érvelése szerint ők ugyanis már idejekorán megkezdték a felkészülést egy új közbeszerzési eljárásra, hogy a 2009 áprilisában lejáró szerződés után is legyenek autóik. Azt mondták, hogy már 2008 februárjában megkezdték az előkészületeket, és augusztusban jutottak el odáig, hogy az ügy a döntésre jogosult miniszter - mint a MÁV alapítója - elé kerülhetett (egyébként a közlekedési tárca első cikkünk megjelenésekor még azt is letagadta, hogy a miniszternek döntési joga lenne az ügyben, holott Molnár Csaba 2009 elején két tulajdonosi határozatot is hozott a MÁV-flottával kapcsolatban).

Hogy is volt ez a megállapodás?

A vasút képviselői azonban elsősorban nem a minisztériumra mutogattak a döntőbizottsági tárgyaláson, hanem egyfelől amellett érveltek, hogy a MÁV és a Lease Plan közötti szerződés folyamatosan fennállt és fennáll a mai napig is. Többszöri állításuk szerint ugyanis annak folytatásáról már 2009 áprilisa előtt megállapodott szóban a két társaság, csak az árról alkudoztak egészen idén januárig, ezért csúszott mostanra a szerződés aláírása.

Az egyetemről kivágnák a MÁV jogászait

Jogi nonszensz a MÁV érvelése a szeződés meghosszabbításával kapcsolatban, nem is kell a közbeszerzési törvényt ismerni ennek belátásához. A szerződéseknek vannak úgynevezett lényeges kellékei, amelyek nélkül a megállapodást nem lehet érvényesen megkötni. Ezek az alapvető kellékek egyébként a józan logikával is kikövetkeztethetők: ilyen a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás, egyszerűsítve az ár. Ha nincs megállapodás az árról, érvényesen szerződni nem lehet, se szóban, se írásban. Az állítólagos szóbeli megállapodás tehát, ha nem is lenne érvénytelen a közbeszerzési törvény alapján, a polgári jog alapvető szabályaiba ütközik. Érvényesnek tekinteni, ha, ahogy a MÁV képviselői mondták, nem volt megegyezés az árról, nem lehet.

Ez a kijelentés, bár nem állítjuk, hogy hazugság, két szempontból is figyelemreméltó. Egyrészt azért, mert módfelett különös, hogy a szerződés aláírásához szükséges ármegállapodás éppen akkoriban született meg, amikor az üggyel kapcsolatos első kérdéseink megérkeztek a MÁV-hoz, illetve első cikkeink megszülettek ebben a témában (első kérdéseinket január 18-án küldtük el, de azokra választ csak első cikkünk január 19-i megjelenése után kaptunk).

Másrészt, és ez az erősebb cáfolata annak, hogy valóban volt bármiféle megállapodás a két fél között: a MÁV igazgatóságának 2009. augusztusi ülésén, ahol Hónig Péter miniszter részvételével tárgyaltak a flottaügyről, a birtokunkban lévő jegyzőkönyv szerint egyetlen szó sem esett ilyesfajta szóbeli megállapodásról, és arról, hogy már csak az árakról kellene tárgyalni. A jogi osztályvezető csak arról beszélt, hogy "a szerződés azáltal, hogy a teljesítés mindkét oldalról folyamatos, végül is fennáll".

A miniszter ugyanakkor kifejezetten jogszerűtlennek mondta a kialakult helyzetet, és amikor arról beszélt, hogy "valamifajta gyors megállapodást [kell] kötni a meghosszabbításra", senki nem mondta azt, hogy de ezt már megkötötték, csak még nem foglalták írásba. Sőt, Sipos Sándor akkori gazdasági vezérigazgató-helyettes kifejezetten arról beszélt, van-e lehetőség, hogy "egy szerződésbe foglalva a hosszabbítást és az opciót, most így megállapodjunk".

Semmit nem sértettek

Mindenesetre a MÁV a döntőbizottság előtt fenntartotta azt az álláspontját, hogy volt szóbeli megállapodás már a szerződés lejárta előtt, így csak technikai kérdés, hogy azt csak idén januárban foglalták írásba. Sőt, a MÁV képviselője szerint így még a közbeszerzési törvénynek azt a paragrafusát sem sértették, amely előírja, hogy minden megállapodásnak írásban kell megszületnie, bár hozzátette: ha meg is sértették a törvényt, attól a szerződés még hatályos.

Az, hogy mikor állapodtak meg, azért fontos, mert a közbeszerzési törvény szerint az ajánlatkérőnek - jelen esetben a MÁV-nak - új beszerzési igény keletkezik, ha egy korábbi közbeszerzési eljárás alapján határozott időre kötött szerződés lejár. Vagyis ha a döntőbizottság úgy értékeli, a MÁV nem tudja bizonyítani, hogy 2009. április 1-je előtt megállapodtak a szolgáltatás folytatásáról, akkor az idén januárban aláírt szerződés új, közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött szerződésnek minősül.

Előre nem látható, érdeksértő

Ha ugyanakkor a KDB elfogadja, hogy a mostani szerződés a régi módosítása - ami két fázisban, előbb szabálytalanul szóban, majd írásban köttetett meg -, akkor a MÁV-nak már csak amiatt kell védekeznie, hogy a módosítás megfelelt-e a közbeszerzési törvény már említett szigorú kritériumainak. Vagyis egyfelől valóban előre nem látható ok bekövetkezte miatt került-e rá sor, másfelől pedig az egyik szerződő fél  - konkrétan a MÁV - érdekét sértő helyzet elkerülése érdekében történt.

Ez utóbbit nemigen kell magyarázni: ha a szerződés lejárt volna április 1-jén, és az LP Hungária elviszi az autókat, akkor nem tudták volna ellátni a vasúti törvényben előírt feladataikat - mondta a vasúttársaság jogi képviselője a KDB ülésén. Az előre nem látható ok kitételt ugyanakkor nehezebb lehet megvédeni. A felügyelőbizottság ülésén már 2008 őszén szóltak, hogy a határozott idejű szerződés le fog járni, és nem lehet majd meghosszabbítani, "mi az, ami előre nem látható?" - tette fel az egyik fb-tag a kérdést.

Nos, mint a KDB-ülésen kiderült, a MÁV szerint azt nem lehetett előre látni, hogy Molnár Csaba akkori közlekedési miniszter az új tenderrel kapcsolatos végleges tulajdonosi határozatot - bár az azzal kapcsolatos dokumentumokat már 2008 őszén megkapta - csak 2009 márciusában hozza meg. Ez az érvelés egyébként lényegében megfelel Hónig Péter mostani miniszter 2009 augusztusi javaslatának, miszerint ha lesz is jogkövetkezménye a "jogszerűtlen, de mindenkinek megfelelő" helyzetnek, akkor "az alapítóra lehet kenni, hogy alapító hónapokon keresztül vacakolt ennek a dolognak a megítélésében".